+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Tóth Csaba Tibor
2021. március 5. péntek, 13:49
Budapesten járt Thierry Breton, az Európai Bizottság belső kereskedelemért és a vakcinagyártásért felelős biztos, aki az Orbán Viktorral való találkozója előtt a magyar sajtónak arról beszélt: az egyetlen út az, ha mindenhová jut elegendő, EU által is elfogadott oltóanyag.

Március 5-én, pénteken érkezett Budapestre Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel egyeztessen. A találkozó előtt pár perccel azonban Breton, aki az európai oltóanyaggyártásért is felelős a koronavírus-járvány alatt, rövid sajtótájékoztatót is tartott. 

 

A rövid sajtótájékoztatón Breton elmondta, hogy a Bizottságnak „nem célja, hogy a schengeni övezetben a szabad mozgás a vakcinák kérdése legyen”, de szerinte immár az EU vakcinagyártó kapacitása és beszerzése olyan szinten van, hogy az ki tudja elégíteni a tagállami szükségleteket.

 

Rövid, elöljáróban megfogalmazott szavaiban Breton kiemelte, hogy

 

az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy minden polgárának jut majd oltóanyag a beszerzési programból és e cél elérése felé immár jó úton haladnak.

 

Elmondta, hogy az Európai Gyógyszerügynökség immár háromféle vakcinát is jóváhagyott (az amerikai-német Pfizer-BioNTech, az amerikai Moderna és a brit-svéd Oxford-AstraZeneca oltóanyagait). A biztos hangsúlyozta: általában két évbe kerül egy-egy vakcina engedélyezése, de véleménye szerint a mostani rendkívüli helyzetben a vakcinák gyártása és azok szétosztása a tagállamok között is gyorsan megfelelő hatékonyságúvá vált.

 

A biztos szerint öt hónap alatt már 2,3 milliárd dollár (körülbelül 706 milliárd forint) értékű oltóanyagot állítottak elő az EU-ban, majd hozzátette, hogy a szállítmányok hazánk felé is felgyorsultak az EU vakcinaprogramjának keretében. Majd Breton elmondta, hogy részben azért is érkezett Magyarországra, hogy Orbán Viktorral egyeztessen a további szállítmányok menetrendjéről.

 

Breton egy nappal korábban a Politico európai kiadásának kifejtette, hogy

 

a biztos „nem bánja azt”, ha EU-s tagállamok harmadik országtól rendeljenek oltást, most azonban azt hangsúlyozta, hogy hamarosan az EMA által elfogadott vakcinából is elég lesz Magyarországon is.

 

Mint ismert, az Európai Unión belül először Magyarország kezdett különutas vakcinapolitikába, mivel a kormány szerint az Európai Bizottság vakcinabeszerzése túl lassú, emiatt a magyar hatóságok olyan koronavírus elleni vakcinák ideiglenes használatát is engedélyeztek, amelyeket az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) még nem hagyott jóvá.

 

Magyarországon február 11-én kezdtek el oltani az így engedélyeztetett orosz Szputnyik V vakcinával, míg a kínai Sinopharm vakcináival már február 24. óta oltanak. Azóta az Európai Unióból éppen a V4 országai tájékozódtak már az orosz és kínai beszerzési források felé: Csehország és Szlovákia is ide fordult – utóbbi ország esetében részben az orosz vakcinák beszerzése miatt kormányválság is kialakult. Lengyelország pedig, miközben a beutazásokat EMA által jóváhagyott vakcinákhoz köti, belföldi használatra immár maga is a kínai Sinopharmtól rendelt.

 

Breton szerint a vakcinák nem vonhatják kétségbe Schengent

 

A biztostól most az Azonnali megkérdezte azt is, hogy biztosként ő összeegyeztethetőnek tartja-e az uniós joggal azt a lengyel kormány által hozott rendeletet, amely szerint Lengyelországban csak azokat az oltási igazolványokat fogják elfogadni, amiben az EMA által is engedélyeztetett oltóanyagok szerepelnek, akiket pedig más – például kínai vagy orosz – vakcinával oltottak be, azokra ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mintha nem is kaptak volna koronavírus elleni védőoltást.

 

Válaszában Breton hangsúlyozta, semmiképpen nem szeretnék, hogy a szabad mozgás schengeni elvét éppen a vakcinák kérdése vonja kétségbe.

 

Szerinte erre az egyetlen válasz az lehet, ha mindenhová megfelelő mennyiségű, az EMA által is engedélyezett oltás érkezik majd, de ennél többet nem árult el a biztos.

 

Breton úgy fogalmazott: fontos látni, hogy az EU az Egyesült Államokkal együtt ma a világon a legnagyobb és legfontosabb oltóanyaggyártó, az oltások kiszállítása is folyamatosan gyorsul, és így minden tagállam részére megfelelő mennyiségű, az EMA által is elfogadott vakcinát tudunk biztosítani.

 

A biztos ezután hozzátette:  

 

az Európai Bizottság vakcinaelosztásából Magyarországra eddig 2 millió dollár (körülbelül 614 millió forint) értékben érkezett vakcina.

 

Breton a március 5-i, budapesti látogatása alatt nemcsak Orbánnal, de Palkovics László innovációs- és technológiai miniszterrel, valamint Varga Judit igazságügyminiszterrel is találkozni fog majd.

 

Az oltási program területén Magyarország amúgy kicsivel az EU-s átlag felett teljesít: a március 4-i adatok szerint míg Magyarországon 100 főre 10,22 adag vakcina jutott és az első dózist pedig már a lakosság 8 százaléka megkapta, addig az EU-s átlag ezzel szemben 8,32 adag vakcina 100 főre, és eddig az első dózist az összlakosság 5,4 százaléka kapta meg. Magyarországra március 2-ig eddig 606 462 adag vakcina érkezett az ország EU-s beszerzési forrásából és további 397 800 adag kínai, illetve orosz forrásokból.

 

NYITÓKÉP: Mathieu Golinvaux / Európai Bizottság

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az összeget Parragh László mondta az Azonnalinak. Mi ez az összeg, mi mindenből áll és hogyan jött ki? Utánajártunk.

Jövő hétfőtől szerdáig a Sinopharm-vakcinával való oltásra már magunk bejelentkezhetünk, nem kell a háziorvos hívását, mailjét várni.

Lehet majd menni könyvtárba
és edzőterembe is, de csak védettségi igazolással.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás