Mi a fene történik az online előválasztással?

Szerző: Petróczi Rafael
2021.04.01. 14:05

Elsőre érthetetlen petíciót indított a Momentum az online előválasztás mellett, a pártok korábbi kommunikációja alapján úgy tűnt, ez nem vitás kérdés. Most azonban úgy néz ki, mégis az – bár a pártok a kérdésben sok konkrétumot nem mondanak, az Azonnali forrásai szerint a DK lehet a legnagyobb ellenlábas.

Mi a fene történik az online előválasztással?

A zavarosban halászik az, aki át akarja látni, hogy mi van az online előválasztással. Az előválasztás szervezésében és lebonyolításában segítő Civil Választási Bizottság és tagszervezetei sokszor mintha már tényként kezelnék, hogy az augusztus közepétől induló előválasztáson szavazni online is lehet majd, az aHang gyakorlatilag készen áll az ehhez szükséges szoftverrel.

Ehhez képest a pártok eddig nem igazán nyilatkoztak meg ebben a kérdésben a Momentumot kivéve, ami szerdán bejelentette: petíciót is indítanak az online előválasztásért.

„Sajnos nem tűnik olyan egyértelműnek, hogy legyen online is lehetőség előválasztani.

Mi azt gondoltuk, hogy ez egyértelmű, de az elmúlt hetek és hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy másképp gondolkodnak erről a kérdésről a különböző pártok”

– mondta el Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja és képviselőjelöltje Budapest 3. körzetében arra a felvetésünkre, hogy a petíciójukkal nem nyitott kapukat döngetnek-e.

A DK lehet a hunyó

Egy, az előválasztás szervezésére rálátó forrásunk szerint

a Demokratikus Koalíció gáncsolja a háttérben az online előválasztást,

kimondva vagy kimondatlanul, de politikai alapon: úgy gondolják, hogy egész egyszerűen ez számukra nem lenne előnyös, és ezért próbálnak ellene érveket találni. Hogy tisztázzuk a kérdést, megkerestük a Demokratikus Koalíciót, mit gondolnak az online előválasztás kérdéséről. A válaszadás elől kitérve az Azonnalinak csak annyit írtak: az ellenzéki pártok folyamatosan tárgyalnak az előválasztásról, de

a részleteket nem a nyilvánosságban kívánják megvitatni, a harmadik hullám csúcsán pedig nem ezt a kérdést tartják a legfontosabbnak. 

Kérdésünkre Hajnal Miklós kifejtette, hogy szerinte könnyen lehet, hogy vannak politikai szempontok is a háttérben az online előválasztással szembe helyezkedő párt vagy pártok részéről, a DK-t azonban erre irányuló kérdésünkre sem nevesítette – sőt, azt sem volt hajlandó elárulni, hogy egy vagy több párt van-e az online szavazás lehetősége ellen.

„Mi azt látjuk, hogy vannak olyan pártok, amik abszolút nyitottak és hozzánk hasonlóan gondolkodnak ebben a kérdésben, legfeljebb ezt eddig nem képviselték a nyilvánosságban olyan erővel. És vannak olyan pártok is, amik óvatosabbak ebben a kérdésben, és vonakodnak.”

Ami a DK-t illeti, Hajnal azért megjegyezte, hogy

a DK online egy elég jól szervezett párt, ráadásul sok idősebb szavazójuk is van, akiknek az lenne a legbiztonságosabb egy ilyen pandémiás időszakban, ha online is szavazhatnának.

Az online szavazás hekkelhetőségén megy a problémázás

Legyen szó akár a DK-ról, akár másról, elég nehéz azt elképzelni, hogy az ellenzéki tárgyalásokon kerekperec kimondanák, hogy „azért nem akarunk online előválasztást, mert abból nem jönnénk ki jól” – már ha egyáltalán persze ez a valódi motiváció a háttérben. Mindenesetre rákérdeztünk Hajnal Miklósnál, hogy milyen érveket hoznak fel az ellenzők az online szavazással szemben.

„Amit biztosan hallunk ellenérvként, hogy a Fidesz meghekkelheti az online előválasztást

– szerintünk ez pont ugyanannyira meghekkelhető online, mint élőben” – fejtette ki Hajnal, aki szerint nincs érdemi különbség aközött e tekintetben, hogy egy virtuális szavazósátorban a webkamerán keresztül mutatja be a választó a személyijét és a lakcímkártyáját, vagy ha élőben teszi ezt.

Ami az online előválasztás melletti érveket illeti, és amit a Momentum is hangoztat a petíciójuk kapcsán, azok a következők:

+ a 2019-es főpolgármesteri előválasztáson is volt lehetőség előválasztani, és a Fidesz akkor sem hekkelte azt meg;

+ csakhogy míg akkor csupán a fővárosban, most majd Magyarország mind a 3200 településén kell lebonyolítani az előválasztást, és közel sem biztos, hogy lesz annyi humán erőforrása a pártoknak és a civileknek, hogy a legkisebb zsákfaluba is ki tudjanak települni fizikailag egy-egy szavazósátorral;

+ a járvány közepette biztonságosabb lehet online szavazni, és az sem mellékes, hogy a koronavírustól jobban tartó emberek is inkább ezt választanák;

+ illetve – ahogy Fekete-Győr András fogalmazott – „2010 óta többszázezer magyar költözött külföldre”, akiket az online szavazás lehetőségével be kell vonni „Magyarország jövőjének alakításába”.

Momentum: A lakcím nélküli határon túli magyarok ne szavazhassanak

A Momentum petícióját áttekintve nem volt egyértelmű, hogy csak a külföldre vándorolt, de magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárokat akarják online szavazással bevonni az előválasztásba, vagy a lakcímmel nem rendelkező külhoni magyarokat is.

Ez már csak azért sem mindegy, mert elég furán nézne ki, ha egy magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyarnak – hasonlóan egyébként a rendes választáshoz – csak fél szavazata lenne, és csak a miniszterelnök-jelöltre szavazhatna, de az sem lenne kevésbé problémás etikai megoldás, ha lakcím híján egyéni jelöltre is voksolhatna.

Hajnal Miklós kérdésünkre pontosított a petíciójuk szövegén: a Momentum alapvetően azt fogja képviselni, hogy

a magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárok számára legyen csak nyitott online részt venni az előválasztáson,

akik így mind a közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltre, mind az itteni lakcímük szerinti közös ellenzéki egyéni jelöltre is szavazhatnának.

A Momentum elnökségi tagja szerint ez azonban még nyitott részletkérdés a hat párt között, amiben meg kell majd egyezniük, egyelőre a cél az, hogy egyáltalán abban legyen megállapodás, hogy legyen lehetőség online is előválasztani.

Ezzel kapcsolatban Hajnal megjegyezte: részükről abban tudnak csak kompromisszumot kötni, hogy pontosan milyen formában, milyen eszközökkel legyen online is lehetőség szavazni (például a kamerán keresztüli azonosítást igénylő virtuális szavazósátor és/vagy mobilapplikáción keresztül),

abban viszont nem, hogy legyen-e lehetőség online előválasztani.

Hogy egyértelmű legyen, ki hányadán áll, az Azonnali minden ellenzéki pártnak egy egyszerű kérdést küldött ki: támogatják-e, hogy legyen lehetőség az előválasztáson online is szavazni, és miért? Az Azonnali kérdésére a Demokratikus Koalíció fent idézett, kitérő válaszán kívül csak a Jobbik reagált, de ebből sem lettünk sokkal okosabbak.

Ők azt írják: olyan technikai megoldáson dolgoznak, ami az együttműködő pártoknak megfelel, minél szélesebb választói réteget képes megszólítani, minél több ember számára nyújt lehetőséget a szavazásra, illetve az aktuális járványügyi szabályoknak maradéktalanul eleget tesz. Hogy ebből szerintük pontosan mi következik az online előválasztás kérdésére nézve, az a válaszukból nem derül ki.

FRISSÍTÉS, 15:10: Kérdésünkre válaszolt az MSZP, a DK, a Párbeszéd és az LMP is.

A leginformatívabb választ az MSZP adta, ami kifejtette, hogy az ellenzéki pártok húsvét után fognak dönteni a még fennmaradt vitás kérdésekről, de szerintük elsősorban

„azt kell pontosítani, hogy miképpen alkalmazzuk az online felületeket, és mik legyenek a közösségi adománygyűjtés szabályai.

Ezek után teljes egészében világos lesz – és ismertté is válik – az előválasztás valamennyi technikai részlete.” 

A Párbeszéd is „támogatja azokat a politikai innovációkat, amelyek a választópolgárok minél szélesebb körű bevonását célozzák a demokratikus folyamatokba”, de ők is arra hívták fel a figyelmet, hogy az online előválasztással kapcsolatos nyitott kérdésekről majd az elkövetkezendő hetekben születik döntés. Az LMP pedig azt írta, hogy a párt „elkötelezett a kormányváltás, ellenzéki összefogás és természetesen az előválasztás mellett is, melynek módjáról a közös döntés megszületése után fogunk kommunikálni.”

„Az ellenzéki pártszövetség folyamatosan tárgyal az előválasztás lebonyolítását érintő kérdésekről, de ezeknek a részleteit nem a nyilvánosságban kívánjuk megvitatni. A DK a járvány harmadik hullámának csúcspontján egyébként sem ezt a kérdést tartja a legfontosabbnak” – ezt pedig Gyurcsány Ferenc pártja közölte velünk.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek