Orvosi eszközöket gyártanak egy járvány közepén, mégis azt állítják, nincs pénz a munkások béremelésére

2021.03.05. 11:10

A B. Braun-csoport igazgatója szerint miután ők műtétekhez való eszközöket gyártanak, ezért a gyöngyösi üzem teljesen kimaradt a járvány miatti keresletnövekedés előnyeiből, így csak a szerelék-összeállítóknak adnának alapbéremelést, azt is kevesebbet. A szakszervezetnek ez elfogadhatatlan, ha minden így marad, a munkások jövő héten folytatják a sztrájkot.

Orvosi eszközöket gyártanak egy járvány közepén, mégis azt állítják, nincs pénz a munkások béremelésére

Már február közepén hír volt, hogy a különböző orvosi eszközöket gyártó B. Braun gyöngyösi üzemében a munkások a sok túlóra és kevés bér miatt sztrájkolni kezdtek. Mivel a B. Braun-csoport többek között vírusvédelemre alkalmas eszközök gyártásával is foglalkozik, ezért első látásra is fura volt több közleményükben azt olvasni, hogy forgalmuk és így bevételük éppen a járvány kellős közepén indult apadásnak. Utánajártunk, mi okozhatta a kialakult helyzetet.

 

Miért sztrájkolnak Gyöngyösön?

 

Kiderült ugyanis, hogy Vasas Szakszervezeti Szövetség által megszervezett, február 23-i figyelmeztető sztrájk után komolyabb akciókkal folytatódhat a munkabeszüntetés a gyöngyösi B. Braun orvosi eszközöket gyártó üzemében. A szakszervezet közleménye szerint a vállalat sem a február 23-i figyelmeztető sztrájk előtt, sem ezt követően nem volt hajlandó az érdekképviselet és a gyöngyösi alapszervezet által is elengedhetetlenül szükségesnek tartott, átfogó béremelési javaslatról tárgyalni.

 

László Zoltán, a Vasas alelnöke az Azonnalinak megerősítette, hogy március 10-e és 12-e között a gyárban minden műszakot érintő, 2-2 órás, összesen pedig 9 órás leállásra lehet számítani. Azt is elmondta, a cég vezetése a figyelmeztető sztrájkot megelőző hét napban és azóta sem fogalmazott meg tárgyalási alapul szolgáló, és az általános alapbéremelésre szóló ajánlatot a szakszervezetnek.

 

A Vasas-alelnök szerint a munkáltató szerette volna elérni, hogy a sztrájk alatt a dolgozók „elégséges szolgáltatást” nyújtsanak.

 

Mivel azonban a B. Braun nem közvetlenül a piacra gyárt különböző egészségügyi berendezéseket, ezért persze ez esetükben fel sem merülhet úgy, mint például a vasútnál.

 

A hatályos magyar sztrájktörvényben az „elégséges szolgáltatás” fogalma ugyan lazán körbeírt tétel, de annyi bizonyos, hogy az arra vonatkozik, hogy sztrájk idején a közszolgáltatások még minimális mértékben biztosítva vannak. Egy orvosi műszereket piaci alapon értékesítő multi tevékenysége azonban a szakszervezet véleménye szerint nem minősülhet közszolgáltatásnak.

 

A tárgyalásokon a Vasas fő problémája az volt, hogy a sztrájktechnikai kérdések mellett eredeti kérésükre arra vonatkozóan, hogy a korábbi évekhez képest most is történjen jelentős és általános alapbéremelés az üzemben, a vállalat vezetése sohasem reagált igazán:

 

„Arról volt szó, hogy milyen feltételrendszer mellett gondolnák ők, hogy mi sztrájkoljunk, de arról, mi vezetett ehhez a helyzethez, és mi lesz a bérekkel, egyáltalán nem.”

 

Korábban ugyanis kiderült, a B. Braun ezeket az emeléseket exkluzív bónuszrendszerrel kívánja pótolni, ami csupán a munkások egy kisebb részére vonatkozna, és például SZÉP-kártyás juttatásokat, jelenléti és teljesítménybónuszt kínálna bizonyos feltételek mellett.

 

Az alelnök arról is beszámolt, a gyöngyösi alapszervezet és a B. Braun január végi tárgyalásai során a szakszervezet már 10 százalékról 8 százalékra módosította alapbér-emelési igényét, ezzel szerinte a komprommisszumkészségüket már demonstrálták.

 

„Nagyon fontos, hogy alapbérről beszélünk, és egységes emelésről. A probléma jelen pillanatban, hogy a jelenlegi állapotban a cégnél a munkavállalók nagy többsége számára nem is kerülne sor béremelésre, alapbért csak az órabéreseknél emelnének, ügyesen szétrakott színskálákat is mutattak, amely a bónuszok rendszeréről szólt volna, fantasztikusan nézett ki. Mi azonban kiszámoltuk, hogy valójában azok a bónuszok, meg egyebek alig elérhetők, a munkavállalók 25 százaléka éri el ezeket. Mindennel együtt pedig közel 100-150 ezer forinttal alacsonyabb bruttó bért kapnak, mint amennyit az álláshirdetésnél a vállalat »elérhető bérként« megjelölt” – írta le a helyzetet László Zoltán.

 

A Vasas alelnöke szerint ez a módszer a médiában,

 

az álláshirdetésekben mutat jól, hogy egy operátoruk 400 ezer forint bruttót is megkeres –valójában ez a legtöbb dolgozónak elérhetetlen.

 

A Vasas és a B. Braun kapcsolata a múltban egyébként kooperatív volt a szakszervezeti alelnök szerint. Ennek az eredményeként a cégnél nincsenek kölcsönzött munkavállalók, és túlórapénzt is kapnak a dolgozók. Ebben az évben azonban a B. Braun elkezdett az egészségügyi ipar nehézségeire hivatkozni. László szerint ez egyértelműen arra utalhat, hogy a menedzsment szerint nincs elég megrendelésük.

 

A dolgozók azonban már jó előre, idén is ledolgozták 2021. december 30-31-ét is, a túlórák mennyisége is folyamatosan növekszik. A munka azért különösen nehéz a Vasas alelnöke szerint, mert ebben a gyárban rendes munkaidőt és túlórákat is a kórházihoz hasonló, komoly védőfelszerelésekben kell ledolgozni.

 

A B. Braun a sztrájk bejelentésére reagálva szerkesztőségünkhöz közleményt juttatott el. Ebben úgy fogalmaznak, szerintük nem igaz, hogy nem volt a szakszervezet és a cég között tárgyalás – igaz hozzáteszik, ez valóban nem az alapbér-emelés kérdéséről szólt egyik esetben sem:

 

„A B. Braun a gyöngyösi gyárának gazdasági nehézségei, és az ott gyártott termékek iránti keresletcsökkenés ellenére több béremelési javaslatot ajánlott a Szakszervezetnek, akik elutasították a vállalat által felkínált opciók mindegyikét.”

 

Azt is hangsúlyozták, hogy a B. Braun bízik abban, hogy a szakszervezet a sztrájk kezdetéig belátja és elfogadja azt a tényt, hogy az egészségipar szereplőit különböző módon érinti a koronavírus válság, és megérti, hogy a cég lehetőségei lényegesen megváltoztak az elmúlt évek dinamikus növekedését követően. Ennek ismeretében a szakszervezet a vállalatvezetés béremelési javaslatát elfogadva, és vele együtt dolgozik majd azon, hogy a gyöngyösi gyárat a járvány elmúltával ismét növekedési pályára állítsa.”

 

Remélik, hogy minderre még a március 10-ére belengetett munkabeszüntetés előtt sor kerülhet.

 

A B. BRAUN GYÖNGYÖSI ÜZEME ÉPÍTÉS KÖZBEN, 2019-BEN. FOTÓ: B. BRAUN / FB

 

A cégvezetés szerint nem mindenkinek jár a béremelés

 

Az ügyben az Azonnali telefonon elérte Horn Pétert, a B. Braun vezérigazgatóját is.

 

Ő arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány ellenére cégük a műtétek kórházi elhalasztása miatt került nehéz helyzetbe, a januári hónap szerinte már „kétszámjegyű kiesést” okozott.

 

Kásler Miklós emberi erőforrás-miniszter ugyanis 2020. november 7-én elrendelte a járványhelyzet miatt a halasztható, nem létfontosságú műtétek szüneteltetését a magyar klinikákon. Egy rövidebb, tavaszi kiesés óta tehát a gyöngyösi üzem ezért nem kap megfelelő számú megrendelést, a helyzet pedig több hónapon keresztül folytatódott.

Mindez kifejezetten a gyöngyösi üzem helyzetét jelezheti, ugyanakkor a B. Braun-csoport egy német székhelyű multivállalat, amely más gyáraiban kifejezetten fertőzéseket megelőző kórházi eszközöket, például védőkesztyűt és fertőtlenítőt is előállít.  Arra a kérdésre, hogy mindez a járvány alatt nem biztosít-e megfelelő bevételt és forgalmat, Horn hangsúlyozta, a gyöngyösi üzemben ezeket nem gyártják, és a gyártásra való átállás „két évet is igénybe venne”.

 

Horn elmondta: nézete szerint tisztességes ajánlattal álltak elő a szakszervezetnek, és maga a végső, 8 százalékos ajánlat is már januári tárgyalásokon hangzott el a Vasas részéről. „A mi ellenajánlatunk gyakorlatilag az ösztönzőrendszer kiszélesítésére vonatkozott, amelyre jelezte a szakszervezet, hogy ez számára nem elfogadható, és mindenképpen ragaszkodik a bérfejlesztés kiterjesztéséhez” – mondja.

 

A vezérigazgató szerint erre válaszolva új javaslatot ők is kidolgoztak, de ez továbbra sem egységes, általános béremelésről, hanem a bónuszrendszert érintő változásokról szólna. Horn azt is hangsúlyozta, hogy miközben a minimálbér 2021-ben, az inflációt alig követő mértékben, csupán 4 százalékkal emelkedett, addig a B. Braun-gyárban 5,4 százalékos alabéremelést ajánlottak a legnagyobb létszámú, szerelék-összeszerelő munkakörben dolgozó gyöngyösieknek.

 

A vezérigazgató ezért úgy gondolta, ez az ajánlat a cég részéről jelentős engedmény, elmozdulás –ugyanakkor azt is jelezték a dolgozók szervezete felé, hogy „nincs több mozgásterük”.

 

Arra a kérdésre, hogyan lehet egy járvány idején veszteséges egy egészségügyi védőeszközöket gyártó vállalat, a vezérigazgató kiemelte, bonyolult és nagyon speciális gépekkel felszerelt üzemükben csak és kizárólag sebészeti és dialízishez szükséges eszközöket, berendezéseket tudnak gyártani. Így szerinte hiába részei az egészségügyi iparnak, a járvány okozta keresletnövekedésből a gyöngyösi B. Braun-üzemegység teljesen kimaradt.

 

„Hiába mondjuk azt, hogy jól megy az autóiparnak, lehet, hogy a Tesla azt mondja, hogy jól van, de biztos van olyan autógyártó, aki nem. A mi esetünkben még egyszerűbb a helyzet:

 

ha Covid-vakcinát gyártanánk, akkor a működésünkre ez jó hatással lenne, de mivel mi műtétekhez használatos eszközöket gyártunk, ezért jelentős visszaesés következett.”

 

Ezzel magyarázta Horn azt, hogy az utóbbi évek 10 százalékos alapbéremelése után miért kell most meghúzni a nadrágszíjat.

 

Az ösztönzőrendszert a vezérigazgató egyébként a maga részéről előnyösnek tartja, saját számaik szerint „mintegy 400 embernek jelentene ez 8 százalékos béremelkedést”. Horn azt is megfogalmazta, hiába az alapbér, egyes dolgozók teljesítménye szerinte a túlórák ellenére sem elégséges, ezért szerinte nem is mindenkinek járna emelés – illetve ha csak a dolgozók egy részének adnának, a többiek hajlandóak lennének majd még többet dolgozni, és elérni az előörs szintjét: „Úgy gondoljuk, hogy sok olyan munkatárs esetében, ahol jelenleg a teljesítmény elmarad ennek a 400 embernek a teljesítményétől, ha az növekedne, akkor a hozzáférési kör, és azok létszáma, akik ehhez hozzájutnak, szintén növekedni fog.”

 

A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy elvben sem ért egyet azzal, hogy mindenkinek járna a cégnél béremelés.

 

A kormány 2020-ra az Európai Bizottságnak szóló, részletes 2020 és 2024 közötti konvergenciaprogramja szerint egyébként a B. Braun összesen 31 milliárd forintos beruházásához már kapott támogatást az MFB Növekedési Hitelprogramjáról, a gazdaságvédelmi akcióprogram keretében.

 

A B. Braun munkásai február 16-án alakították meg a sztrájbizottságot, miután alapbér-emelésükre vonatkozó tárgyalások a cégvezetéssel nem vezettek eredményre. Már a február 23-i figyelmezető sztrájkkal erős jelzést küldtek arról, szerintük egyáltalán nem áll arányban a járvány alatt tőlük elvárt munkamennyiség a bérezésükkel. Ekkor rövidebb, két műszakot érintő akcióra került még csak sor. Az Vasas számára azonban teljesen egyértelmű, hogy mint mindig, csak általánosan, mindenkire vonatkozó alapbér-emelési megállapodást tudnak elfogadni, ellenkező esetben a sztrájot elkerülhetetlennek látják.

 

A szocialista polgármester még nem közölte álláspontját

 

Nem ez az egyetlen ilyen akció jelenleg az országban: a makói Conitech-gumigyárban a héten például már határozatlan idejűvé vált a sztrájk. László Zoltán elmondta, érdekes társadalmi jelenségnek tartja, hogy

 

csakúgy mint Makón, itt is a gyár középvezetése próbál nyomást gyakorolni a sztrájkolni készülő, nekik beosztott munkásokra.

 

Pedig az alelnök szerint az ő bérükről is szó van, sőt, ők a dolgozókkal gyakran egy környezetben, a szomszéd faluban, városrészben laknak – mégis ők azok, akik a legerősebb nyomást gyakorolják a sztrájk ellenében.

 

Kerestük az ügyben Hiesz Györgyöt, Gyöngyös volt szocialista, ma független polgármesterét is az iránt érdeklődve, van-e már a városvezetésnek kialakult álláspontja a helyzettel kapcsolatban. Hiesz sajtóosztálya a polgármester válaszát leghamarabb hétfőre ígérte az ügyben.

 

UPDATE: Korábban helytelenül írtuk azt, hogy Hiesz György polgármester MSZP-s lenne, valójában a pártot 2018 februárjában elhagyta, azóta függetlenként vezeti Gyöngyöst. (2021. 03.05.)

 

NYITÓKÉP: B. Braun / FB

 

Tóth Csaba Tibor
Tóth Csaba Tibor az Azonnali korábbi újságírója

Történészdiplomával rendelkezik, de 2013 óta főleg blogol, 2015 óta pedig újságcikkeket is ír. Sokszor Európáról és a Közel-Keletről. Az Izrael-párti sajtó kedvenc magyar firkásza. Eléggé baloldali.
Facebook
Twitter

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek