+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. március 30. kedd, 19:29
Zoran Milanović horvát államelnök nagyon bedühödött a horvátországi szerbek parlamenti képviselőjére, amiért az nem szavazta meg jelöltjét a Legfelsőbb Bíróság élére. A szerb politikus szerint Milanović mindent gyűlöl, ami Horvátországtól keletre van. A jobbközép kormánypárt már Milanović elmozdítását is felvetette. De mi a célja a szocdem államelnöknek a kirohanásaival?
„Szégyelld magad, te szerencsétlen!”

 

írta nem más, mint maga Zoran Milanović horvát államfő. A címzett Milorad Pupovac professzor volt, aki a szerb kisebbség pártját képviseli a zágrábi parlamentben. Az államfő az SMS-ekben parazitának is nevezte Popuvacot, és szerinte „a szerb nép felvirágzik majd, ha megszabadul tőled meg a tolvaj bandádtól”. És hozzátette: „Élvezd csak az erkölcstelenül megszerzett ingatlanjaidat!”

 

Az államfői düh – amely egyéb szitkozódásokban ki is merült – arra vezethető vissza, hogy Pupovac nem volt hajlandó megszavazni Zlata Đurđevićet a horvát Legfelsőbb Bíróság élére. Pupovac azt állítja: az államfő őt is meg a roma nemzetiség képviselőjét is megfenyegette SMS-ekben, ha nem nyomnak igent a főbírójelöltre.

 

„NORMÁLISAN, A HÁBORÚKNAK VÉGÜK” – HIRDETTE MAGÁRÓL MILANOVIĆ AZ ÁLLAMFŐVÁLASZTÁSI KAMPÁNYBAN, AHOL AZ IS VOLT A JELSZAVA, HOGY „KARAKTERES ELNÖK”. EZ UTÓBBIT VALÓBAN BETARTOTTA. FOTÓ: ZM / FB

 

Milanović igazságügyi reformot akarna, bármi áron

 

Mivel a jelenlegi konzervatív-liberális zágrábi kormány rászorul a kisebbségi képviselőkre,

 

Milanović abban bízhatott: ha fenyegetésekkel meggyőzi őket, akkor az ő főbírójelöltje – a kormány ellenkezése ellenére is – megszerezheti a többséget.

 

Đurđević-tyel ugyanaz a problémájuk a horvát kormánypártoknak, mint ami Magyarországon az ellenzékieknek volt Varga Zs. Andrással, a Kúria új elnökével: életében nem volt még rendes bíró (igaz, Varga Zs. alkotmánybíró igen). Đurđević azonban eddig csak a tudományos életben volt jelen, onnan emelte volna át Milanović őt főbírónak.

 

Milanović eleve hadilábon áll az igazságszolgáltatással, és jelentős reformokat szeretne keresztül vinni, mert szerinte a horvát igazságügy jelenlegi színvonala nem elfogadható – valamint többször is kormánypárti elfogultsággal vádolta a bírákat. Még 2015 előtt, amikor kormányfő volt,

 

az alkotmánybíróságot is meg akarta szüntetni, mert az szerinte felesleges.

 

Államfőként is – 2020 januárjában lett megválasztva – többször kritizálta a bíróságokat.

 

Rasszistázás

 

Az egész ügy azonban egészen más irányt vett, miután Milanović belegyalogolt Pupovac professzor önérzetébe. Először a szerb politikus hozta nyilvánosságra az összes üzenetet, amit az államfőtől kapott, majd Milanović állította, hogy Pupovac hazudik, és meghamisított üzeneteket közöl csak – Pupovac azonban még egyszer kijelentette: semmit nem hamisított meg, minden üzenetet úgy hozott ki a Facebook-oldalán, ahogy azokat Milanovićtól kapta.

 

MILORAD PUPOVAC A 4 SZÁZALÉKOS HORVÁTORSZÁGI SZERB KISEBBSÉGET KÉPVISELI A ZÁGRÁBI PARLAMENTBEN. EDDIG INKÁBB JOBBOLDALRÓL KAPOTT TÁMADÁSOKAT, MOST AZONBAN A SZOCDEM ÁLLAMFŐ GYALOGOLT BELE. PUPOVAC PROFESSZOR SZERINT A HORVÁT KÖZÉLETET ÁTHATJA A KISEBBSÉGELLENESSÉG. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

Pupovac azonban továbbment, és a boszniai Radio Sarajevonak nyilatkozva rasszizmussal vádolta meg a szocdem államfőt. Szerinte Zoran Milanović „vagy gyalázkodik, vagy vádaskodik” a beszédeiben, és a politikust nem lehet demokratának tartani. Pupovac úgy véli:

 

a szocdem Milanović ugyanaz Horvátországnak, mint ami Donald Trump volt az USA-nak.

 

Pupovac szerint a horvát államfő mindenkit – „a nőktől, melegektől, értelmiségiektől kezdve a szomszédos országokig bezárólag” – csak sértegetni tud, ami szerinte azzal függ össze, hogy

 

Milanović „kulturrasszista”, és lenézi Horvátország legtöbb szomszédját,

 

különösen a bosnyákokat és a szerbeket. Milorad Pupovactól ez nem újdonság: a professzor már 2020-ban az Azonnalinak adott interjújában is arról beszélt, hogy a horvát közélet – miután az ország bekerült az EU-ba – egyre nacionalistább és kisebbségellenesebb.

 

Zoran Milanović a múltban is többször tett dehonesztáló megjegyzéseket például Bosznia-Hercegovinára, amely szerinte „egy működésképtelen ország”, vagy amellyel eleve „nem lehetséges kapcsolatban lenni”. De a horvát államfő Magyarországra is beszólt, miután tavaly a horvát sajtó félrefordított egy emléktáblát, amit Orbán Viktor avatott – „Tengerre, magyar” helyett „magyar tengert” írtak, amit Milanović meg azonnal úgy értett félre, mintha Orbán igényt tartana a horvát tengerpartra. Akkor Milanović azt mondta, hogy „szerencsénkre Magyarország se nem nagy, se nem erős”.

 

Elmozdítják Milanovićot?

 

Milanović kedden rögtön durva stílusban reagált is Pupovac szavaira. A horvát államfő gúnyosan jegyezte meg, hogy a szerb kisebbségi politikus „ára egyre jobban csökken a hazai piacon, ezért most külföldön értékesíti magát”. Egyben azzal vádolta meg a nyíltan baloldali Pupovacot, hogy a horvát jobboldali kormánypárt, a HDZ „régi embere” lenne, aki csak akkor kritizálja Horvátországot külföldön, ha valamit ki akar harcolni magának. Az államfő szerint Milorad Pupovac szavai miatt a bosnyák és a szerb médiák megint bírálhatják a horvátokat – de ő annak örülne inkább, ha a szerb politikus Andrej Plenković horvát kormányfőt kritizálná csak: „Milorad, mikor bírálod a korrupt kormányodat?”

 

Ezek a szavak már Plenkovićnál is kiverték a biztosítékot. A konzervatív kormányfő felszólította Milanovićot, hogy viselkedjék államfőhöz méltóan, és kérjen elnézést Milorad Pupovactól. Goran Jandroković, a zágrábi parlament HDZ-s elnöke pedig egyenesen azt is megpendítette, hogy a szocdem államfőt el kellene mozdítani hivatalából. A politikus úgy véli: Milanović nemcsak durva kiszólásaival, megjegyzéseivel bizonyítja, hogy „elhagyta az alkotmányosságot”, de azzal is, ahogy megpróbálta a saját – amúgy korábban bíróként nem dolgozó – jelöltjét a Legfelsőbb Bíróság élére tenni, és ennek érdekében még képviselőket is megfenyegetett.

 

Milanović azonban továbbra sem áll le a posztolással, a HDZ-s kritikákat sem hagyta szó nélkül. Miközben Plenkovićék állítólag hétfőn az államfő lehetséges elmozdításáról is egyeztettek, Milanović azt írta a Facebook-oldalán:

 

„Plenković, indítsátok csak meg az eljárást ellenem, legyél életedben egyszer bátor!”

 

És rögtön segített is a HDZ-nek, közölve, hogy az államfő elmozdítását a horvát alkotmány 105. cikkelye szabályozza. (Az államfő ebben amúgy tévedett, az alkotmány 105. cikkelye ugyanis a mentelmi jogát szabályozza, amit csak az alkotmánybíróság függeszthet fel.) Milanović azonban úgy véli, hogy a horvátoknak

 

„Plenkovićból és korrupt bandájából” van már elegük: „Igazán érdekelne, hogy mit gondolnak a horvátok rólad öt évnyi hatalom után.”

 

Majd Milanović egy hosszú listát sorolt fel, hogy szerinte mi mindenért kellene inkább Plenkovićot visszahívni – többek között azért, mert egész Európában Horvátországban zajlik a leglassabban az oltás. De az államfő úgy véli, hogy már csak azért is vissza kellene hívni Plenkovićot a kormányfői tisztségéből, mert „egy évvel a zágrábi földrengés után még egyetlen egy házat sem újítottak fel”. Majd még azon gúnyolódott Milanović, hogy Plenkovićnak „akkora nagy szava van Brüsszelben, annyira hallgatnak rá” – csak azt nem tudta elintézni, hogy „egyenrangú polgárok” lehessünk.

 

Vladimir Šeks, a HDZ elnökségi tagja és nagyöregje az államfői szavakat úgy kommentálta, hogy Milanović az elmebaj jeleit mutatja. A politikus sajnálattal állapította meg, hogy

 

„az államfő elmebaja egyre előrehaladottabb”,

 

és hozzátette, hogy ugyan ő nem szakértő, de szerinte Milanovićnak paranoiája és skizofréniája lehet. Šeks azt szorgalmazta, hogy az államfő „állapotát és az alkotmány elleni támadásait figyelembe véve” el kellene kezdeni az elmozdítási eljárást, mert nem alkalmas a feladatainak ellátására. Persze a konzervatív Šeks se fogta vissza magát Milanović jellemzésekor:

 

szerinte az államfő „egy gazember, egy semmirekellő, egy politikai idióta”.

 

A HDZ végül ezen szavaktól is elhatárolódott.

 

Milanović lesz a horvát populista népvezér?

 

Hrvoje Prnjak horvát elemző a spliti (spalatói) Slobodna Dalmacija napilapban írt elemzésében úgy látja, hogy Milanović tudatosan használ durva szavakat és hívja ki maga ellen a zágrábi elitet. Az elemző szerint

 

Milanović már nem szocdem politikusként akar résztvenni a közéletben, hanem populistaként.

 

MILANOVIĆ NÉPKÖZELI, POPULISTA POLITIKUSKÉNT AKARJA MAGÁT ÚJRAFOGALMAZNI, AKI ÉLESEN NEKIMEGY A ZÁGRÁBI ELITNEK. FOTÓ: ZM / FB

 

Mivel Miroslav Škoro énekes-borásznak nem sikerült populista népvezérré válnia – a Haza Mozgalma 6-8 százalék között akadt el –, Milanović szeretne elitellenes, de akár rasszista beszólásokat is bevállaló nyelvezettel a populizmusra fogékony réteg politikusa lenni. Ez ugyanis számára abban az esetben is biztosítaná az újraválasztást, ha a szocdemek – amint jelenleg kinéz – nem tudnak a húsz százalék alatti népszerűtlenségükből kijönni. Mivel

 

Plenković kormányfőként éppen egyfajta elitista, mérsékelt konzervativizmust képvisel, Milanović lehet vele szemben az, aki az EU-ellenes, nacionalista szavazókat tudja mozgósítani.

 

Emlékezetes: Milanović már 2015-ben, amikor még kormányfőként próbált meg hatalmon maradni, nyitott a veteránok és a széljobbos körök felé. Bár az akkor nem hozott neki még győzelmet, államfői sikerét 2020-ben már nagyban köszönhette annak, hogy a szélsőjobboldal szavazói közül egyesek rá voksoltak – de legalábbis nem mentek el a HDZ-s jelöltre ellenében leszavazni.

 

NYITÓKÉP: Zoran Milanović / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás