+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter & Bukovics Martin
2021. március 8. hétfő, 12:18
Aleksandar Vučić szerb államfő ocsmány bornak nevezte az isztriai malvaziját, ami szerinte ihatatlan. A horvát közélet felháborodott a beszóláson, a politikus azonban végül elnézést kért a szavaiért.

Pénteken interjút adott Aleksandar Vučić szerb államfő egy boszniai magántelevíziónak. A téma alapvetően a koronavírus volt, de végül valahogy mégis még az isztriai malvazija nevű szőlőfajta és annak bora is szóba került. A szerb államfő szokatlanul élesen csattant fel ennek kapcsán:

 

„A malvazija egy ocsmány bor, nem is értem, hogyan ihatja bárki is”

 

– és hozzátette, hogy szerinte még a legrosszabb szerb borok is sokkal jobbak, mint az isztriai malvazija.

 

A SZERB ELNÖK MÁS DOLGOK IRÁNT RAJONG, NEM A MALVAZIJÁÉRT.

 

De mit kell tudni a malvazija istarskáról?

 

Az Azonnali megkeresésére Szabó Zoltán, a fajta kapcsán számos kóstolót tartó hosszúhetényi borász kicsit is bővebben is mesélt az isztriai malvazijáról: „Diszkréten virágillatú, finoman telt, zamatos, enyhén kesernyés bort ad, elsőszámú otthona az Isztriai-félsziget. A változatos klimatikus és talajadottságú térségben a könnyed halbortól egészen a hömpölygősen sűrű, krémes (sok esetben akáchordóban érlelt) nagytestű tételekig szinte minden formájában kóstolható.”

 

Magyar turisták a horvát tengerparton legjobb eséllyel ezt a bort kaphatják fehérbor gyanánt, ami a borász szerint annyiból szerencsés, hogy többnyire az egyszerű alapborok is hozzák a tiszta, konzisztens átlagminőséget.

 

Győrffy Zoltán, a Pécsi Borozó horvát turisztikai díjjal is elismert főszerkesztője arról beszélt az Azonnalinak, hogy a malvazija istarska megtestesíti az isztriai életérzést. Noha a fajta és bora a kilencvenes évekig az olcsó fröccsbor, a szocialista tömegbor szerepére volt kárhoztatva, de ahogy a családi pincészetek megjelenhettek és fejlődhettek, a szőlőfajta és a belőle készített bor is szárnyakat kapott, meséli: „Ma ugyan grasevinából, olaszrizlingből van több, de a malvazija tredibb fehérnek számít, jobban brendingelik, vonzóbb az imázsa, mint a többi helyi fajtának. Nemcsak Horvátországban, de a szomszédos piacokon is jól szerepel, elsősorban gasztróban, hiszen annyira sok azért nincs belőle.”

 

AZ EGYIK LEGJOBB MALVAZIJA A KABOLA PINCÉSZETTŐL JÖN. FOTÓ: KABOLA / FB

 

Isztria visszaszólt

 

A szerb államfőnek eszerint más benyomása volt, a sértegetésére viszont azonnal reagált Boris Miletić, a regionalista-balliberális Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS/DDI) elnöke, aki egyben Póla polgármestere is. A politikus egy malvazijával teli poharat posztolt ki a Facebookon, és azt írta mellé, hogy „egy pohár malvazijával koccintok a sokszínűségre és a véleményszabadságra”, de az elnök malvaziját leszóló szavaira célozva hozzátette, hogy

 

„Vučić úr számos polgára, a mi drága barátaink és vendégeink, akik szívükbe zárták Isztriát, ezt másképp gondolják”.

 

Később a balliberális politikus egy hosszabb nyilatkozatot is kiadott, amiben arra hívta fel a figyelmet, hogy a malvazija „a világ egyik legjobb bora”, mivel „az előző évben az isztriai borok a világ egyik legnagyobb borversenyén, a Decanteren platinaérmet nyertek”. Emellett a szerb elnök figyelmét az isztriai olivaolajra is felhívta, ami szerinte szintén a világ legjobbjai közé tartozna.

 

Miletić emellett „sok sikert” kívánt ahhoz, hogy a szerb borok is egyre jobbak legyenek, és felajánlotta Szerbiának ebben Isztria segítségét. De a pólai polgármester szerint

 

Szerbia nemcsak a borok terén tanulhatna az olasz-horvát kétnyelvű Isztriától, hanem „a tolerancia, a nyitottság és a béke” tekintetében is.

 

Egyben meg is hívta Vučićot Isztriába. Nyilatkozatát a nemrég elhunyt vajdasági énekes, Djordje Balašević sorával fejezte be: „Akié Isztria, azé a világ!” Ez részlet az énekes Rapsodija o Katrin című dalából.

 

Bruno Trapan, isztriai borász a Glas Istre napilapban arra emlékeztetett, hogy Vučić-tyal egykoron egy belgrádi vásáron közösen malvaziját is ittak, „és nagyon ízlett neki”. Győrffy Zoltán, a Pécsi Borozó főszerkesztője az Azonnalinak elmondta: „Szerbiában kiemelten kedvelik a Gianfranco Kozlović malvazija borait, de van tucatnyi más is az ottani piacon, többnyire igen jó borok. A szerb borpiac kétharmada import, mert egyelőre nincs annyi minőségi szerb bor, amennyit felvenne.” Sőt, a szerbiai Fruška Gora borvidéken már olyan termelők is vannak, akik kimondottan malvazija istarskát telepítenek, és hódítják meg vele a belgrádi borbárokat.

 

A horvát baloldali Index.hr Belgrád utcáin kérdezett körbe, hogy az emberek mit tartanak a malvazijáról. A többségnek elég pozitív reakciói voltak. Egy nő szerint „fenomenálisak, fantasztikusak” az isztriai borok, egy fiatalember meg azt mondta:

 

eddig nem ismerte az isztriai borokat, de ha Vučić szerint „ocsmányak”, akkor kipróbálná őket.

 

A FAKIN AZ EGYIK LEGISMERTEBB PINCE ISZTRIÁN, BORAIK KAPHATÓAK HELYENKÉNT ITTHON IS. A SZLOGENJÜK MAGÁÉRT BESZÉL: FAKIN GOOD WINES. FOTÓ: FAKIN / FB

 

Vučić végül visszavonulót fújt

 

Szombat este aztán a szerb elnök is ismét megszólalt a malvazijaháborúban – és elnézést kért mindenkitől. Azt mondta, hogy „mostanság nagyon sok hibát követek el mindennap, de hibázni emberi”, és hozzátette: „nemrég egy interjúban olyan hibát követtem el, amit nagyon sajnálok, és nagyon fáj nekem”. Persze a malvazijáról alkotott lesújtó véleményét nem vonta vissza –

 

„tényleg nem vagyok nagy barátja a malvazijának”, de szerinte „nincs jogom a borászok munkáját megsérteni”.

 

Ezért a videóban valamennyi isztriai borászt arra kért, hogy „bocsássanak meg nekem”.

 

FOTÓ: Colours of Istria / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás