Az izraeli legfelsőbb bíróság az állampolgárság tekintetében elismerte zsidóknak azokat, akik betérnek a vallásba. Az ortodoxok szerint a bírák vallási kérdésben nem illetékesek – azaz nem lehet zsidó az, aki csak betér. A vita a választási kampányban is megjelent az oroszok és az ultraortodoxok között.
Egy lassan tizenöt éves vita végére tett pontot az izraeli Legfelsőbb Bíróság, amikor március elején kimondta:
A döntés nem csak hatalmas felháborodást váltott ki az askenázi és szefárd ultraortodox pártoknál, de a jövő keddi parlamenti választások előtt tovább bonyolíthatja a lassan két éve szétesett jobboldali egységet, amire szüksége lenne Benjamin Netanjahunak a folytatáshoz.
Ki a zsidó?
Az izraeli állampolgársági jog és a zsidó vallási jog persze eddig se teljesen azonosan határozta meg, hogy ki számít zsidónak, azaz ki igényelhet izraeli állampolgárságot. Főleg az alijázás – azaz az Izraelbe való kivándorlás – kapcsán jelenik meg ez a különbség: miközben az ortodox vallási értelmezése szerint a zsidó az, akinek az anyja zsidó, a könnyített bevándorlás mindenki számára nyitott, akinek legalább egy nagyszülője – akár apai ágon – zsidó volt. Különösen
A mostani legfelsőbb bírósági ítélet persze nem a bevándorlás szabályait érinti – oda most sem elegendő a betérés. Az ítélet azokra vonatkozik, akik már Izraelben élve tértek be valamelyik zsidó irányzathoz. Mivel az ultraortodoxokhoz eleve nem lehet betérni, az ügy a konzervatívoknak és a reformzsidóknak volt fontos. Nagyon sok embert persze ez nem érint – a reformzsidók ügyvédje szerint évi 30 emberről beszélhetünk, akik a márciusi döntés révén hozzájuthatnak ezentúl az izraeli állampolgársághoz.
Kutya kipával
Az ultraortodox közösség a döntésre felháborodottan reagált. David Lau askenázi főrabbi szerint eleve nem egy világi bíróság feladata, hogy eldöntse, ki zsidó és ki nem. Lau felszólította rabbitársait, hogy „hagyják figyelmen kívül” a legfelsőbb bírák döntését, „mert a mi ítéletünk nem tőlük, hanem feljebbről [Istentől] jön”.
a párt egyik reklámfilmjében egy kipát viselő kutya szerepelt, és attól óvtak, hogy nehogy őt is majd a legfelsőbb bírák zsidónak ismerjék el.
Persze az ortodox zsidóságon belül is vita alakult ki: több, mint 50 ortodox rabbi ugyanis Laut ignorálja. A többek között olyan neves ortodox rabbik, mint Yitz Greenberg, Dina Najman, Asher Lopatin vagy Daniel Landes által aláírt levél azt hangsúlyozza, hogy a bíróság nem vallási döntést hozott – azaz ortodox rabbikként a betérést a zsidó vallási törvény alapján ők se fogadják el –, de
azaz nem lehet elvitatni valakitől, hogy zsidónak tartsa magát, még ha a halachikus jog nem is tekinti őket annak. A rabbik annyiban pedig mindenképpen üdvözölték a döntést, hogy „az erősíti Izrael zsidó jellegét”, és a világon mindenki, aki valamilyen módon zsidónak tartja magát, azonosulhat az országgal.
Az amerikai ultraortodox napilap, a The Allgemeiner is véleménycikkben állt ki a döntés mellett: Jeremy Rosen szerint
A szerző persze maga is emlékeztet arra, hogy ma is számos tekintetben a vallási hovatartozás határozza meg az izraeli polgári jogot – például a házassági jog az oszmán birodalom jogát követi: azaz mindenki a saját vallási közösségén belül, annak szabályai szerint házasodhat csak. (Izraelben valóban nincs ezért polgári házasság, aki erre tartana igényt – például, mert a két házasulandó nem azonos valláshoz tartozik – az sokszor külföldön – legtöbbször a közeli Cipruson – köt házasságot, az izraeli jog ugyanis a külföldön kötött házasságokat már a vallási jogtól függetlenül elismeri, ami persze eddig is kiváltotta sok ultraortodox haragját.)
Nem vallási, hanem világi kérdés
A legfelsőbb bírák persze a döntésükben eleve hangsúlyozták, hogy ők nem egy vallási kérdést akartak megválaszolni –
és engedélyezik-e a betérést –, hanem egy világi jogi, azaz az állampolgárságot érintő kérdésben hoztak volna döntést. A vallási szempont csak annyiban jelenik meg, hogy az izraeli állampolgárság a vallási hovatartozáshoz kapcsolódik – de a bírák hangsúlyozták: azzal, hogy egy már Izraelben élő, ott betért ember megkaphatja az izraeli útlevelet, nem a zsidóság mibenlétéről folyó vallási vitákat akarták eldönteni.
Arjeh Derit, a szefárd ultraortodoxokat tömörítő Sasz-párt elnökét – aki jelenleg még Netanjahu belügyminisztere is – nem hatotta meg az érvelés, ő azt ígérte meg, hogy megpróbálja megakadályozni a betértek állampolgársághoz jutását.
az askenáziak szerint a szefárdok körében – különösen a mizrahimnak nevezett szefárd kispolgári réteg között – nem tartják be nagyon szigorúan a származási szabályokat. Sok askenázi az arabellenességét is kivetíti a közel-keleti és észak-afrikai országokból származó mizrahimekre – a Sasz-pártra is azért lett szükség, mert a szefárd ultraortodoxok lenézve és elnyomva érezték magukat az askenáziak között. (Az izraeli politikai életet is meghatározó vallási irányzatokról, „politikai törzsekről” itt írtunk részletesebben.)
A jobboldali egység vége
A vallási hovatartozás kérdése Izraelben – ahol március 23-án kedden két éven belül negyedszerre lesz előrehozott parlamenti választás – politikai felhanggal is bír. A Netanjahu mögötti korábbi jobboldali blokk – amelyben a Likud mellett az ultraortodoxok, a vallásos cionisták és a szekuláris, szélsőjobboldali cionisták voltak benne – többek között
Az 1990-es évektől többszázezer zsidó érkezett az egykori Szovjetunióból Izraelbe – noha az alijához szükséges legalább egy zsidó nagyszülőt tudták prezentálni, az ultraortodoxok szigorúbb elvárásának (miszerint az anya legyen zsidó) nem feltétlenül feleltek meg.
Őket képviseli a Moldovából bevándorolt Avigdor Lieberman és Otthonunk Izrael pártja. A keményen arabellenes párt cionista, de nem vallási fundamentalista, Izraelt szekuláris cionista államként akarja megőirzni. Miután 2019-ben hajba kapott az ultraortodoxokkal, hogy azok miért nem vonulnak be katonának, amikor szociális segélyre meg igényt tartanak, kifarolt Netanjahu mögül. Az, hogy idén két év alatt negyedszerre lesz előrehozott választás, éppen a jobboldali egység szétesésére vezethető vissza:
– persze egy baloldali, az arab pártokat is bevonó kormányt se támogatna.
A cionista Lieberman és az ultraortodoxok közötti vita nem csitul. Lieberman a kampányban megint elővette, hogy szerinte az askenázi Egyesült Tóra Zsidóság egykoron a zsidó vallásra tért, oroszajkú izraeli katonalányokat gojoknak, náciknak és sikszáknak – ami egy nagyon pejoratív jelző – nevezte. Lieberman azt ígéri, hogy véget vet az Egyesült Tóra Zsidóság és a Sasz – azaz a két, amúgy egymást sem mindenben kedvelő ultraortodox párt – hatalmának, amivel Netanjahu miatt rendelkeznek.
NYITÓKÉP: Az Egységes Tóra Zsidóság Párt választási plakátjai. Fotó: Yahadut Hatora / Twitter
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.