+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Tóth Csaba Tibor
2021. március 31. szerda, 18:12
Lakhatási aktivisták szerint nem segítség a túl laza terézvárosi Airbnb-szabályozás, ami az első fecske Budapesten, ráadásul őket be sem vonták annak megalkotásába. Soproni Tamás polgármester az Azonnalinak arról beszélt: „élni és élni hagyni alapon, orvosi szikével” javítanák ki az eddigi kaotikus rendszert. Mutatjuk az első kerületi tervezetet a rövidtávú lakáskiadás szabályozására!

Március 25-én Soproni Tamás terézvárosi kerületi polgármester és a kereskedelemért és köztisztaságért felelős alpolgármestere, Kerék-Beleznay Zsuzsanna is közzétett egy „Élni és élni hagyni!” című bejegyzést, amelyben az ellenzéki vezetésű önkormányzat által meghatározott legfontosabb Airbnb-szabályozási keretek szerepelnek. Terézváros ezeket a kereteket egy korábban kiírt lakossági konzultáció alapján határozta meg.

 

ÉLNI ÉS ÉLNI HAGYNI – ÍGY MŰKÖDHETNEK A JÖVŐBEN A TERÉZVÁROSI AIRBNB-K A rövid távú szálláshelyek szabályozásával...

Posted by Soproni Tamás on Thursday, March 25, 2021

 

Noha eredetileg a kiadható vendégéjszakák maximalizálása volt a cél, Beleznay Zsuzsanna a konzultáció alapján végül olyan tervet tárt a nyilvánosság elé,

 

amelynek keretében a tulajdonosok bizonyos feltételek betartása mellett továbbra is 360 napon keresztül adhatnának ki rövid távra lakásokat.

 

Néhány szabályért egész éves engedély

 

A rendelet-tervezetet a jogszabály értelmében Terézváros önkormányzata most megküldte ellenőrzésre a Sára Botond által vezetett Budapesti Kormányhivatalhoz, és a Gazdasági és Versenyhivatalhoz (GVH) is, ha ők nem emelnek jogi kifogást ellene, akkor tulajdonképpen érvénybe léphet, ha viszont igen, akkor jöhet az újratervezés.

 

A most előterjesztett kerületi tervezet – amelyet a kerületvezetés Erzsébetvárossal is folyamatosan egyeztet – elvileg akkor biztosítana lehetőséget AirBnb működtetésére Terézvárosban, ha

 

+ az Airbnb kiadója ehhez a társasház minden lakástulajdonosának beleegyezését megszerzi;

 

+ 0-24 órában ő, avagy megbízottja elérhető tud lenni úgy, mint egy szálloda recepciója;

 

+ jól látható helyen kifüggeszti a lakáskiadó engedélyszámát, és az angol nyelvű házirendet is.

 

Ha mindez megvan, a lakás vendégéjszakák korlátozása nélkül üzemelhet majd. A koncepció kialakítására azután kerülhetett sor, hogy az Országgyűlés 2020 július 14-én olyan törvényt fogadott el, amely az önkormányzatok hatáskörébe utalta át a rövid távú, turisztikai célú szálláskiadó-platform szabályozását: konkrétan egy kérdést, az évente engedélyezett vendégéjszakák számát lehetne önkormányzati rendeletetben előírni.

 

Karácsony Gergely főpolgármester már ekkor jelezte, egységes szabályozásra törekedne teljes Budapesten, ennek első lépése lenne, hogy a kerületek megírják, majd később a kormányhivatallal és a Gazdasági- és Versenyhivatallal is egyeztetik saját szabályozásukat.

 

A lakhatási aktivistákkal nem egyeztetett a kerület, az Airbnb-sekkel igen

 

A 2019 októberében megválasztott ellenzéki terézvárosi vezetés amúgy már 2020 januárjában elkezdte az Airbnb szabályozását azzal, hogy a kötelező parkolási helymegváltást előírta a szálláshelyszolgáltatóknak, lényegében ezt a fajta szabályozás-rendszert egészítenék ki most az új rendeletükkel.

 

Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere kérdésünkre megerősítette, a szabályozást már megküldték mind a két kormányszervnek, és elismételte, a most megjelent szabályozással

 

a céljuk az volt, hogy „a kormánypártok által nekik adott bunkósbotból orvosi szikét faragjanak”.

 

SOPRONI TAMÁS TERÉZVÁROSI, NIEDERMÜLLER PÉTER ERZSÉBETVÁROSI, ÉS PIKÓ ANDRÁS JÓZSEFVÁROSI POLGÁRMESTEREK TEKERNEK A NAGYKÖRÚTON. AZ AIRBNB-KÉRDÉS MINDHÁROM KERÜLETBEN ÉGETŐ PROBLÉMA. FOTÓ: SOPRONI TAMÁS, FACEBOOK

 

Ez alatt a polgármester azt értette, döntenie kellett arról, „bedarálják-e az Airbnb-szektort, vagy pedig élni hagyják”, ebben a kérdésben pedig utóbbi mellett döntöttek. A kérdésre, hogy miért nem éltek a vendégéjszakák korlátozásának parlament által is biztosított jogával, Soproni megemlítette: a kerületben tavaly „felmérték a lakók körében a problémákat”, ebből pedig egyértelműen kiderült, a terézvárosi válaszolók nem ellenzik az Airbnb-t, mint intézményt és „csak bizonyos aspektusaival van problémájuk” – mégpedig azzal, hogy a vendégek sokszor hangosak, rendetlenek és a lakók nem mindig tudják ezt a szállásadóknak időben jelezni.

 

Soproni szerint a kidolgozott szabályozásuk ezeket a problémákat kezelné. Az Airbnb-nek így a kerületben ugyanazokat a szabályokat kellene betartani, mint a szállodáknak – amennyiben ezeket nem tartják be, az önkormányzatnak lehetősége van csökkenteni a kiadható napok számát.

 

Az Airbnb-kiadás érdemi szabályozását ugyanakkor élesen kritizálta Csepregi Dorka, az A Város Mindenkié csoport szóvivője. Csepregi az Azonnalinak elmondta: eredetileg, a tavaly nyári törvény elfogadása után egyáltalán nem erről volt szó, hanem arról, hogy Soproniék már eleve korlátozzák majd a kiadható napok számát.

 

A szervezet, amely több más, lakhatási jogi szervezettel és baloldali mozgalommal együtt tavaly elindította Stop Airbnb!-kampányt,

 

azt szeretné elérni, hogy Budapesten belül egységesen maximum évi 30 napra lehessen rövid távú lakásokat kiadni.

 

Ezzel szemben szerintük a feltételekhez kötött 360 nap nagyon kevés. Hangsúlyozta: nem az Airbnb betiltása volt a céljuk, és a rövidtávú lakásközvetítésben utazó cégekkel, a fővárossal, kerületekkel is tárgyaltak korábban a kérdésről, Soproniék most mégsem kérték ki a véleményüket.

 

Sőt, Csepregi szerint a parlamenti törvény adta lehetőségeket tulajdonképpen „megkerülve” most épp hogy nem napokban korlátozta az Airbnb-kiadások számát Terézváros, ráadásul a teljes évben lehetséges működést többségében olyan feltételekhez kötötte, amelyeket a szállásadóknak a szállásmegosztó platformon elvileg már eleve be kellene tartaniuk.

 

Ezen kívül a lakhatási válság enyhítéséről Csepregi szerint „szó sincs a javaslatcsomagban” az csupán „a lakókörnyezet minőségének javítását” célozza.

 

Csepregi hangsúlyozta azt is, hogy Terézváros önkormányzata végül, a tervezet elkészítése előtt nem vonta be a lakhatási szervezeteket a munkába, és miközben a lakossági konzultáció mellett az Airbnb-s érdekképviseletekkel már tárgyalt, velük idáig még nem. Emiatt elég csalódottak, és

 

az AVM szóvivője szerint az sem bizonyos, hogy a szabályozástervezet ebben a formában jogszerű-e és átmegy-e a Kormányhivatal és a GVH szűrőjén.

 

Soproni az AVM felvetéseire úgy válaszolt, szerinte a szabályozás-tervezet mindenképpen át fog menni, hiszen nincs vele jogi probléma. Hozzátette ehhez, ő polgármesterként „elsősorban a budapestiek és kerületi lakók felé felelős”, nem pedig a civil szervezetek felé, és úgy véli, az AVM harmincnapos korlátozást javasló ötlete „tönkretenne egy iparágat”.

 

A polgármester azzal sem ért egyet, hogy az Airbnb-zés minimálisra szabásával bármilyen módon kezelni lehetne a lakhatási válságot. Soproni hangsúlyozta: baloldali emberként

 

a lakhatási válságot ő is elismeri, mint fő problémát, erre azonban a VI. kerület a lakásukat hosszútávra kiadók megerősítésével, az önkormányzati bérlakásrendszer fejlesztésével kíván hozzájárulni,

 

miközben nem bántaná azokat „akik saját lakásukat, vagy öröklött lakásukat Airbnb céljából kiadják”.

 

Az AVM szóvivője szerint viszont a harmincnapos korlátozás egyáltalán nem lehetetlenítené el az iparágat, sőt, ez az Airbnb eredeti, kezdetben megfogalmazott céljaihoz esne közelebb, korábban ugyanis a rendszer tényleg arról szólt, hogy egy-egy nyaralás vagy külföldi út idejére a lakástulaj befogadhasson akár turistákat is. Csepregi Dorka azt mondja, a kereskedelmi, rövidtávú szállásértékesítés helyett a rendes, havi albérletbe való lakáskiadás rendszere segíthetne csak a lakhatási szegénység és a hajléktalanság problémáin – ennek pedig a lakásfenntartásba, felújításokba is beszálló, sok kerületben már működésüket is megkezdő önkormányzati lakásügynökségek lehetnek a főbb eszközei.

 

A lakhatási válságot kezeljük, vagy a lakókörnyezet problémáit?

 

Az Csepregi Dorka szerint is jól látszik azonban – akár az ingatlan.com számain keresztül is –, hogy mivel a pandémia miatt most az Airbnb-s turisták száma rendkívüli módon visszaszorult, ez jelentősen csökkentette az átlagos havi albérletárakat a fővárosban.

 

A JÁRVÁNY ALATT FELSZÍVÓDÓ AIRBNB ELÉRHETŐVÉ TETTE AZ ALBÉRLETÁRAKAT IS MAGYARORSZÁGON. ÁBRA: INGATLAN.COM

 

A szóvivő szerint az is fontos, hogy nem látszik, a jelenlegi szabályozást a VI. kerület vezetése hogyan tudná betartatni.

 

Ha ugyanis a társasházak összes lakástulajdonosának beleegyezése nem születik meg, esetleg a házirendet sem függeszti ki egy Airbnb-kiadó, és telefonon is elérhetetlen, akkor kérdés, hogy a szankciókat, a kiadható napok korlátozását hogyan tudja érvényesíteni, kikényszeríteni az önkormányzat.

 

Ráadásul a szabályozás lényegében „legalizálja az Airbnb teljes tevékenységét”, a kifehérítés azonban nem mérsékelheti szerintük a nagyobb, rendszerszerű problémákat.

 

„A külső kerületekben továbbra is növekednének az albérletárak, a belső kerületekben pedig így a turisták lesznek egyre többen”

 

– hangsúlyozta Csepregi Dorka. Szerinte ezért kellene lényegi szabályozás és visszaszorítás, ez ugyanis a fővárosban állandóan lakók helyzetét könnyítené meg lényegesen, ahelyett, hogy egyre több hosszútávú lakáskiadót kényszerít át a versenyhelyzet a rövid távú piacra. Az évente harmincnaposkorlátozás Csepregi szerint „nem ölné meg a szolgáltatást”, de visszaadná eredeti funkcióját.

 

BALOLDALI AKTIVISTÁK ALÁÍRÁST GYŰJTENEK AZ AHANG.HU-N PUBLIKÁLT, SZIGORÚ AIRBNB-SZABÁLYOZÁST KÖVETELŐ KEZDEMÉNYEZÉSÜKHÖZ BUDAPEST BELVÁROSÁBAN, 2020. SZEPTEMBERÉBEN. FOTÓ: SZIKRA MOZGALOM, FACEBOOK

 

„A lakás nem egy árucikk, legtöbbünknek nincsen két-három ingatlanja, hanem maximum egyetlen egy, amiben éppen lakik. Számunkra az a cél, hogy mindenki lakhasson valahol, csak ezután lehet mérlegelni, hogy az ingatlant vagyontárgyként mire fordítsa az, aki ilyesmivel rendelkezik”

 

– tette hozzá az AVM szóvivője.

 

Soproni Tamás szerint azonban az Airbnb-vel foglalkozók érdekeit és jogait is tiszteletben kell tartani.

 

Számos átlagos terézvárosi is rendelkezik például örökölt lakástulajdonnal, amiben nem ő lakik, de szeretné tulajdonát használni.

 

Bízik azonban abban is, hogy a lakhatási aktivistákkal is le tud ülni egyeztetni a jövőben a szabályozásról, és ki tudnak dolgozni megoldásokat a mélyebb lakhatási válság kezelésére, ahogy ezt megtette a két, Airbnb-ző lakástulajdonosokat képviselő szervezettel is – külön konzultációt azonban kizárólag a lakókkal folytat.

 

A terézvárosi polgármester az Azonnalinak elismerte, hogy ez a szabályozás nem kezeli a lakhatási válságot, de szerinte nem is ez volt a célja.

 

Szerinte ugyanis a megfelelő modell az, amit a szociáldemokrata vezetésű Bécs is követ, azaz minél több embernek kellene önkormányzati fenntartású, de minőségi bérlakásban élnie Budapesten is. Soproni a bérlakásépítési programoknak is fontos szerepet szánna ebben: vásárolnak lakásokat, sőt, még bérházépítést is tervez a kerület.

 

Mivel korábban a sajtó megszellőztetett olyan információkat is, hogy több kerülettel együtt a Soproni-vezette VI. kerület munkáját is segíti politikai tanácsadóként Varga Áron, aki az Airbnb magyar kirendeltségének is dolgozik, röviden megkérdeztük Sopronit arról is, Varga most közreműködött-e a szabályozás kidolgozásában. Soproni Tamás elmondása szerint egyáltalán nem, sőt nagyon elővigyázatos volt abban, hogy Varga semmiféle olyan iratra ne lásson rá, ami ennek a tervezetnek az előkészítésével kapcsolatos.

 

Az Azonnali megkereste Balogh Lászlót, az ingatlan.com elemzőjét is. Baloghot arról kérdeztük, milyen hatással lehetnek majd a Terézvárosban tervezett szabályozások a budapesti lakáspiacra. Az elemző szerint a tény, hogy az Airbnb-k kontrollját és legalitását a helyzet megoldásában legérdekeltebb szomszédoknak és lakóknak adják át, önmagában olyan tényező, ami

 

„tisztíthatja a piacot”, és alkalmas lehet a vad Airbnb-k visszaszorítására is.

 

Emlékeztetett: mivel belvárosi kerületről beszélünk, ezért itt gyakran nem is húsz- ötven-, hanem százlakásos, óriási, századelős bérházakat kell elképzelni. Míg az eddigi rendeletek szerint Airbnb-üzemeltetési engedélyek kiváltásához elég volt a lakógyűlésen a minősített többség elérése, a terv, amely szerint ezentúl bármely lakónak lehet vétójoga Balogh szerint alkalmas arra is, hogy azok akik hosszútávra adják ki ingatlanjukat, vagy életvitelszerűen a házakban élnek, jogaikat és érdekeiket érvényesíteni tudják.

 

„Az biztos, hogy

 

azok az ingatlanok, ahol a feltételeket már eddig is betartották, ezzel a szabályozással jól járnak, ingatlanjaik befektetői szempontból értékesebbek lesznek, mint amik nem rendelkeznek engedéllyel.

 

Ahol engedély van, ott kétszer is meggondolják, hogy eladják-e azokat” – tette hozzá Balogh.

 

Balogh azt mondja: intézményesen nem befolyásolja a kerületi szabályozás a budapesti albérletárakat, viszont egy folyamat fontos állomásának tekinthető. A 2020-as évben már látszott, hogy az Airbnb-törvény elfogadása után visszaszorult a rövidtávú lakáskiadás – igaz, ebben a pandémia is közrejátszott – ez pedig máris nagyon jelentős árcsökkenést idézett elő a belvárosi albérleteknél, amelyek így hozzáférhetőbbek is lettek. Balogh álláspontja szerint így még az ilyen, a kiadott napok számát nem is korlátozó szabályozások is alkalmasak lehetnek az Airbnb szabályozására.

 

NYITÓKÉP: Dián Ákos, Táncsics Radikális Balbárt / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás