Macron sokszínűbb utcaneveket akar Franciaországban, magyarok is vannak a listán

A francia államfő azt kezdeményezte, hogy nagyobb nemi, szexuális és „faji“ diverzitás jelenjék meg a francia települések köztereinek, utcáinak neveiben. A felkért szakértői bizottság a héten tette le a javaslatait az asztalra: több, mint 300 olyan személyt javasolnak, akik jobban kifejeznék a francia történelem és társadalom diverzitását. Magyarok közül is válogathatnak ezentúl a francia polgármesterek a közterek elnevezésekor.

Még tavaly decemberben jelentette be Emmanuel Macron francia elnök – egy hosszabb interjúban elejtett megjegyzésként –, hogy nagyobb diverzitást szeretne látni a francia települések köztereinek, utcáinak a neveiben, szerinte ugyanis jelenleg egyfajta történelem- és nemzetszemlélet uralkodik ezekben. A francia elnök szerint

– ezért azt javasolta, hogy azon elemek is jobban jelenjenek meg a köznyilvánosságban, amelyeknek a mainstream történet- és emlékezetpolitika eddig kevesebb figyelmet szentelt.

Az interjúban a konkrét javaslata az volt, hogy meg kéne határozni 300-500 nevet, és ezen „hősök” listájából kerülhetnének ki az új köztéri elnevezések, szobrok alanyai. Macron főleg azon bevándorló hátterű franciákra gondolt, akik hozzájárultak a francia történelemhez, de jelenleg nincsenek ennek megfelelően köztéri tiszteletben részesítve.

Mint ismert: a franciaországi mozgalom is több, a francia gyarmati múlttal összefüggésbe hozható személy – például Algéria egykori kormányzójának, Bugeaud marsallnak – szobrait eltávolíttatta volna.

Macron akkor ezen javaslatokat élesen ellenezte, mondván: a cancel culture számára elfogadhatatlan, nem lehet a nemzet történelmét teljesen újraírni. Ennek egyik korábbi megnyilvánulása volt az, amikor a francia elnök 2018-ban kiállt azon Louis Faidherbe gyarmati kormányzó szobra mellett, akinek emlékműve Szenegálban vitákat váltott ki. (Arról, hogy mind Szenegálban, mind Beninben a helyi lakosság részéről is többen kiálltak a francia gyarmattartó és emléke mellett, itt írtunk.)

– ennek jegyében kért fel egy szakértői bizottságot, hogy készítse el azon személyek listáját, akik szintén köztéri emléket érdemelnének.

A gyarmati múltat és az identitáspolitikát is bíráló történész lett a bizottság elnöke

A konkrét tervezéssel Jacqueline Gourault, a területi egységért felelős miniszter lett megbízva, aki 18 történészt, írót, értelmiségit kért fel, hogy március végéig tegyék le azon nevek listáját, akik ma nem szerepelnek a francia emlékezetpolitikában, pedig ott lenne a helyük.

A bizottságnak többek között tagja lett Leïla Slimani, francia-marokkói írónő (az ő legutóbbi könyvéről itt írt az Azonnali), Rachid Benzine, liberális iszlám vallástudós, Catherine Wihtol de Wenden, menekültjogi aktivista, Aïssata Seck, francia-szenegáli, emlékezetpolitikai aktivista és Pascal Ory, neves történész, aki nemrég lett „halhatatlan” a Francia Akadémiába való beválasztásával. A bizottságot Pascal Blanchard történész vezette, és az ígéreteknek megfelelően március közepére készült el a listával, ami 381 nevet tartalmaz.

Blanchard – amint még tavaly a jobboldali liberális Opinion napilapnak nyilatkozta –

Hasonlóan Macron elnökhöz, őt is az zavarja, hogy „bináris gondolkodás“ alakult ki a kérdésben: vagy mindent ki kéne dobni a múltból (ahogy a balos identitáspolitikák szorgalmazzák), vagy mindent továbbra is kritikátlanul dicsőíteni kellene (ahogy meg a szélsőjobboldal javasolja).

Blanchard eddig azonban főleg a jobboldal kritikáját váltotta ki a gyarmati múlttal foglalkozó könyveivel és dokumentumfilmjeivel. A posztkolonializmust eleve fehérellenes rasszizmusnak tartó Pierre André-Taguieff eszmetörténész például „tudománytalan bizniszelésnek“ nevezte még 2019-ben Blanchard ténykedését. Michel Renard, Martinique-i, a gyarmati múltat pozitívan szemlélő történész pedig egyenesen azzal vádolta meg korábban Blanchard-t, hogy „a militantizmusnak kedvez“, mert kutatási eredményei „minden történelmi alapot nélkülöznek“.

Magyarok is vannak a javasolt nevek között

A bizottság a jelentését letette az elnöki asztalra – a nevek listája életrajzzal itt olvasható el az elkészült több, mint 400 oldalas szakvéleményben. Ez

Többek között a listán ott van az örmény származású Charles Aznavour énekes, a zsidó származású Serge Gainsbourg énekes, az olasz származású Albert Uderzo, aki megálmodta az Asterixet, a szintén olasz származású Pierre Cardin divattervező, a román származású Eugène Ionesco író, a görög származású Georges Moustaki énekes, a belga-cigány származású Reinhardt Django jazz-zenész, a német származású Romy Schneider színésznő, az algériai származású Rachid Taha énekes – de

A Blanchard-bizottság azonban rögtön

Ezt Blanchard azzal indokolta, hogy „a nők csak nagyon későn jelentek meg a történelemben“ számos területen a sporttól a katonaságig, ezért régebbi korokból eleve csak férfiakat tudtak kiválasztani. Blanchard szerint azonban ez a 318 fős lista csak az első lépés, „még legalább 2700-2800 életrajz megírása vár ránk“.

Ajánlat a polgármestereknek

A nevek listája nem jelent semmiféle kötelezettséget. Macron elnök azt szeretné azonban, ha valamennyi polgármesteri hivatalhoz eljutna a lista, és

Nadia Hai, városügyi államtitkár azt mondta el, hogy ezzel a névsorral „igazságot lehet szolgáltatni“, ezért reméli, hogy több francia város vezetése is megszívleli javaslatként.

Macron eközben egy másik emlékezetpolitikai tervet is bejelentett idén márciusban: a francia állam nagyszabású ünnepségekkel kíván Bonaparte Napoleon halálának 200. évfordulójára megemlékezni. Macron ezirányú terveit azonban kormányából is többen kritizálták: Elisabeth Moreno, a nemi esélyenlőségért felelős miniszter szerint Napoleon nőgyűlölő lett volna, aki bevezette a francia gyarmatokon ismét a rabszolgaságot.

NYITÓKÉP: Emmanuel Macron az elnöki irodában / EM, FB