Az ellenzéknek több tartaléka van a bizonytalanok között, mint a Fidesznek

A Republikon Intézet felmérte a bizonytalan szavazók társadalmi hátterét, politikai véleményét és a médiafogyasztását. A kutatás szerint a bizonytalanok inkább kormányváltást szeretnének és elégedetlenek a kormány munkájával, így az ellenzéknek érdemes lehet jobban megszólítani őket.

Március 18-án közölt egy tanulmányt a Republikon Intézet politikai think tank. A kutatásban a bizonytalan szavazók politikai hovatartozását, véleményét, illetve társadalmi hátterét vizsgálták.

A kutatás szerint a bizonytalan szavazók mindössze 12 százaléka szeretné, ha 2022 után továbbra is a 2010 óta kormányzó Fidesz-KDNP maradna hatalmon, míg 38 százalékuk annak örülne, ha kormányváltás történne.

De kik is azok a bizonytalanok?

A politikatudomány szerint bizonytalan szavazónak az számít, akinek vagy nincs pártpreferenciája (tehát nem tudja, hogy kire szavazna), vagy pedig nem biztos, hogy elmenne szavazni, ha most vasárnap lennének a választások.

A magyar társadalomban a számuk általában elég magas: a legtöbb közvélemény-kutatás szerint Magyarországon a választóképes társadalom 30-40 százalékát a bizonytalan szavazók adják, így nem véletlen, hogy a legtöbb kampány a bizonytalan szavazókat próbálja megszólítani, hiszen a pártoknak rendszerint a bizonytalanok körében van tartalékuk. A pártok kampányának általában célja, hogy meggyőzzék a bizonytalanokat, hogy vegyenek részt a választáson és rájuk szavazzanak.

A bizonytalanok megszólítása azért is érdemes, mivel a csoport jelentős része biztosan elmenne szavazni, azonban még nem találta meg azt a pártot, amire szívesen szavazna. A Republikon Intézet kutatása szerint

Azonban mint a kutatás megjegyzi, a részvételi hajlandóság kapcsán általában felülbecsülik a hajlandóságot, ugyanis többen válaszolják azt a közvélemény-kutatónak, hogy elmennének szavazni, mint ahányan ténylegesen elmennek.

A kutatás szerint a legtöbb bizonytalan szavazó a 18-39 éves korosztályban van – szám szerint e korcsoportban a szavazók 33 százaléka bizonytalan –, és a legtöbb bizonytalan szavazó megyeszékhelyen él, hiszen az itt élők 37 százaléka nem tudja, hogy kire szavazna a következő választáson.

Inkább kormányváltást szeretnének a bizonytalanok

Mivel a bizonytalanoknak nincsenek kiforrott pártpreferenciáik, ezért a kutatásban a politikai véleményüket mérték fel, és az ezekre a kérdésekre adott válasz alapján alkották meg a politikai profiljukat.

A kérdések egy része a kormány teljesítményéről kérdezte a válaszadókat, egy része a politikai véleményüket mérte fel a különböző ellenzéki, illetve kormánypárti narratívákról. Ezek alapján a bizonytalan választók úgy vélik:

Mindkét kérdésre a megkérdezettek 82 százaléka válaszolt azzal, hogy inkább egyetért vagy teljesen egyetért az állítással.

Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a migránsválságról szóló narratívával már nem lehet meggyőzni a bizonytalanokat: a megkérdezettek mindössze 30 százaléka gondolja úgy, hogy az Európai Unió Magyarországra rá akarja kényszeríteni a bevándorlók befogadását, míg a válaszadók 70 százaléka szerint ez nem igaz.

A kutatásban résztvevők 12 százaléka azt szeretné, hogy a következő választás után továbbra is a Fidesz-KDNP kormányozna, míg 38 százalékuk kormányváltást szeretne, de még így is igen magas azoknak a száma, akik e kérdés kapcsán vagy nem tudnak vagy nem akarnak dönteni.

A bizonytalanok nem teljesen elégedettek a kormány munkájával

A Republikon kutatása szerint a bizonytalanok inkább elégedetlenek a kormány munkájával: a Fidesz oktatáspolitikájával a megkérdezettek 55, a gazdasági helyzet kezelésével a válaszadók 52 százaléka elégedetlen, de minden szakpolitikai kérdésben a válaszadók relatív többsége elégedetlen a kormány teljesítményével.

A kormány munkájával leginkább a családpolitika kapcsán elégedettek, a válaszadók 33 százaléka gondolja úgy, hogy a kormány jó munkát végzett e kapcsán, de ez még így is alacsonyabb, mint ahányan elégedetlenek a kormány családpolitikai teljesítményével.

Leginkább tévéből tájékozódnak és RTL Klubot és TV2-t néznek

A 2018-as parlamenti választás kapcsán elterjedt ellenzéki narratíva volt, hogy a Fidesz-KDNP a győzelmét annak köszönheti, hogy kisajátította a nyilvánosság tereit és médiafölényt alakított ki a közmédia átalakításával, illetve a megyei lappiac megszerzésével.

A legkedveltebb csatornák a bizonytalanok között az RTL Klub (a válaszadók 32 százaléka naponta nézi), illetve a TV2 (ami az RTL-től csak egy kicsivel lemaradva) amelyen válaszadók 27 százaléka nézi naponta a tévé hírműsorát. Az ennél kevesebb nézővel bíró tévécsatornák közül az ATV-t gyakrabban nézik, mint a HírTV-t: az ATV hírműsorait a bizonytalanok 21 százaléka nézi hetente többször is, míg a HírTV esetén ez a szám csak 12.

A kutatás arra is rákérdezett a válaszadóknál, hogy szoktak-e interneten híreket olvasni, és ha igen, akkor hol.

Az internetes hírolvasók körében a legnépszerűbbek a már régóta bejáratott portálok: a megkérdezettek leginkább az Indexet és az Origot olvassák – előbbit a válaszadók 60 százaléka szokta olvasni legalább hetente egyszer, míg az Origo kapcsán ez a szám már 62 százalék –, de még a 24.hu is viszonylag népszerű a bizonytalanok körében, hiszen a válaszadók 56 százaléka szokta legalább hetente egyszer olvasni a portált.

A közvélemény-kutatás 2021. január 8. és február 4. között készült ötezer fős minta alapján a Závecz Research adatfelvételével, ami nem, kor, településtípus és végzettség szerint az ország felnőtt lakosságára reprezentatív. A kutatás teljes szövege itt olvasható el.

NYITÓKÉP: Ellenzéki politikusok kampányolnak Tiszaújvároson a jobbikos Bíró László mellett. Fotó: Bíró László / Facebook