A vallásos menedzser: ki Eduard Heger, Szlovákia következő miniszterelnöke?

Egy karizmatikus vallási közösségből került a politikába, és meglepő módon mindenki szereti. Amikor pénzügyminiszter lett, még csak negyedik éve volt a politikában, egy évvel később, 45 évesen kormányfővé válik. De lesz-e a Matovič-Heger-cserének bármi hatása a szlovákiai magyarok ügyeire?

Ahogy arról Magyarországon elsőként az Azonnali beszámolt, vasárnap este Igor Matovič szlovák miniszterelnök bejelentette:

Matovič lépése a március eleje óta húzódó kormányválság lezárását jelentheti. A hónapok óta súlyos belső viták feszítette kormányt Matovič a koalíciós partnerei háta mögött intézett Szputnyik-vakcinabeszerzés taszította válságba. A kormányválság alatt hat miniszter mondott le, a négypárti koalíció két kisebb tagja, a jobbközép-liberális Za ľudí (Az Emberekért) és különösen a libertariánus SaS (Szabadság és Szolidaritás) a miniszterelnök lemondását követelték. Matovič utódjának, Eduard Hegernek mindössze öt évet kellett eltölteni ahhoz a politikában, hogy miniszterelnökké válhasson.

Nemzetközi gazdasági tapasztalat, mély vallásosság

Szlovákia következő miniszterelnöke, Eduard Heger

A közösségnek – mint írja portréjában a Denník N – szintén tagja volt Richard Vašečka és Branislav Škripek, akik Igor Matovič mozgalmának, az OĽaNO-nak a parlamenti képviselői voltak 2012 óta. Ők szólították meg még 2016 előtt a gazdasági végzettségű Hegert azzal, hogy a pártnak szüksége lenne egy tapasztalt menedzser segítségére.

Heger nem vallásos családból származik, a vallással azt követően került kapcsolatba és tért meg a húszas éveinek elején, hogy az édesapja váratlanul meghalt. Apja halála összetörte Hegert, aki a vallásban talált vigaszt. „Rájöttem, hogy Isten meghallgat" – fogalmazott a Postoj nevű konzervatív lapnak 2016-ban adott interjújában. Heger arról is beszélt, hogy a közösségének olyan tagja vannak, akiket ez életük bizonyos pontján megélték Isten érintését, ami annyira „megjelölte” őket, hogy Isten vált az életük urává,

Ennek megfelelően szeretnék „az evangélium gazdagságát ekhozni az élet minden területére”.

Heger már főiskolás korában menedzseraszisztensként dolgozott, majd több kisebb cégnél is megfordult menedzserként. A legizgalmasabb a 2007 és 2016 közötti munkája volt: az USA-ban egy szeszesitalokat gyártó szlovák céget képviselt,

A pozsonyi parlamentbe a 2016-os választáson jutott be Matovič pártjának színeiben. A szavazólapon a foglalkozása mellett – „menedzser” – az is fel volt tüntetve, hogy „keresztény aktivista”, a Denník N szerint ennek köszönhetően karikázták őt be a parlamentbe. (Szlovákiában a választók az általuk kiválasztott pártlistára és azok képviselőire szavaznak; a parlamenti mandátumok száma a listákra leadott szavazatok számától függ, az pedig, hogy ki kap mandátumot, a listán szereplő sorrend mellett azon múlik, hogy melyik képviselőre mennyien szavaztak, azaz hányan karikázták be az illető nevét.)

A parlamenti munka során Heger közeli viszonyba került Igor Matovičcsal, és gyakran szólt hozzá gazdasági kérdésekhez, így amikor 2020 februárjában az OĽaNO megnyerte a választást,

Pénzügyminiszteri teljesítményét a szakma és a sajtó is pozitívan értékelni: Ivan Mikloš, az 1998 és 2006 közötti Dzurinda-kormányok pénzügyminisztere, akinek oroszlánrésze volt a kilencvenes években végzetesen leszakadni látszó Szlovákia gazdaságának növekedési pályára állításában, Eduard Hegert a Matovič-kormány egyik legjobb miniszterének tartja. Hasonlóan vélekedtek a Denník N által megkérdezett decemberben megkérdezett közgazdászok is (bár ők is és Mikloš is Mária Kolíková igazságügyminiszter tartották a legjobb miniszternek).

Heger tárcája dolgozta ki az európai helyreállítási alapból a Szlovákiának járó összeg felhasználásának tervét. A szlovák felújítási terv évek óta halogatott fontos reformok megvalósítására biztosít majd forrásokat elsősorban az oktatás, az egészségügy és a „zöld gazdaság” terén.

Az ember, akit mindenki szeret

Hegert azóta emlegetik Matovič lehetséges utódjaként, amióta az utóbbi lemondása először felmerült, a pénzügyminiszter személye ugyanis mindegyik koalíciós párt számára elfogadható miniszterelnökként. A munkatársai által csak „Edo”-ként emlegetett

Míg az utóbbinak lételeme a konfliktus, addig Heger kimondottan kerüli őket, és képes megtalálni bárkivel a közös hangot. Pénzügyminiszterként gond nélkül fogadtatta el a Matovič-kormány első költségvetését, és az évek óta a minisztériumban dolgozó hivatalnokok között is nagyon népszerű a Denník N értesülései szerint. A konfliktuskerülése ugyanakkor hátrány is lehet a kiélezett helyzetekben.

Heger pénzügyminiszterként Matovič régi ellenfelével, a libertariánus Szabadság és Szolidaritás (SaS) pártot vezető, a kormányválság alatt lemondott gazdasági miniszter Richard Sulíkkal is gond nélkül tudott együttműködni. Kérdés, hogy a kormányt megbénító és válságba taszító Matovič-Sulík-konfliktus hogyan befolyásolja majd a két tárca és az új kormány működését,

– a gazdasági miniszteri posztról korábban lemondó Richard Sulíknek ugyanis ez a terve.

A magyarok ügyeire nem lesz hatással a változás

A Szövetség néven nemrég egyesült három szlovákiai magyar pártnál a magyarokat érintő kérdésekben nem számítanak változásra a kormányfőcserével. Forró Krisztián, a Magyar Közösség Pártjának elnöke szerint korai erről beszélni, különösen úgy, hogy még nem is történt meg a kormány átalakítása, és „történtek itt már óráról órára változások”. Forró felidézte az Azonnalinak, hogy

a szlovákiai magyarok kulturális szervezete, a Csemadok az ígért többlettámogatást egyelőre nem kapta meg, és az állampolgársági törvény módosítása továbbra is diszkriminálja a magyar állampolgárságot felvevő, de tartósan nem Magyarországon élő szlovákiai magyarokat. Egyelőre tehát csak figyelik a fejleményeket, viszont amint feláll az új kormány, Forró szavai szerint keresni fogják a lehetőséget, hogy Hegerrel is egyeztessenek a magyarokat érintő ügyekről. 

Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke szerint feltételezhető, hogy a magyarokat érintő ügyeket a csere nem fogja érinteni. A Csemadok támogatásának megnövelése kimondottan Matovič ígérete volt, jó kérdés, hogy erre milyen hatással lesz az, hogy már nem ő lesz a miniszterelnök – mondta Mózes az Azonnalinak. A miniszterelnök-csere az olyan ügyekre, amik szerepelnek a kormányprogramban, nem kéne, hogy hatással legyen – a magyarokat érintők közül ilyen a kisebbségek ügyét átfogóan rendező kisebbségi törvény megalkotása. Mózes szintén kiemelte, hogy szerinte a kormánypárti képviselők állampolgársági törvényhez való hozzáállását

Az egy hónapon keresztül húzódó kormányválság vége egy egyszerű személycsere lett – ezt már Ravasz Ábel, a Most-Híd elnökségének tagja mondta az Azonnalinak. Ravasz szerint Igor Matovič egyértelműen problémás az ország jövője szempontjából, és azzal, hogy nem volt képes távozni a kormányból, helyette pedig egy kulcsfontosságú minisztériumot vezet majd, továbbra is komoly hatással lesz a többi minisztérium működésére. A magyarságot érintő kérdésekben Ravasz szerint sem várható irányváltás.

A Híd elnökségi tagja emlékeztettet, hogy a Matovič-kormány egy éve alatt nem történt előrelépés egyik magyarokat érintő ügyben sem, miközben a kormány elkezdte visszaépíteni a korábban elért eredményeket. Ravasz ezzel arra utalt, hogy az előző ciklusban a Most-Híd vezette közlekedési tárca több dél-szlovákiai infrastrukturális beruházást is előkészített, amik a kormányváltás óta az eredetinél jóval hátrébb kerültek a prioritási sorrenden.

NYITÓKÉP: Ministerstvo financií SR / Facebook