Kiszivárgott, mi mindent kell tartalmaznia az EU-s oltásigazolásnak

Az EU csak jövő héten mutatta volna be, a horvátok nem bírták magukban tartani.

Noha az Európai Bizottság csak jövő héten, március 17-én akarta bemutatni, hogy hogyan képzeli el az oltásigazolványtól vakcinaútlevélen át covidpassportig nagyjából mindennek nevezett, kínai koronavírus elleni védőoltás meglétét igazoló dokumentumot, a horvát sajtóba már előre kiszivárgott annak tartalma.

A zágrábi Večernji list napilapnak Krunoslav Capak, a horvát közegészségügyi intézet vezetője, az operatív törzs egyik tagja megerősítette a lapok által írt információk igazságtartalmát, és közölte, az uniós oltási igazoláson a következő adatok fognak szerepelni:

+ A beoltott személy vezeték- és keresztneve.

+ A beoltott személy honnan származik. (Nem teljesen tiszta, hogy ez a bejelentett lakóhelye szerinti, a születési helye szerinti vagy épp az állampolgársága szerinti ország.)

+ Az általa kapott vakcina típusa.

+ Az oltás időpontja.

+ Az oltás gyártási száma.

A Bloomberg úgy tudja: a tervek szerint a védettséget igazoló uniós dokumentumot azok is megkaphatják, akiket az unióban nem engedélyezett kínai Sinopharm, vagy az orosz Szputnyik V oltóanyagot kapták.

Hogy vizuálisan hogyan fog mindez kinézni, nem tudni egyelőre, közölte Capak, mint mondta, uniós szinten egyelőre az igazolás tartalmáról egyeztek meg. Nagyjából három hónap kell még ahhoz, hogy ezt az oltásigazolványt/vakcinaútlevelet a gyakorlatban is használni lehessen, azaz reálisan nézve 2021 júniusától.

A normális esetben határellenőrzés nélküli szabad mozgást lehetővé tévő schengeni zónán belül eleve csak ideiglenesen és nyomós ok alapján állíthatják vissza a tagállamok a határellenőrzést: ez a járvány alatt rekordsebességgel történt meg. A külső határokra minden további nélkül előírhat beléptetési szabályokat az EU.

Capak erről azt mondta, hogy – az EU-tag, de a schengeni zónán kívüli – Horvátország kétoldalú tárgyalásokat folytat egyes EU-tagállamokkal egymás oltási igazolványainak elfogadásáért, de ezek

A kiszivárgott EU-s javaslathoz képest a kínai és orosz vakcinákkal is oltó magyar kormány jelenleg azon az állásponton van, hogy az általa kiállított oltási igazolásokon csak az oltás meglétét tünteti fel, azt nem, hogy az milyen vakcinával történt – így kicselezve például azon Lengyelországot, amely közölte, hogy csak az Európai Gyógyszerügynökség engedélyével bíró vakcinával beoltottakat engedi be az országba. Thierry Breton, az EU belső kereskedelemért és a vakcinagyártásért felelős biztosa az Azonnalinak erről múlt héten azt mondta: nem szeretné, hogy a szabad mozgás schengeni elvét éppen a vakcinák kérdése vonja kétségbe.

Magyarországon február 11-én kezdtek el oltani az EMA által (még?) nem engedélyezett orosz Szputnyik-vakcinával, míg a kínai Sinopharm vakcináival már február 24. óta oltanak. Azóta az Európai Unióból éppen a V4 országai tájékozódtak már az orosz és kínai beszerzési források felé: Csehország és Szlovákia is ide fordult – utóbbi ország esetében részben az orosz vakcinák beszerzése miatt kormányválság is kialakult. Lengyelország pedig, miközben a beutazásokat EMA által jóváhagyott vakcinákhoz köti, belföldi használatra immár maga is a kínai Sinopharmtól rendelt.

FOTÓ: Pixabay