Tévedés lehet a „Maradj otthon!” egy tanulmány szerint

Szerző: Renczes Ágoston
2021.03.25. 09:27

A Nature magazinban közzétett tanulmány szerzői nem találtak összefüggést az otthonmaradás és a járvány visszaszorulása között. De hogyan jutottak erre a következtetésre? Mutatjuk.

Tévedés lehet a „Maradj otthon!” egy tanulmány szerint

A koronavírus-járvány kitörése óta viták folynak arról, hogy a pandémia visszaszorítása érdekében hozott intézkedések jogosak, arányosak és egyáltalán hatásosak-e.

 

A „Maradj otthon!” pedig az egyik jelszava lett a járvány elleni védekezésnek és a járvány alatti felelős viselkedésnek. 

 

Pont az otthonmaradásnak a járvány visszaszorításában játszott szerepét vonja kétségbe egy brazil kutatók által jegyzett tanulmány, ami a tekintélyes Nature magazinban jelent meg március 5-én – igaz, azzal a később odaillesztett szerkesztői figyelmeztetéssel, hogy a cikk következtetései még vita tárgyát képezik.

A brazil kutatók különféle helyek – országok, városok és Brazília több tagállama – mobilitási adatait és halálozási statisztikáit vetették össze a 2020 február vége és augusztus vége közötti 25 hetes időszakban, és

 

nem találták bizonyítottnak, hogy az otthon maradás hatással lenne a járvány visszaszorulására.

 

De hogy jött ez ki?

A kutatásba olyan országokat, városokat és brazil tagállamokat válogattak be a kutatók, amelyekben 100 fölött volt a koronavírusban elhunytak száma, és legalább 67 az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségének és minőségének indexe (Healthcare Access and Quality Index). Utóbbi egy egytől százig terjedő skálán rangsorolja az országokat olyan betegségek halálozási rátája alapján, amik idejében kapott és hatékony orvosi ellátásal elkerülhetőek. 

A tanulmányba tehát olyan helyek kerültek be, ahol egyrészt szedett áldozatokat a járvány, másrészt van működő – a világ jobbik harmadába tartozó – egészségügyi ellátás.

 

Az ezen feltételeknek megfelelő összesen 87 országot, városot és brazil tagállamokat a kutatók 

+ osztályozták aszerint, hogy ott a vizsgált időszakban kontroll alatt volt-e a járvány vagy sem (leginkább a halálozási adatok alakulása alapján),

 

és egyéb mutatók alapján is profilozták őket (népsűrűség, városi lakosság aránya, emberi fejlettségi index, földterület), hogy az egymáshoz hasonló helyeket külön is össze tudják hasonlítani.

Azt, hogy milyen mértékben maradtak otthon az emberek az egyes helyeken, a kutatók a Google rendszeresen közölt mobilitási jelentéseiből becsülték meg, emellett az Our World in Data oldal és a brazil egészségügyi minisztérium egészségügyi és covid-statisztikáit használták.

Összeillő és nem összeillő párok

A járványügyileg kontroll alatt tartott és a nem kontrollált helyeket aztán elkezdték kettesével összehasonlítgati: 

 

mindegyiket az összes olyannal, amivel a meghatározott profil alapján összehasonlíthatók voltak; 33 ilyen pár volt a kontroll alatt tartott és a nem kontrollált területek között.

de nemcsak az összeillőket nézték meg a két csoportból, hanem mindegyiket mindegyikkel összevetetteték, ami 3741 párt jelent.

Az egyes pároknál a kutatók megnézték, hogy mekkora a különbség a két hely között az otthonmaradtak arányában és az egymillió főre eső elhalálozások számában. Az adatokat lineáris regresszióval vizsgálták meg: azzal a statisztikai modellel, ami lineáris kapcsolatot feltételez egy magyarázó és egy magyarázott változó között – ebben az esetben ez úgy nézhetne ki, hogy minél nagyobb arányban maradtak otthon az emberek, annál kevesebben haltak meg a járvány miatt. A kutatás lényege, hogy megnézték, így van-e a vizsgált helyek esetében.

Az eredmény

A 33 „hasonló” hely összehasonlításából egyetlen egy volt szignifikáns, vagyis egy olyan hely volt, ahol együtt mozogtak a mobilitási és a halálozási adatok.

A „globális”, 3741 „mindent mindennel” párosnál pedig csak 63 esetben volt az eredmény szignifikáns, vagyis csak ennyi esetben felelt meg a kutatók matematikai modelljének az otthonmaradás és az egymillió főre eső elhalálozások száma közötti különbség. Ez az összes vizsgált pár mindössze 1,6 százaléka.

A kutatók tehát arra jutottak, hogy

 

az otthonmaradás nem magyarázta meg a COVID-19 halálozási arányszámának visszaszorulását az általuk vizsgált esetek 98 százalékában.

 

A kutatásban vizsgált 87 ország között egyébként Magyarország is szerepelt a járványt kontroll alatt tartó csoportban, de 86 másik ország, régió vagy város közül egyikre sem „hasonlított” egyszerre a mobilitásban és a halálozási ráta alakulásában is. 

A tanulmány szerzői azt írják, az eredményeik összhangban vannak más kutatások eredményeivel is: egy svéd kutatás szerint a magas svédországi halálozási arány legkevésbé valószínű oka a kevésbé szigorú lockdown. Egy másik, nemzetközi adatokat összehasonlító tanulmány pedig arra jutott, hogy míg a koronavírus halálozási rátája összefüggött a lakosság elhízásával vagy anyagi helyzetével, addig arra nem volt hatással a gyors határzár, a teljes lezárás és a széleskörű tesztelés sem.

 

NYITÓKÉP: Mike Rastiello / Flickr

 

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali egykori újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek