Folyamatosan csökken a burkát betiltani akarók száma Svájcban, pedig muszlimok is támogatják

Svájcban vasárnap három kérdésről is lesz népszavazás. A legnagyobb viták a burkák betiltását övezi. Miközben pár hónapja még a lakosság kétharmada támogatta az ötletet, mostanra a két tábor közötti verseny annyira szorossá vált, hogy a végén még a burka betiltásának ötlete el is bukhat.

Vasárnap három kérdésben tartanak Svájcban népszavazást.

+ A szélsőjobboldali Svájci Néppárt / Demokratikus Centrumunió (SVP/UDC) nem adta fel a minaretek betiltásakor (ami sikeresen átment), mert most a burkákat, azaz az arcot teljesen elfedő öltözetet tiltanák be.

– de azért tudni lehet, hogy nem mondjuk az idén amúgy se hordott farsangi maszkokkal van az SVP/UDC-nek a legnagyobb kifogása. Bár azért, hogy ne iszlámellenesnek tűnjenek, az antifák ellen is tiltakoznak, mondván: azok is mindig eltakarják az arcukat a tüntetéseken.

+ A szövetségi kormány elfogadott egy törvényt, amely az online vásárláskor könnyítené meg a vásárlók azonosítását – az érv szerint ez a fogyasztónak is jó, mert nem kell állandóan különféleképpen igazolnia magát, de persze az eladónak is, mert hozzájut bizonyos személyes adatokhoz. Éppen ezzel van gondjuk baloldaliaknak és liberálisoknak, akik ezért az elektronikus identifikáció ellen értek el egy népszavazást.

+ Valamint Svájc nemrég letárgyalt Indonéziával egy szabadkereskedelmi megállapodást, amely a szövetségi kormány szerint megnyitja még inkább a majdnem 300 milliós indonéz piacot a svájci termékek előtt.

Az ellenzők szerint azonban egyrészről nem megfelelőek a munkavédelmi előírások, és ez a svájci részt hátrányosan érinti; másrészről az indonéz olcsóbb termékek is könnyebben juthatnak be Svájcba; harmadrészt pedig – főleg a Zöldeknek a kifogásuk ez – Indonéziában környezet- és emberellenes termelés folyik (főleg a pálmaolaj-kitermeléssel van gondjuk). Ezen szempontok képviselői – ahol széljobbosok, szakszervezetisek és környezetvédők egyaránt vannak – népszavazással akarnák megakadályozni a megállapodás ratifikációját.

Burka: női elnyomás vagy szabadság jelképe?

Komoly társadalmi vita főleg az arcot eltakaró ruhadarabokról szól. A politika és a társadalom is megosztott. (A svájci közszolgálati tévé Arena műsorában is ez jól kijött, ahol muzulmánok is érveltek a kezdeményezés mellett és ellen.)

a kereszténydemokraták, a zöldliberálisok és a liberálisok pedig megosztottak, kantononként más a véleményük, bár a szavazóik többsége igennel tervez voksolni.

A közvélemény-kutatások szerint a szocialisták (SP/PS) és a zöldek (G/V) szavazói között egyértelműen többségben vannak azok, akik nemmel fognak szavazni: a szocialistáknak 66 százaléka ellenzi például az ötletet (a Zöldeknél csak 58 százalék ez az arány). Az SVP/UDC hívei között természetesen egyértelmű a támogatottság: több, mint 80 százalékuk készül igennel szavazni. Szintén az igenek vannak többségben a kereszténydemokrata Közép (M/C) és a liberális FDP/PLR hívei között – bár ezen pártok szavazóinak több, mint 40 százaléka azért ellenzi az ötletet, azaz itt szoros lesz a verseny.

Szintén a mérleg nyelvét adhatják a Zöldliberális Párt (GLP/PVL) szavazói: köztük pontosan 50-50 százalék jelenleg az elutasítás és a támogatás aránya.

A muszlimok is megosztottak

A kérdés amúgy a muszlimokat is megosztja. Emrah Erken, a svájci Progresszív Iszlám Fórum tagja például messzemőkig támogatja az SVP/UDC népszavazási kezdeményezését, mert szerinte a legtöbb muzulmán nő nem szabad akaratából – ahogy a burkatiltás ellenzői állítják – hordja azt, hanem a nők elnyomásának és a nők egyenlőségének megtagadásának lenne a burka a jelképe. Alice Schweizer német feminista aktivista szerint

Ezzel szemben Amiri Dziri, a fribourgi egyetem iszlam teológiaprofesszora ugyan elismeri, hogy az iszlamizmus ugyanolyan veszély, mint a szélsőjobboldal, de szerinte nem lehet eltagadni a vallásos muzulmán nőktől a jogot, hogy szabad akaratukból burkát hordjanak. Andreas Tunger-Zanetti, a luzerni egyetem vallástudományi professzora úgy véli, hogy a vita sokaknak csak arra jó, hogy az egész iszlámot elítélhessék.

Walter Wobmann, az SVP/UDC parlamenti képviselője szerint nem lehet szabad akaratról beszélni a burka esetében, mégha esetleg valaki tényleg önként is hordaná azt – a politikus szerint

„ez azonban ellenkezik a liberalizmussal”. Tamara Funiciello, szocialista parlamenti képviselő szerint azonban nem feminizmus és liberalizmus, hanem rasszizmus és szexizmus áll a burkatiltás mögött – mondván: a férfiak akarnák megint megmondani, mit hordhat egy nő és mit nem.

Szoros eredmény a burkánál, a többi kérdés jóformán el van döntve

A felmérésekben az igen folyamatosan csökken. Pár hete még 70 százalék felett járt a támogatók aránya, de mostanra már csak 49 százalék mondana igent (és 47 százalék nemet), azaz a várakozásokkal szemben itt is elég szoros lesz az eredmény. Főleg a nők között esett nagyon vissza a burkatilalom támogatottsága, ugyanis az SVP/UDC nem tudta hitelesen azt képviselni, hogy itt nem egy iszlámellenes, hanem feminista – azaz a muszlim nők jogait segítő – kezdeményezésről lenne szó.

A másik két kérdésben egyértelműbbnek látszik az eredmény: az elektronikus identifikációt a felmérésekben a szavazók valamivel több, mint 50 százaléka ellenzi; az Indonéziával kötendő megállapodásnál még világosabb a helyzet, 78 százalék tervez igent mondani.

NYITÓKÉP: A burkaellenes népszavazás aláírói a berni parlament mellett / Ja zum Verhüllungsverbot, FB