+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael & Vass Csaba
2021. március 3. szerda, 18:15
A 2015-ös migránskampány óta kóstolgatja a Fidesz a Néppártot, de már annak is két éve, hogy a Néppárt erre válaszul felfüggesztette soraiból Orbánékat. Mi történt, hogy végül most borítottak asztalt a felek, és mennyit veszít ezzel Magyarország? Hova tovább, Fidesz: függetlennek éri meg maradni, vagy egy másik frakcióhoz csatlakozni?

A Fidesz kilép az Európai Néppárt EP-frakciójából, jelentette be a magyar kormánymédia, majd maga Orbán Viktor is szerda délelőtt. A törés ürügye, hogy a szerdai ülésén a Néppárt frakciója egy, a fideszes EP-képviselők együttes kizárását megkönnyítő belső szabályzatmódosítást szavazott meg. A Fidesz még előtte gyorsan bejelentette, hogy kilép a frakcióból, majd ezt követően a Néppárt azt is kezdeményezte, hogy akkor már a pártcsaládból magából is zárják ki a Fideszt.

 

De miért pont most jutott eszébe a magyar kormánypártnak kilépni, amikor már évek óta húzódik a konfliktus közte és a Néppárt között?

 

Mennyire jó ez Magyarországnak, és melyik EP-beli frakcióhoz csatlakozhatna a Fidesz 12 fős delegációja? Szakértőket kérdeztünk.

 

Szájer bukása miatt is juthatott holtpontra a Fidesz és az EPP viszonya

 

Gáspár Kristóf, a Paradigma Intézet munkatársa nem lepődött meg a szakításon, hiszen a Fidesz a 2015-ös migrációs válság óta időről időre fellépett a saját pártcsaládja, főleg annak liberálisabb szereplői ellen – ennek hatására 2019 márciusában az EPP fel is függesztette a Fidesz tagságát a pártcsaládban. Gáspár szerint ez a konfliktusos politika vezetett el a mai napig.

 

A politológus ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: mostanra a Néppártban felülkerekedtek azok, akik a Fidesztől meg akartak volna szabadulni, és pont ezeket a szereplőket erősítették meg az utóbbi idők világpolitikai eseményei, változásai – például Joe Biden beiktatása, vagy az, hogy Németországban szeptemberben parlamenti választások lesznek, ahol

 

a Zöldekkel versenyző, Merkel utáni CDU-nak visszaüthetett volna, ha az európai politikában szövetségben áll még akkor is a Fidesszel.

 

Hogy konkrétan miért pont most szánták rá magukat a felek a szakításra, azt Vermes Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ politológusa szerint csak a szereplők maguk tudhatják. Mindenesetre az elemző szerint mostanra fejthette ki hatását Szájer József volt fideszes EP-képviselő bukása: a szexbotrányba keveredett Szájer az Európai Néppárt-frakcióban hosszú időn át Manfred Weber frakcióvezető jobbkezének számított, és informálisan az utóbbi években ő volt az, aki hidat képzett a Fidesz és a Néppárt között. Ahogy Vermes mondta:

 

Szájer távozásával valószínűleg megszűnt minden informális háttérkapcsolat a felek között, ami a továbbiakban összetarthatta volna őket.

 

Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet kutatási igazgatója szerint pedig mostanra nem is túlzottan releváns a Fidesz szempontjából, hogy a néppárti frakcióban maradjon, ugyanis a számára fontos európai politikai erőviszonyokat – mint azt a EU költségvetési vitája is megmutatta – már nem az Európai Néppárton belüli folyamatok határozzák meg, hanem a különböző kormányok közötti szövetségi rendszerek. 

 

Böcskei hozzátette: Orbánék számára sokkal megfelelőbb, hogy döntetlen szakításként tudják kommunikálni a kilépésüket, és nem várták meg, hogy a Néppárt zárja ki őket véglegesen a frakcióból, ami a szabályzatmódosítással reális veszély lehetett volna.

 

A legrosszabb a Fidesznek, ha független lesz

 

Az, hogy a kilépéssel nyer vagy veszít-e Orbán, Gáspár Kristóf szerint nem ítélhető meg egységesen: belpolitikai fronton például akár még nyerhet is. A Fidesz egyébként is erősen a külső ellenségképekre építi a politikáját, és idehaza jól jöhet neki, hogy azt kommunikálhatja: „Nemcsak Brüsszel, még a saját szövetségese, pártcsaládja sem segít Magyarországnak.”

 

Ha viszont a hatalomtechnikai kommunikációs fogásokon túllépünk, Gáspár szerint egyértelműen hatalmas csapás a kormánypárt számára az EPP-frakcióból való kilépés, és nemcsak a Fidesz, hanem Magyarország lobbiereje is drasztikusan lecsökkent, hiszen mégiscsak az Európai Parlament legerősebb frakciójából került ki a magyar kormánypárt. A politológus arra számít, hogy a Fidesz egy darabig még biztosan közel fog maradni a Néppárthoz, hála a KDNP-nek, ami viszont bennmaradt a néppárti frakcióban: „Úgy is lehet fogalmazni, hogy a küszöb alatt azért még ott van a Fidesz is.”

 

Vermes Ádám szerint sok fog múlni azon, hogy a Fidesz csatlakozni fog-e valamely más frakcióhoz (praktikusan a lengyel PiS-t is magába foglaló, EU-kritikus konzervatív ECR vagy a Matteo Salvini vezette szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia frakciójához, itt vettük végig a forgatókönyveket): a Fidesz a 12 képviselőjével mindkét frakcióban erős, meghatározó szerepet tudna betölteni. Vermes szerint Orbánék azzal veszítenének a legtöbbet, ha függetlenként, frakciótagság nélkül folytatnák az európai parlamenti munkájukat:

 

nemcsak hogy fontos bizottsági helyeket veszítene így a Fidesz, de a delegációjuk méretéből adódó előnyöket sem tudnák realizálni.

 

Márpedig a Fidesz – Deutsch Tamás Azonnalinak adott interjúja alapján – pont arra készül, hogy delegációja függetlenként folytatja, legalábbis egy darabig. 

 

Böcskei Balázs ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy közel sem olyan egyértelmű, hogy a Fidesz-delegáció az ECR vagy az ID frakciójához csatlakozva vissza tudná szerezni azt a befolyását, amit a néppárti frakcióból történő kilépéssel elveszítenek. Mint elmondta: „A Fidesz esetében egy politikai vákuumhelyzet állhat elő: a mainstream jobboldalba egyre kevéssé van már beágyazva, de nem is intézményesült egy erős és egyértelmű formációban az az újpopulista jobboldali fordulat, amelyet sokan a brexit és Trump után importálódni láttak Európába is.” Így a politológus szerint

 

a magyar kormánypártnak hiába vannak szövetségesei Olaszországban és Lengyelországban, mert azok eseti vagy tömbszerű ereje összehasonlíthatatlan a Néppártéval.

 

Magyarország is megsínyli a szakítást?

 

Az MSZP-s EP-képviselő, Ujhelyi István a Fidesz néppárti frakcióbeli kilépésének hírére azzal reagált, hogy a Fidesz érdekérvényesítő képessége most nullára csökken, de az (egyetlen egy EP-képviselővel rendelkező) MSZP mindent el fog követni, hogy Magyarország és a magyar emberek érdekei emiatt ne sérüljenek. De valóban kell-e most jobban magyar érdekeket védeni, vagy igazából nem oszt, nem szoroz, hogy a Fidesz-delegáció hol ül az EP-ben?

 

Gáspár Kristóf szerint nem szerencsés az időzítés: bár az EU költségvetését decemberben elfogadták, azonban még eldöntetlenek azok a kérdések, hogy pontosan milyen formában és milyen területekre csoportosítsák a forrásokat – az ezekről szóló tárgyalásokon a magyar pozíció gyengülhet most, hogy a magyar kormány már nem tagja a néppárti szövetségnek, vagy legalábbis a frakciójának.

 

Böcskei Balázs ugyanakkor arra hívta fel a figyelmethogy az európai intézményrendszer magasabb szintjén dőlnek el azok a kérdések, amelyek Magyarországot érintik, nem az Európai Néppárton belül van az európai politika csomópontja. Ahogy az IDEA Intézet kutatója mondta:

 

„A következő időszak forrásfelhasználását és érkezését a Néppárton belüli konfliktusok eddig sem befolyásolták, és ezek után is kevéssé fogják.”

 

Hova ülhet be a Néppárt után a Fidesz? Utánajártunk.

Mi lesz a Fidesz szövetségeseivel most? Megkérdeztük őket.

Tényleg a Fidesz volt a probléma? Techet Péter véleménycikke!

 

NYITÓKÉP: Orbán Viktor beszédet tart a Néppárt egy eseményén 2012-ben, amikor még fel sem vetült a szakítás gondolata. Európai Néppárt / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Európai Bizottság német elnöke protokollhibát vétett, amikor a kabinetfőnökével utasíttatta vissza az ukrán elnök meghívását Kijevbe.

Budapest a költségvetéséből egymilliárd forintot különített el arra, hogy a politikusok helyett a városlakók dönthessék el, hogy mit fejlesszenek ebből a pénzből. De mire akarják költeni az adóforintokat a budapestiek?

Az elmúlt egy hónapban adták be az eddigi összes covid elleni oltás 58 százalékát, de ez nem egységesen oszlik el a világon. Mutatjuk, hogyan áll az oltásokkal Közép-Európa!

Sebastian Kurz osztrák kancellár sajtóinformációk szerint az FPÖ elnökével azt tervezte, hogy a szélsőjobboldali pártra cseréli le a Zöldeket a kormányban. Az FPÖ-frakció akadályozta ezt meg.

„Itt valami nagyon rohad”, mondta Voiculescu a román egészségügyről az őt híressé tevő 2019-es Colectiv című dokumentumfilmben.

Szeptember 18 és 26-a között rendezik meg az első, október 4 és 10-e között a második fordulót. Mutatjuk a részleteket!

Mi lehet a célja az állítólagos balkáni határmódosító javaslatnak? Mi a realitás? Van-e orosz és magyar szála a történetnek? Németh Ferenc Balkán-szakértőt kérdeztük.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás