A B. Braun-csoport igazgatója szerint miután ők műtétekhez való eszközöket gyártanak, ezért a gyöngyösi üzem teljesen kimaradt a járvány miatti keresletnövekedés előnyeiből, így csak a szerelék-összeállítóknak adnának alapbéremelést, azt is kevesebbet. A szakszervezetnek ez elfogadhatatlan, ha minden így marad, a munkások jövő héten folytatják a sztrájkot.
Már február közepén hír volt, hogy a különböző orvosi eszközöket gyártó B. Braun gyöngyösi üzemében a munkások a sok túlóra és kevés bér miatt sztrájkolni kezdtek. Mivel a B. Braun-csoport többek között vírusvédelemre alkalmas eszközök gyártásával is foglalkozik, ezért első látásra is fura volt több közleményükben azt olvasni, hogy forgalmuk és így bevételük éppen a járvány kellős közepén indult apadásnak. Utánajártunk, mi okozhatta a kialakult helyzetet.
Miért sztrájkolnak Gyöngyösön?
Kiderült ugyanis, hogy Vasas Szakszervezeti Szövetség által megszervezett, február 23-i figyelmeztető sztrájk után komolyabb akciókkal folytatódhat a munkabeszüntetés a gyöngyösi B. Braun orvosi eszközöket gyártó üzemében. A szakszervezet közleménye szerint a vállalat sem a február 23-i figyelmeztető sztrájk előtt, sem ezt követően nem volt hajlandó az érdekképviselet és a gyöngyösi alapszervezet által is elengedhetetlenül szükségesnek tartott, átfogó béremelési javaslatról tárgyalni.
László Zoltán, a Vasas alelnöke az Azonnalinak megerősítette, hogy március 10-e és 12-e között a gyárban minden műszakot érintő, 2-2 órás, összesen pedig 9 órás leállásra lehet számítani. Azt is elmondta, a cég vezetése a figyelmeztető sztrájkot megelőző hét napban és azóta sem fogalmazott meg tárgyalási alapul szolgáló, és az általános alapbéremelésre szóló ajánlatot a szakszervezetnek.
A Vasas-alelnök szerint a munkáltató szerette volna elérni, hogy a sztrájk alatt a dolgozók „elégséges szolgáltatást” nyújtsanak.
A hatályos magyar sztrájktörvényben az „elégséges szolgáltatás” fogalma ugyan lazán körbeírt tétel, de annyi bizonyos, hogy az arra vonatkozik, hogy sztrájk idején a közszolgáltatások még minimális mértékben biztosítva vannak. Egy orvosi műszereket piaci alapon értékesítő multi tevékenysége azonban a szakszervezet véleménye szerint nem minősülhet közszolgáltatásnak.
A tárgyalásokon a Vasas fő problémája az volt, hogy a sztrájktechnikai kérdések mellett eredeti kérésükre arra vonatkozóan, hogy a korábbi évekhez képest most is történjen jelentős és általános alapbéremelés az üzemben, a vállalat vezetése sohasem reagált igazán:
Korábban ugyanis kiderült, a B. Braun ezeket az emeléseket exkluzív bónuszrendszerrel kívánja pótolni, ami csupán a munkások egy kisebb részére vonatkozna, és például SZÉP-kártyás juttatásokat, jelenléti és teljesítménybónuszt kínálna bizonyos feltételek mellett.
Az alelnök arról is beszámolt, a gyöngyösi alapszervezet és a B. Braun január végi tárgyalásai során a szakszervezet már 10 százalékról 8 százalékra módosította alapbér-emelési igényét, ezzel szerinte a komprommisszumkészségüket már demonstrálták.
„Nagyon fontos, hogy alapbérről beszélünk, és egységes emelésről. A probléma jelen pillanatban, hogy a jelenlegi állapotban a cégnél a munkavállalók nagy többsége számára nem is kerülne sor béremelésre, alapbért csak az órabéreseknél emelnének, ügyesen szétrakott színskálákat is mutattak, amely a bónuszok rendszeréről szólt volna, fantasztikusan nézett ki. Mi azonban kiszámoltuk, hogy valójában azok a bónuszok, meg egyebek alig elérhetők, a munkavállalók 25 százaléka éri el ezeket. Mindennel együtt pedig közel 100-150 ezer forinttal alacsonyabb bruttó bért kapnak, mint amennyit az álláshirdetésnél a vállalat »elérhető bérként« megjelölt” – írta le a helyzetet László Zoltán.
A Vasas alelnöke szerint ez a módszer a médiában,
A Vasas és a B. Braun kapcsolata a múltban egyébként kooperatív volt a szakszervezeti alelnök szerint. Ennek az eredményeként a cégnél nincsenek kölcsönzött munkavállalók, és túlórapénzt is kapnak a dolgozók. Ebben az évben azonban a B. Braun elkezdett az egészségügyi ipar nehézségeire hivatkozni. László szerint ez egyértelműen arra utalhat, hogy a menedzsment szerint nincs elég megrendelésük.
A dolgozók azonban már jó előre, idén is ledolgozták 2021. december 30-31-ét is, a túlórák mennyisége is folyamatosan növekszik. A munka azért különösen nehéz a Vasas alelnöke szerint, mert ebben a gyárban rendes munkaidőt és túlórákat is a kórházihoz hasonló, komoly védőfelszerelésekben kell ledolgozni.
A B. Braun a sztrájk bejelentésére reagálva szerkesztőségünkhöz közleményt juttatott el. Ebben úgy fogalmaznak, szerintük nem igaz, hogy nem volt a szakszervezet és a cég között tárgyalás – igaz hozzáteszik, ez valóban nem az alapbér-emelés kérdéséről szólt egyik esetben sem:
„A B. Braun a gyöngyösi gyárának gazdasági nehézségei, és az ott gyártott termékek iránti keresletcsökkenés ellenére több béremelési javaslatot ajánlott a Szakszervezetnek, akik elutasították a vállalat által felkínált opciók mindegyikét.”
Azt is hangsúlyozták, hogy a B. Braun bízik abban, hogy„ a szakszervezet a sztrájk kezdetéig belátja és elfogadja azt a tényt, hogy az egészségipar szereplőit különböző módon érinti a koronavírus válság, és megérti, hogy a cég lehetőségei lényegesen megváltoztak az elmúlt évek dinamikus növekedését követően. Ennek ismeretében a szakszervezet a vállalatvezetés béremelési javaslatát elfogadva, és vele együtt dolgozik majd azon, hogy a gyöngyösi gyárat a járvány elmúltával ismét növekedési pályára állítsa.”
Remélik, hogy minderre még a március 10-ére belengetett munkabeszüntetés előtt sor kerülhet.
A cégvezetés szerint nem mindenkinek jár a béremelés
Az ügyben az Azonnali telefonon elérte Horn Pétert, a B. Braun vezérigazgatóját is.
Kásler Miklós emberi erőforrás-miniszter ugyanis 2020. november 7-én elrendelte a járványhelyzet miatt a halasztható, nem létfontosságú műtétek szüneteltetését a magyar klinikákon. Egy rövidebb, tavaszi kiesés óta tehát a gyöngyösi üzem ezért nem kap megfelelő számú megrendelést, a helyzet pedig több hónapon keresztül folytatódott.
Mindez kifejezetten a gyöngyösi üzem helyzetét jelezheti, ugyanakkor a B. Braun-csoport egy német székhelyű multivállalat, amely más gyáraiban kifejezetten fertőzéseket megelőző kórházi eszközöket, például védőkesztyűt és fertőtlenítőt is előállít. Arra a kérdésre, hogy mindez a járvány alatt nem biztosít-e megfelelő bevételt és forgalmat, Horn hangsúlyozta, a gyöngyösi üzemben ezeket nem gyártják, és a gyártásra való átállás „két évet is igénybe venne”.
Horn elmondta: nézete szerint tisztességes ajánlattal álltak elő a szakszervezetnek, és maga a végső, 8 százalékos ajánlat is már januári tárgyalásokon hangzott el a Vasas részéről. „A mi ellenajánlatunk gyakorlatilag az ösztönzőrendszer kiszélesítésére vonatkozott, amelyre jelezte a szakszervezet, hogy ez számára nem elfogadható, és mindenképpen ragaszkodik a bérfejlesztés kiterjesztéséhez” – mondja.
A vezérigazgató szerint erre válaszolva új javaslatot ők is kidolgoztak, de ez továbbra sem egységes, általános béremelésről, hanem a bónuszrendszert érintő változásokról szólna. Horn azt is hangsúlyozta, hogy miközben a minimálbér 2021-ben, az inflációt alig követő mértékben, csupán 4 százalékkal emelkedett, addig a B. Braun-gyárban 5,4 százalékos alabéremelést ajánlottak a legnagyobb létszámú, szerelék-összeszerelő munkakörben dolgozó gyöngyösieknek.
Arra a kérdésre, hogyan lehet egy járvány idején veszteséges egy egészségügyi védőeszközöket gyártó vállalat, a vezérigazgató kiemelte, bonyolult és nagyon speciális gépekkel felszerelt üzemükben csak és kizárólag sebészeti és dialízishez szükséges eszközöket, berendezéseket tudnak gyártani. Így szerinte hiába részei az egészségügyi iparnak, a járvány okozta keresletnövekedésből a gyöngyösi B. Braun-üzemegység teljesen kimaradt.
„Hiába mondjuk azt, hogy jól megy az autóiparnak, lehet, hogy a Tesla azt mondja, hogy jól van, de biztos van olyan autógyártó, aki nem. A mi esetünkben még egyszerűbb a helyzet:
Ezzel magyarázta Horn azt, hogy az utóbbi évek 10 százalékos alapbéremelése után miért kell most meghúzni a nadrágszíjat.
Az ösztönzőrendszert a vezérigazgató egyébként a maga részéről előnyösnek tartja, saját számaik szerint „mintegy 400 embernek jelentene ez 8 százalékos béremelkedést”. Horn azt is megfogalmazta, hiába az alapbér, egyes dolgozók teljesítménye szerinte a túlórák ellenére sem elégséges, ezért szerinte nem is mindenkinek járna emelés – illetve ha csak a dolgozók egy részének adnának, a többiek hajlandóak lennének majd még többet dolgozni, és elérni az előörs szintjét: „Úgy gondoljuk, hogy sok olyan munkatárs esetében, ahol jelenleg a teljesítmény elmarad ennek a 400 embernek a teljesítményétől, ha az növekedne, akkor a hozzáférési kör, és azok létszáma, akik ehhez hozzájutnak, szintén növekedni fog.”
A kormány 2020-ra az Európai Bizottságnak szóló, részletes 2020 és 2024 közötti konvergenciaprogramja szerint egyébként a B. Braun összesen 31 milliárd forintos beruházásához már kapott támogatást az MFB Növekedési Hitelprogramjáról, a gazdaságvédelmi akcióprogram keretében.
A B. Braun munkásai február 16-án alakították meg a sztrájbizottságot, miután alapbér-emelésükre vonatkozó tárgyalások a cégvezetéssel nem vezettek eredményre. Már a február 23-i figyelmezető sztrájkkal erős jelzést küldtek arról, szerintük egyáltalán nem áll arányban a járvány alatt tőlük elvárt munkamennyiség a bérezésükkel. Ekkor rövidebb, két műszakot érintő akcióra került még csak sor. Az Vasas számára azonban teljesen egyértelmű, hogy mint mindig, csak általánosan, mindenkire vonatkozó alapbér-emelési megállapodást tudnak elfogadni, ellenkező esetben a sztrájot elkerülhetetlennek látják.
A szocialista polgármester még nem közölte álláspontját
Nem ez az egyetlen ilyen akció jelenleg az országban: a makói Conitech-gumigyárban a héten például már határozatlan idejűvé vált a sztrájk. László Zoltán elmondta, érdekes társadalmi jelenségnek tartja, hogy
Pedig az alelnök szerint az ő bérükről is szó van, sőt, ők a dolgozókkal gyakran egy környezetben, a szomszéd faluban, városrészben laknak – mégis ők azok, akik a legerősebb nyomást gyakorolják a sztrájk ellenében.
Kerestük az ügyben Hiesz Györgyöt, Gyöngyös volt szocialista, ma független polgármesterét is az iránt érdeklődve, van-e már a városvezetésnek kialakult álláspontja a helyzettel kapcsolatban. Hiesz sajtóosztálya a polgármester válaszát leghamarabb hétfőre ígérte az ügyben.
UPDATE: Korábban helytelenül írtuk azt, hogy Hiesz György polgármester MSZP-s lenne, valójában a pártot 2018 februárjában elhagyta, azóta függetlenként vezeti Gyöngyöst. (2021. 03.05.)
NYITÓKÉP: B. Braun / FB
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.