Tarlós búcsúbulijával indított, most parlamenti képviseletet akar az újbalos Szikra Mozgalom

2021.03.16. 19:30

A Szikra Mozgalom 2019-ben azért alakult, hogy a tagok szerint rendszerkritikus, baloldali programmal rendelkező pártok kerületi polgármesterjelöltjeit és Karácsony Gergely főpolgármestert hatalomra segítsék és balra tolják. Jámbor András józsefvárosi támogatásával az előválasztáson új szintre lépnének.

Tarlós búcsúbulijával indított, most parlamenti képviseletet akar az újbalos Szikra Mozgalom

LMP, 4K!, a szétszabdalódott egykori Munkáspárt – kifejezetten a káosz az, ami általában a magyar újbaloldal politikai történetét jellemzi. Az okok számosak voltak eddig is: a kisebb csoportok vagy végleg elfordultak az Orbán-rendszerben a közvetlen választási politizálástól, azt értelmetlennek ítélve, mint a 4K! alapítói, vagy feloldódtak a hatpárti összellenzékben, mint a jelenlegi LMP.

Egy új baloldali mozgalom a Józsefvárosban most úgy gondolja, ezen változtatni tud.

Tarlós búcsúbulija és a rendszerkritikus baloldal

A Szikra Mozgalmat – leánykori nevén Szabad Budapest! – pár rendszerkritikus, főként egyetemista fiatal alapította még 2019-ben, az önkormányzati választások előtt. Akkor a IX. kerületben induló Baranyi Krisztina és a VIII. kerület vezetését célba vevő Pikó András független polgármester-jelölteknek segítettek a tagjaik szórólapozni és a kampány mindennapi feladatait elvégezni.

De ők voltak például azok is, akik az október 13-i szavazás előtt, a főpolgármesteri hivatalnál rendeztek „búcsúbulit” Tarlós István fideszes városvezetőnek. A korai öröm bejött: másnap valóban elég nagy fölénnyel Karácsony Gergelyt választották meg főpolgármesterré, és a másik két támogatott polgármesterjelöltjük, Baranyi és Pikó is győzni tudott.

A Szabad Budapest 2019 tavaszi megalakulásának egyéves évfordulóján a szervezet nevet és logót is váltott, innentől ők a Szikra Mozgalom mint politikai egyesület. Azóta nemcsak a 2021-es előválasztással foglalkoznak, de két tagnak, Schultz Nórának és Csepregi Dávidnak van egy podcastja is, amit a Gulyás Márton-féle Partizánnal közösen csinálnak. A Szikra pedig ezen kívül különböző szakpolitikai műhelyeikben baloldali közpolitikai kérdésekkel, kampányokkal és a politikai-gazdasági folyamatok értékelésével is foglalkoznak.

Noha manapság sok mindenre ráütik az újbaloldali vagy szocialista címkét, a programját elnézve a Szikra valóban komolyan gondolja, amit csinál. Egyik bejegyzésükben például az árdrágulás ellen az alapvető élelmiszerek árának rögzítését is javasolták.

Emellett támogatják a koronavírus-válság költségeinek fedezése céljából a leggazdagabbakra kivetett vagyonadót is

úgy, ahogyan azt például Argentína bevezette.

A SZIKRA EGYIK JAVASLATA SZERINT AZ ALAPVETŐ ÉLELMISZEREK ÁRÁNAK DRÁGULÁSÁT EGYES ÁRAK FIXÁLÁSÁVAL, KÖZVETLEN, ÁLLAMPOLGÁROKNAK SZÓLÓ SEGÍTSÉGGEL, ÉS A LOKÁLIS TAKARMÁNY- ÉS ÉLELMISZERTERMELŐ SZÖVETKEZETEK TÁMOGATÁSÁVAL KELLENE MEGOLDANI. GRAFIKA: SZIKRA / FB

Reálpolitika is kell, nem csak az elmélet

A Szikra elnökségi tagja, Schultz Nóra már régóta írt arról cikkeket a Mércén, szerinte milyen célok mentén és milyen módon érdemes

a viszonylag kiterjedt, szolidaritási csoportokban, közösségi kocsmákban és szakkollégiumokban is aktív baloldali közegnek bekapcsolódnia a közvetlen politizálásba.

Karácsony Gergelyről pedig még 2018-ból ismert volt, hogy az MSZP és Párbeszéd mellé kereste azokat a tőlük is balrább álló szocialista csoportokat, akikkel választási együttműködést tudnak kötni.

A Szikra megszólalói azonban rendszeresen hangsúlyozzák: ők nem egy újbaloldali párt, inkább politikai egyesület és kampánycsoport. Mint ilyen,

legfőbb inspirációjuk a horvátországi Zagreb je NAŠ (Zágráb a miénk), ami a városi lakhatási és zöld ügyek keretében szervezett kampányokat,

valamint a Barcelonát irányító En Comú baloldali csoport, ami szintén a nagy pártoktól függetlenül jött létre. Emellett azonban a Szikra a térségből jó külkapcsolatokat ápol a lengyel Lewica-Razem és a szlovén Levica újbaloldali pártokkal is.

A mostanra a mintegy 50-60 fős, főleg radikális baloldali egyetemistákból és a VIII. kerület balos szcénájából érkező tagokkal bővült mozgalom már csak Szikrának hívja magát, és március 13-án saját képviselőjelölt-jelöltjük is bejelentkezett Budapest 6. számú választókerületében az ellenzéki előválasztásra. Ő a Mérce nevű balos hírportált megalapító és 2019 decemberéig főszerkesztő Jámbor András. Jámbor kampányának stábját főleg a Szikra tagjai alkotják, programjának egy részét is ők írták.

Schultz Nóra Jámbor támogatásával kapcsolatban az Azonnalinak elmondta: döntésükben fontos szerepet játszott az is, hogy a Fővárosi Önkormányzat, ahol Jámbor jelenleg tanácsadóként dolgozik, számos olyan előremutató intézkedést kezdett el vagy valósított meg, amire lehet baloldali szociálpolitikát alapozni.

Schultz szerint ilyen például az is, hogy a Fidesz-érával szemben ma nincsenek az ellenzéki vezetésű kerületekben önkormányzati kilakoltatások, nem vegzálják a hajléktalan embereket sem, több kerületben pedig szociális lakásügynökséget is megalapoztak. Arra a kérdésre, hogy összességében hogyan értékelné ezen önkormányzatok munkáját 2019 vége óta, a Szikra elnökségi tagja hangsúlyozta, hogy a járványhelyzeten kívül az önkormányzat mozgástere és lehetőségei miatt is nehéz erre a kérdésre választ adni. Ugyanis, ahogy Schultz fogalmazott:

„Olyan helyen, mint Budapest, ahol még a felfestett biciklisávokból is kultúrharc lesz, bármilyen változást elég nehéz véghez vinni.”

A változás szerves része lenne az is, hogy a politikai egyesület tagjai 2020 legelején az Airbnb-lakáskiadások 30 napban maximálásáért folytattak utcai aláírásgyűjtő kampányt. Ennek a kérdésnek a rendezése ugyanis a Szikra szerint túlságosan lassan haladt.

2020 novemberében Schultz ezzel kapcsolatban „némi csalódottságot” is megfogalmazott az ellenzéki kerületi vezetésekkel kapcsolatban, hiszen korábban közülük számos politikus egyenesen az Airbnb-lakások kiadásának napokban korlátozását ígérték, a járvány alatt azonban a turizmus felszáradásával a kérdés gyakorlatilag lekerült a napirendről.

Schultz maga a 2019 őszi választások előtt a Szabad Budapestről még azt írta, „zöld és baloldali” programokat támogatnak az önkormányzatok élén, és mindenki, aki ebben részt vállal, szövetségesükké válhat. Később ő, és egy másik elnökségi tag, Sudár Orsolya is arról beszéltek:

nem kifejezetten a párt mint forma érdekli őket a politikai cselekvés közben.

Ahogyan akkor Schultz fogalmazott: „A baloldalnak van egy évszázados hagyománya általános sztrájkokkal, forradalmakkal, stb., ezért amikor valaki azt mondja, hogy baloldali mozgalmat szeretne, akkor az emberek ezekre gondolnak.”

Éppen ezért Schultz Nóra nem lát abban sem lényegi ellentmondást, hogy Jámbor András ugyan az ő programjukkal indul, mégis a Párbeszéd frakciójába ülne be győzelme esetén.

Megtörni a liberális hegemóniát az ellenzékben

Egyrészt erről azt gondolja, az előválasztási szabályok, amelyek szerint a jelölteknek a hat, előválasztásban résztvevő ellenzéki párt frakciója közül kell győzelmük esetén választani, teljesen ésszerűek, „hiszen ez a hat párt szervezi a teljes előválasztást is”. Ugyanakkor a Szikra maga is a Párbeszédhez érzi legközelebb magát politikailag, az Airbnb-kritikus kampányban például velük együtt vettek részt.

Az elnökségi tag hangsúlyozta azt is, a Szikra persze tisztán újbalos programot visz, mégsem hagyhatják teljesen figyelmen kívül a reálpolitikát.

„A valóság az, hogy a mostani ellenzéki pártok nagy része liberális, ezt a hegemóniát kellene megtörni. És úgy gondolom, hogy az Orbán-ellenesség továbbra sem elengedő politikai program”

– mondja Schultz. Ezért, mondja, ha Jámbor Andrást esetleg megválasztják képviselőjelöltnek, majd képviselőnek is, „ha arra nincs is lehetőségünk, hogy az asztalhoz leüljünk, rajta keresztül azért tudunk majd képviselni egy valódi, baloldali programot”.

Schultz az Azonnalinak úgy fogalmazott: Jámbor András kampányának támogatása egyesületként egy lépéssel beljebb vezet, mert ő már a programjukat is elfogadta. Ennek több eleme is van, ami konkrétan a mozgalom követelése: például a Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester és Csárdi Antal, a szomszédos kerület ellenzéki országgyűlési képviselője által indított, a bántalmazott nőknek védett házakat biztosító lakásrendszer kiterjesztése.

A Szikra elnökségi tagja hozzátette, fontosnak tartja azt is, hogy a korábbi bevett gyakorlat ellenére a baloldalnak igenis foglalkoznia kell az intézményes politikával, a 2019-es önkormányzati sikerek is ezt bizonyították szerinte. Ez azonban a magyar önkormányzatiság jelenlegi gyengesége és kiüresítése miatt azonban egyáltalán nem elégséges, szerinte a helyzet miatt csak az országos politikai tevékenység lehet egy valódi balos politika visszatérésének alapja: „A rabszolgatörvény-tüntetések és a 2019-es önkormányzati választás fontos tanulsága volt ez:

ahhoz, hogy ma Magyarországon az igazságtalan forráselosztást, az oligarchikus tulajdoni struktúrákat és a környezetkárosító termelési viszonyokat átalakíthassuk, be kell lépni az országos politikába és döntéshozatalba.”

Arra a kérdésre, hogy várható-e még, hogy esetleg más pártok tagjai vagy független jelöltek mellé is beállnak, Schultz csak annyit válaszolt, ezt is elképzelhetőnek tartja, hiszen tagjaik között is vannak olyanok, akik különböző ellenzéki pártokban politizálnak.

Disclaimer: a cikk szerzője a Mérce volt újságírója.

NYITÓKÉP: A Szikra mozgalom tagjai egy SZFE melletti tüntetésen 2020 őszén. Szikra / FB

Tóth Csaba Tibor
Tóth Csaba Tibor az Azonnali korábbi újságírója

Történészdiplomával rendelkezik, de 2013 óta főleg blogol, 2015 óta pedig újságcikkeket is ír. Sokszor Európáról és a Közel-Keletről. Az Izrael-párti sajtó kedvenc magyar firkásza. Eléggé baloldali.
Facebook
Twitter

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek