Újabb részleteket árult el a Momentum az előválasztási programjáról

Új választási rendszer, négynapos munkahét, bérlakásprogram és általános bérrendezés. Többek között ezek is szerepelnek a Momentum Mozgalom előválasztási programjában, amiket a párt szakpolitikusai vasárnap ismertettek bővebben a múltheti bejelentés után.

Március 7-én vasárnap mutatta be részletesebben az előválasztási programját a Momentum Mozgalom. Az elmúlt hetekhez képest most nemcsak Fekete-Győr András, a Momentum elnöke és miniszterelnök-jelöltje beszélt, hanem a Momentum szakpolitikusai is teret kaptak, hogy részletesebben kifejtsék az Új Magyarország tervre keresztelt választási programjukat.

A program bemutatása előtt Fekete-Győr András arról beszélt, hogy elszoktunk a választási programoktól, így nehéz ezekről beszélni, illetve bejelentette, hogy

A Momentum elnöke szerint a rendszerváltás óta ígérik, hogy Magyarország utoléri Európát, míg a Fidesz 2010-ben azt ígérte, hogy pár éven belül utolérjük Ausztriát, miközben a valóságban „Románia mögött kullogunk”, míg Bulgáriát még épp előzzük – véli Fekete-Győr.

Fekete-Győr szerint most Magyarország egy új lehetőséget kapott, de ehhez rendszerváltás kell. A Momentum elnöke után a párt szakpolitikusai tartottak előadásokat a saját szakterületükről.

Bérlakásprogram, bérrendezés, igazságosabb családtámogatás

A Momentum nyugodt otthonra keresztelt első programpontjáról Vadja Viktória beszélt. Előadásában leginkább arról értekezett, hogy a nyugodt élethez biztos lakhatás és nyugodt családi légkör szükséges, ezért többek között lakásügynökségeket hoznának létre, amelyek segíthetnének egy igazságosabb albérletpiac kialakításán, és a Momentum célja, hogy az egyénnek a jövedelemének a maximum harminc százalékát kelljen lakhatásra költeni.

A munka kapcsán Vajda arról beszélt, hogy a munkavállalóknak lehetőséget kellene adni a részmunkaidőre, a rugalmas munkaidőre és a rugalmas munkahétre, ahogyan a távmunka lehetőségét is támogatni kell. A Momentum célja, hogy 2030-ra bevezethessék a 32 órás munkaheteket, és azt szeretnék, hogy mindenki a megélhetéshez szükséges munkabért kapna – bár arról szintén nem beszéltek, hogy ezt miként valósítanák meg.

A családtámogatási rendszert is átalakítanák. A GYED-en úgy változtatnának, hogy a mértékét növelnék: jelenleg a munkabérük 70 százalékát kapják a támogatást igénybe vevők, ezt a párt 100 százalékra növelné, illetve bevezetnék az apahónapokat is, amikor három hónapig a másik szülő maradhatna otthon a csecsemővel.

A családi adókedvezményeken úgy változtatnának, hogy megszűntetnék a „diszkrimináción alapuló” jelenlegi rendszert, ami a gyerekek száma alapján juttat adókedvezményeket a családoknak, ezt a Momentum gyerekszámtól függetlenül egységessé tenné.

Megszüntetnék a központosított oktatási rendszert

A második programpont a Momentum oktatáspolitikájáról szólt, ahol Tóth Endre mondta el, hogy a Momentum milyen oktatási rendszert építene fel, ha kormányra kerülnének. Tóth szerint a magyar oktatási rendszer nem tartott lépést a világ változásaival, és továbbra is a lexikális tudásra épül, ahelyett, hogy olyan új készségeket tanítanának a fiataloknak, amik felkészíthetik őket a jövő kihívásaira. 

Emiatt segítenék az idegennyelvek, az informatikai, illetve a pénzügyi ismeretek elsajátítását, ezeket szerintük be kellene építeni a tantervbe. A Momentum emellett eltörölné a központi alaptantervet, és helyette szabadságot adnának a tanároknak, hogy milyen tankönyvből oktathassanak. A párt ezentúl általános béremelést ígér a szektorban, hogy egy pályakezdő ne vihessen haza kevesebbet havi 250 ezer forintnál, illetve újból vonzóvá tennék a pedagógusi pályát, hogy meszüntethessék a jelenlegi szakemberhiányt.

míg a „fideszes alapítványoktól” megszabadítanák az egyetemeket, de arról már nem esett szó, hogy mindezt hogyan és miből finanszíroznák.

Visszaállítanák a tankötelezettséget 18 éves korig, illetve minden 10 éven felüli diák kapna egy tabletet vagy egy laptopot, hogy otthon is tanulhassanak programozást.

Négynapos munkahét, bővülő szociális védőháló

Fekete-Győr bejelentette, hogy azt szeretnék, hogy heti 32 óra munkaidővel is megélhető bérek legyenek, ezért bérfelzárkóztatást terveznek. A programról bővebben Illyés Márton, közgazdász beszélt, aki megismételte, hogy

és azt szeretnék, hogy a „made in Hungary” mellett az „invested in Hungary” is megvalósulna, hogy az összeszerelő üzemek mellett már a tervezések is egy jelentős része is Magyarországon valósuljanak meg.

A párt emellett fontosnak tartja az általános bérrendezést, mivel szerintük nem igazságos, hogy „az ország legjobb tanára kevesebbet keres egy minisztériumi osztályvezetőnél”.

illetve a nyugdíjakat is rugalmasabbá tennék: mindenki számára egyéni számlát vezetnének, ahol nyomon követhető lenne, hogy ki mennyi járulékot fizetett be.

Európai kórházakat szeretne a Momentum

Havasi Gábor, a főváros egészségügyi tanácsnoka és a Momentum egészségpolitikusa arról beszélt, hogy a befizetett járulékokért cserébe nyugati szintű eljárást kellene kapniuk az embereknek. Ennek első lépése Havasi szerint, ha átláthatóbbá tennék a betegutakat, „ahol a háziorvos nemcsak beutalót állít ki, hanem segít a következő lépésben”, a sürgősségi ellátás és a háziorvosi ügyeletet pedig egy helyen kötnék össze „egy kapus megoldással”, hogy ezzel is csökkentsék a sürgősségi ellátás terheltségét.

ugyanakkor a Havasi szerint mindezt úgy, hogy az embereknek ne kelljen többet fizetniük, mint az állami ellátásért.

Az egészségügyi rendszer átalakítása mellett a betegségmegelőzésre is nagyobb hangsúlyt fektetnének. A túlsúlyos embereknél például receptre felírhatnák a testmozgást, míg a gyerekeket már iskolás koruktól kezdve a testmozgás és a sport szeretetére szeretnék megtanítani.

Új választási rendszer, romapolitika és nyugatorientált külpolitika

A délután leghosszabb programpontjában, a Közös országban több politikus is beszélt. Szigeti Flóra, V. kerületi önkormányzati képviselő leginkább a jogállamiságról beszélt, és arról, hogy az állampolgárokat miként kezelné partnerként a Momentum, ha kormányra kerülnének. A miniszterelnöki posztot két ciklusban maximalizálnák, bevezetnék a közvetlen köztársaságielnök-választást, illetve a választási rendszer kapcsán arról beszélt, hogy visszaállítanák az „arányos választási rendszert” (bár a 2014 előtti választási rendszer sem számított arányosnak).

hiszen ezekről a kérdésekről vagy sarkalatos törvény vagy az Alaptörvény határoz, amiket csak kétharmaddal lehet módosítni.

Szigeti ezenkívül arról is beszélt, hogy növelnék a közbeszerzések átláthatóságát, mindezt az Európai Ügyészséghez való csatlakozással, illetve egy korrupciós ügyészség felállításával tennék meg.

Halmai Róbert, a Momentum kultúrpolitikusa arról beszélt, hogy olyan kultúrpolitikát kell folytatni, ami mindenki számára nyitott, és ahol a tehetség és a művészi érték számítana, nem pedig a világnézet vagy a politikai meggyőződés. Ennek érdekében visszaadnák a helyi közösségnek a színházakat, de emellett még egy életpálya programot is bevezetnének a kulturális szakemberek részére, és létrehoznák a kulturális közszolgálati viszonyt.

Naszádos Zsófia, külpolitikai szakértő szerint 2010 után nőtt az orosz és a kínai befolyás Magyarországon, ami ellen szerintük cselekedni kell: a Momentum ezért bezáratna a Kreml-közeli Nemzetközi Befeketetési Bank budapesti követségét, de ezenkívül 

Naszádos szerint ezekkel „helyreállítjuk a magyar külpolitika autonómiáját”, de ezenkívül beszélt még arról, hogy a levélszavazás lehetőségét megadnák a magyarországi lakóhellyel rendelkező, de külföldön élő választóknál is, illetve bevezetnék az eurót.

Lőcsei Lajos, a Momentum roma stratégiáért felelős politikusa szerint a romáknak és a nem romáknak együtt kellene létrehozniuk egy új jogállamot, a romakérdést pedig a „csak is velük, semmit nélkülünk” elv alapján lehet és szabad megoldani. De a Momentum ígéretet tett az közoktatásban lévő szegregációk felszámolására, és élhetővé tennék a szegregátumokat, például azzal, hogy oda is bevezetnék a közüzemi szolgáltatásokat.

A Momentum előválasztási programbemutatóját Urfi Máté, a Momentum Klímaköreinek vezetője zárta, aki bejelentette, hogy legkésőbb 2050-re karbonsemlegessé tennék Magyarországot, míg a jelenleg vállalt 40 százalék helyett 55 százalékkal csökkentenék a károsanyag-kibocsátást 2030-ig. De konkrét tervek is elhangoztak, hogy mindezt mivel érnék el: minden évben százezer lakás energetikai felújítását támogatnák, a barnamezős beruházásokat „előrehoznák”, illetve a tömegközlekedésen is javítanának, hogy az környezetkímélőbb legyen. Míg évente 100 kilométernyi új bicikliutat ígért a politikus.

Arról, hogy mennyire megvalósítható a Momentum előválasztási programja, korábban itt írtunk részletesebben.

A Momentum teljes előválasztási programbemutatóját itt lehet visszanézni:

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali