Miért pont Magyarországon hal meg lakosságarányosan a legtöbb ember a járványban?

Nemcsak az új vírusmutációk, hanem a lerobbant egészségügyi rendszer és a magyarok évek óta rossz egészségi állapota is visszaköszön a koronavírus miatti halálozási mutatókban. Szakértőkkel jártuk körbe a kérdést.

Magyarország immár a második a járvány teljes ideje alatti egymillió lakosra jutó halálozások számában, már csak Csehország előz meg minket. Március 24-én az Our World in Data adatai szerint a járvány kezdete óta az egymillió lakosra jutó elhunytak száma 1962; míg az első helyezett Csehországban 2359. Az egymillió főre jutó napi új elhunytak hétnapos mozgóátlagában pedig napok óta vezetjük a világranglistát: március 24-én ez a mutató 22,64 volt Magyarországon.

Januárban és februárban a Szlovákiával kapcsolatos híreknek voltak hasonló címeik; északi szomszédunk még nemzetközi segítséget is kért, március végére azonban csökkenni kezdett az új fertőzöttek, a kórházban ápoltak és napi új halálesetek száma is. Miközben Magyarországon ezidő alatt visszaszorulni látszott a járvány, és már a nyitás mikéntjéről nemzeti konzultáltunk,

De miért pont most?

A kórházban ápoltak és lélegeztetőgépen lévők rendkívül nagy száma az elmúlt hetekben előrevetítette, hogy növekedni fog a halottak száma is – magyarázta Rusvai Miklós virológus, az Állatorvostudományi Egyetem tanára az Azonnalinak. Arra a kérdésére, hogy ez miért pont most történik, miközben például Szlovákiában az előző két hónapban volt súlyos a helyzet, Rusvai azt mondta, hogy

Decemberben Ausztria és Szerbia állt nagyon rosszul – emlékeztetett a virológus –, az olaszoknál az első hullám volt a legsúlyosabb, Szlovénia február végén, március elején volt hasonlóan rossz helyzetben, mint most Magyarország. Ezeket az időbeli különbségeket az egyes országok védekezési stratégiái során a különböző ütemben meghozott és különböző mértékű korlátozó intézkedések magyarázzák – emelte ki Rusvai. 

Az egyes országok oltási stratégiáinak különbségei szintén megjelennek majd a járványhullámok országonkénti alakulásában, de ezek majd csak akkor éreztetik a hatásukat, amikor már elég ember át lesz oltva – magyarázta az Azonnalinak a virológus.

Későn meghozott intézkedések, új mutációk

Dr. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász az Azonnalinak azt mondta, csak későbbi vizsgálatok adnak majd pontos magyarázatot arra, hogy miért futott fel ennyire a halálozási szám. Az egészségügyi közgazdász öt komponenst vázolt fel, amik együttesen közrejátszhattak a kiugró halálozási statisztikákat produkáló helyzet kialakulásában.

1. A harmadik hullám felfutását részben az magyarázza, hogy a kormányzat már a második hullámra is megkésve, csak novemberben reagált, miközben a szakértők már szeptemberben felhívták a  figyelmet arra, hogy jön a második hullám, és baj lehet. A nem kellően határozott fellépés miatt a második hullám alatt – ami szerencsére nem volt annyira pusztító, mint a harmadik – nem tudott eléggé visszaszorulni a járvány, és ez az egészségügyi közgazdász szerint táptalaja lehetett a harmadik hullám kialakulásának.

2. A helyzetet az új vírusmutációk megjelenése is súlyosbította. A szakértő úgy látja, hogy a brit vírusmutáció elterjedésében is szerepet játszottak a nem kellően szigorú korlátozások, mint például az, hogy üzleti céllal korlátozás nélkül be lehetett utazni az országba. Az új vírusmutáció ráadásul sokkal súlyosabb fertőzést okoz, mint a korábbi variánsok – még egészséges fiatalok is egy pillanat alatt leromlott állapotba kerülhetnek. 

3. A harmadik összetevő a magyar lakosság meglehetősen rossz általános egészségi állapota. Sinkó Eszter emlékeztetett rá, hogy a várható élettartam Magyarországon öt évvel rövidebb az Európai Unió átlagához képest.

– fogalmazott Sinkó Eszter. A koronavírus-fertőzés sajátossága, hogy villámgyorsan, egyik percről a másikra össze tud omlani a tüdő; ezt pedig a harmadik hullámban már láthatóan nagyon kevés eszközzel tudják megfékezni.     

4. Maga a magyar egészségügy. Már a járvány előtt is

– emlékeztetett rá a szakértő –, nagyon szűkös a nővéri állomány ahhoz képest, amennyi ápolási feladat lenne, és ez még inkább szembetűnő, amikor a járvány miatt az ezirányú feladatok megsokszorozódnak. 

5. Közrejátszik az is, hogy nem mindegyik egészségügyi szolgáltató tartja be vagy tudja betartani a szakma szabályait, azaz hogyan kell ellátni a betegeket. Ez részben az említett humánerőforrás-hiány miatt van – mondja a szakember –, részben pedig amiatt, hogy az utóbbi években „elslamposodott” az egészségügyi szolgáltatók mindennapi működése, és többször előfordul, hogy a kórházakban nem használnak megfelelően szigorú protokollt a betegek ellátására.

Az egyszerű kórházi elhelyezés is akadályokba ütközik

Az egészségügy állapotát nevezte meg a magas halálozási adat egyik fő okaként Dr. Márkus László is, az egyik budapesti magánklinika szakorvosa, aki korábban 26 évig dolgozott egy vidéki állami kórházban.

– fogalmazott az orvos. Márkus szerint az összeomlás elsősorban a kórházi intenzív kapacitást érinti, de ez „örvényként szippantja be az egész egészségügyi ellátást”. 

Olyan tömegű súlyos beteg kerül kórházba, amit a rendelkezésre álló személyi állomány és szakértelem nem képe semmilyen módon kontroll alatt tartani – magyarázta az orvos az Azonnalinak. Egy súlyos állapotú beteg egyszerű kórházi elhelyezése is akadályba ütközik, nem beszélve arról, hogy az oxigénellátását mérni tudják, megfelelő infúziós kezelést és nővéri felügyeletet kapjon. 

Tömegével vannak a kórházakban súlyos betegek úgy, hogy az állapotukhoz szükséges ellátás szintje nem megfelelő.

– emelte ki Márkus.

Nincs hatékony válasz a harmadik hullámra

Az orvos szerint ugyanakkor helyzet súlyosságában az is szerepet játszik, hogy az új vírusmutációk egészen más tulajdonságokkal bírnak, mint a korábbiak: sokkal rövidebb expozíciós idő, teljesen mások a fertőzési mutatók, kevesebb vírusszám jár nagyon komoly tünetekkel – sorolta az orvos az Azonnalinak, ugyanakkor kiemelte:

Nemcsak a társadalmi szintű lezárásokról van szó meg az egészségügy támogatásáról van szó – mondja Márkus –, hanem arról is, hogy Magyarországon teljesen eltűnt a kontaktuskutatás, nincsenek izolált lezárások, hiányzik a szuperterjesztők kiemelése. Az orvos szerint ebben a helyzetben az egyedüli hatékony megoldás már csak a teljes lezárás lenne, mert a nem teljes lezárás szemmel láthatóan elégtelen. 

Örkényi abszurditás

Az orvos azt is kiemelte, hogy az évtizedes távlatban mostohagyerekként kezelt egészségügyet a kormány a járvány alatt hozott jogszabályi változásokkal „kimondottan legyilkolta”.

– fogalmaz Márkus. Abszurd, örkényi helyzetek állnak elő – mondja az orvos, aki tud olyan intenzíves doktornőről, akit elküldtek a munkahelyéről, mert nem volt hajlandó aláírni a az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződést, majd néhány nap múlva kirendelték az eredeti munkahelyére a rendkívüli jogszabályi felhatalmazás alapján. Egy hasonló okból elküldött mentős meg „otthon ül”, miközben a kórházakba nyolc általánossal keresnek segéderőt kórházi osztályokra betegeket mozgatni. 

Márkus szerint a helyzet kialakulásában az is szerepet játszott, hogy a kormány a saját népszerűségét féltve nem tette és nem teszi meg az erélyesebb korlátozó intézkedéseket, és

A kormány szerint csak máshogy számolunk

A világelső halálozási mutatók a kormány csütörtöki online sajtótájékoztatóján is szóba kerültek. Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: a helyzet valóban komoly,

ugyanis Magyarország azoknál is a koronavírust jelölik meg a halál okaként, akik a fertőzés mellett valamilyen súlyos betegségben is szenvedtek, és valószínűleg egyébként is elhunytak volna. Gulyás állítja: más európai országokban nem ez a gyakorlat. Németországban ez tényleg így van: ott nem az állam, hanem maga a beteget kezelő orvos dönti el, hogy az elhunyt páciens a covidtól vagy coviddal halt-e meg.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali