Májustól Zágráb lehet az első kelet-európai főváros, amelynek szélsőbaloldali polgármestere van

A horvát fővárosban májusban lesz polgármester-választás. A szélsőbaloldal jelöltje a felmérésekben már annyira vezet, hogy az első fordulóban egymaga több szavazatot kapna, mint az őt követő három másik jelölt együtt. A második fordulót is nagy többséggel húzná be. Így Zágráb lenne az első kelet-európai főváros, amelynek irányítását átvehetné az újbaloldal.

Horvátországban májusban települési és megyei önkormányzati választások lesznek. Értelemszerűen a legnagyobb figyelem a fővárosra, Zágrábra összpontosul – már csak azért is, mert a várost gyakorlatilag 2000 óta irányító Milan Bandić idén váratlanul elhunyt, így a verseny mindenképpen nyitottá vált. Bandić azért tudott sikeres maradni Zágrábban, ahol egyébként hagyományosan a baloldali és liberális pártok szerepelnek jól, mert minden társadalmi rétegnek – a jugonosztalgiás nyugdíjasoktól az usztasa-párti széljobbosokig – tudott valamit ígérni, de korruptsága miatt azért jelentős ellenállás is kialakult vele szemben.

Zágrábban húsz év után elöször nyitott a verseny

Ezen ellenállás egyik szikrája volt az a Za Grad (A városért) mozgalom, amelyben radikális baloldali, környezetvédő és feminista csoportosulások álltak össze. Elsősorban városvédelmi akciókkal és a Bandić-féle önkormányzat korrupciós ügyeinek feltárásával hívták fel magukra a figyelmet.

2017-ben indultak el először közösen – akkor már Zagreb je naš (azaz Zágráb a miénk) néven. Jelöltjük, Tomislav Tomašević valamivel több, mint három százalékot szerzett csak – főleg az elitnegyedekben kapott jobb eredményeket a szélsőbaloldali politikus –, ami persze kezdetnek nem volt kevés, elvégre bekerültek a városi parlamentbe is. Tomašević nem túl magas eredménye azzal is összefügg, hogy a 2017-es választásokon Bandić fő ellenfele Anka Mrak Taritaš, a szocdemek támogatását is élvező egyik kis balliberális párt vezetője lett, aki a második fordulóban 49 százalékot szerzett Bandić-tyal szemben.

Bandić esélyei azonban folyamatosan csökkentek, ami azzal is összefügg, hogy országos politikai jelentősége is kevesebb lett az elmúlt négy évben. Miközben a Bandić365 nevű pártja az előző (2016 és 2020 közötti) parlamenti ciklusban fontos szerepet játszott, mert Andrej Plenković konzervatív kormányfő rászorult a szavazataikra (emiatt a konzervatív kormánypárt, a HDZ Bandićot segítette polgármesterként Zágrábban), a 2020-as parlamenti választások után megváltozott a helyzet:

Persze ettől még nem zárható ki, hogy a korrupt politikus idén is behúzta volna Zágrábot. Váratlan halála azonban nyitottá tette 2000 óta először a zágrábi önkormányzati választást.

Az elemzők egyetértenek abban, hogy

Persze a Bandić-pártnak lesz saját jelöltje Jelena Pavičić-Vukičević személyében: a politikus még az 1990-es években Bandić mellett kezdte a zágrábi szocdemek között (Bandić is szocdemként indult, de aztán kivágták a pártból, mert 2010-ben ráindult a párt hivatalos államfő-jelöltjére). Pavičić-Vukičević Bandić nagyon szoros munkatársa volt, különféle pozíciókat töltött be az elmúlt 21 évben a zágrábi városházán – azaz

Komoly esélye azonban nincs, mert nem egy ismert és karizmatikus politikus – és eleve a Bandić-pártnak Bandić nélkül nem sok értelme van, a politikus mögötti maffiakörök is más irányba tájékozódnak már. Persze önmagában a Bandić név hozhat azért még valamennyi szavazatot Pavičić-Vukičevićnek.

A szélbal tarol

Elvileg Bandić „kiesése” éppen a szélsőbaloldalnak árthatna, mert ők eleve egy anti-Bandić-kampánnyal indultak volna – bár a korrupció lekűzdése így is fontos kampánytéma maradhat. A felmérések szerint ez be is jön nekik. Tomislav Tomašević, a szélsőbaloldali Možemo-pártszövetség jelöltjeként – a pártszövetség a Za Grad alapjain állt össze 2020-ben választási koalícióként, a tavaly nyári választásokon a negyedik legerősebb pártként jutottak be a horvát parlamentbe – magasan vezeti a közvélemény-kutatásokat. Ha most vasárnap lenne a polgármester-választás,

Ezzel Tomašević egymaga több szavazatra számíthatna, mint az őt követő három másik jelölt közösen.

Tomašević mögött jelentősen lemaradva következik a szocdemek jelöltje, Joško Klišović (12 százalékkal), a HDZ jelöltje, Davor Filipović (11 százalékkal) és a főleg a régi tudjmanista szavazóbázisra hajtó, Vesna Škare Ožbolt (10 százalékkal), aki a korrupcióért elítélt egykori HDZ-s miniszterelnök, Ivo Sanader igazságügyi minisztere volt.

A jobboldali szavazótábort nem csak ő osztja meg, de

A horvát fővárosban hagyományosan a széljobb is erős: 2017-ben a széljobb akkor az iszlamo-fasiszta történész, Zlatko Hasanbegović vezetésével 10 százalékot szerzett (ezzel kétszer annyit kapott, mint a HDZ akkori hivatalos jelöltje). Škorónak azonban láthatóan nincs esélye a ennél sokkal több szavazatokat szerezni, ami összefügg azzal is, hogy a kormányzó HDZ Filipović személyében maga is egy kemény jobbos jelöltet állított, valamint a tudjamisták Škare Ožboltra készülnek szavazni. Škoro a felmérések szerint nyolc százalékot fog kapni – a Haza Mozgalom hívein kívül esélye van még a neoliberális-klerikális Most (Híd) mozgalom zágrábi szavazói közül egyeseket megszólítani.

Tud nyerni a szélbal a második fordulóban is?

Ami tehát látszik: a szélsőbaloldali Tomašević mindenképpen továbbjut a második fordulóba. Kérdéses azonban, hogy az ellenfele ki lesz, elvégre az őt követő három jelölt mindegyike valahol 10 százalék körül áll jelenleg. Ha Tomaševićnek egy jobboldali ellenfele lenne, akkor természetesen számíthatna a szocdem és balliberális szavazókra is, ha viszont egy szocdem ellenfele lesz, akkor elképzelhető, hogy a jobboldaliak – félve egy szélsőbaloldali fordulattól – oda szavaznának át. A felmérések szerint

Ez se jelenti persze azt, hogy a szocdem jelölt nyerne. Ha ugyanis ő lenne a kihívó, akkor is csak 13 százalék mondja azt, hogy rá szavazna, a nagy többség nem menne el szavazni – azaz Tomašević vele szemben is magabiztosan győzne.

A felmérésekben a Bandić-párt jelöltje nem jelent meg egyelőre, de ő nem a szélsőbalról, hanem inkább a jobboldalról tudhat szavazókat elvinni. Azonban sok esélye nincs, ugyanis a legfrissebb felmérés szerint mostanra összesen a zágrábiak négy százaléka mondja csak azt, hogy Bandić alatt nagyon jó irányba mentek a dolgok. Ennél sokkal többre nem is számíthatna a bandićista jelölt.

Ez összefügg azzal, hogy Bandić 2017 óta a szélsőjobbal közösen irányította a várost, és főleg szimbólikus ügyekben számos engedményt tett nekik – például átnevezte a Nemzeti Színház előtti teret, amit korábban Titó marsall térnek hívtak (emiatt akkor Bandić-tyal szakított Branko Lustig, Holokauszt-túlélő filmproducer, aki a Bandić-párt színeiben került be 2017-ben a zágrábi városi tanácsba). Tomašević amúgy már akkor megígérte:

A szélbal nem akar ideológiai vitákat, jelöltjük inkább jobboldali családi hátterét hangsúlyozza

Hogy a politkus ezt betartja-e, persze kérdéses, mert nem emlékezetpolitikai vitákkal akarná terhelni a közéletet. Ráadásul Tomašević mögül kifarolt azon titóista Munkásfront, amely leginkább szeretné megőrizni Jugoszlávia emlékét.

A baloldali Express hetilap szerint azonban Tomaševićnek

Ezt azonban a politikus visszautasítja – egyrészről szerinte nagyon világos programja van, amely a zöldesítést, több bicikliutat, jobb villamoshálozatot és több szociális lakást ígérne, másrészről eleve kikéri magának, hogy azon volt polgármesterhez hasonlítsák, aki ellen az elmúlt 15 évben aktivistaként küzdött. Azt azonban már most megígérte:

mert szerinte a Bandić-adminisztráció több embere is, például a városi közművek élén, „jó munkát végez”. Ez persze azzal is összefügghet, hogy a Možemonak eleve nem lenne elég embere minden posztot betölteni. Azt mondta, őt eleve nem érdekli, ki milyen pártból jön, azaz a HDZ-sekkel és a szocdemekkel is szívesen együttdolgozik.

Tomašević az Expressnek adott interjúban arról is beszél, hogy ő maga egy nagyon jobboldali, klerikális családból származik.

Szerinte ez arra tanította meg, hogy „különböző véleményeket is elfogadjon”. A családi háttér felemlegetése persze kampánycélt is szolgál: így egyfajta „kis Bandićként” tényleg megszólíthat még jobbos szavazókat is.

NYITÓKÉP: Zagreb je naš-kampányzászló felállítása a szegényebb Újzágráb negyedben még 2017-ben / TT, FB