+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. március 2. kedd, 08:40
A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban jóval sikeresebb Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről. Az EU megkerülését a felek a lassú vakcinagyártással és engedélyezetési folyamattal, valamint a jövőbeni kilátásokkal indokolják.

Egyre jobban kezd szétesni az az eredeti uniós elképzelés, hogy a tagállamok csakis az EU-n keresztül jussanak koronavírus elleni vakcinákhoz: először Magyarország rendelt meg és engedélyeztetett több olyan vakcinát (Szputnyik V, Sinopharm), amiket az uniós gyógyszerügynökség, az EMA nem engedélyezett, vagy olyat, amit az EMA csak a magyarok után engedélyezett (AstraZeneca).

 

Aztán az elszabaduló harmadik hullám miatt nehéz helyzetbe került Szlovákia – a járvány ottani felfutásának okait itt foglaltuk össze – adta arra a fejét, hogy az Európai Bizottságot megkerülve szerezzen be orosz Szputnyik V-vakcinákat, amikből az első adag – kémfilmbe illő módon – hétfő este meg is érkezett az országba. Nem tart még itt, de úgyszint kifelé kacsintgat az uniós kötelékből Lengyelország, ami hétfőn kezdte meg a tárgyalásokat Kínával a Sinopharm-vakcinák behozataláról.

 

Úgy tűnik azonban, hogy ehhez az EU-t megkerülő gyakorlathoz további tagállamok is csatlakozhatnak: hétfő este jelentette be Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, hogy még a héten, csütörtökön Izraelbe fog látogatni Sebastian Kurz osztrák kancellár és Mette Frederiksen dán miniszterelnök, hogy testközelből nézhessék meg az ottani vakcinagyártási körülményeket.

 

Ahogy azt Netanjahu elhintette:

 

a találkozó keretében a három vezető egy „nemzetközi vakcinagyártási együttműködés” kialakításáról is tárgyalni fog.

 

A szándékot Sebastian Kurz osztrák kancellár is megerősítette, aki a német Bildnek nyilatkozva elmondta: nem akar többet csupán az EU-tól függni a vakcinák tekintetében, felhozva kritikaként a vártnál lassabb uniós vakcinagyártást, valamint az EMA lassú engedélyeztetési folyamatát.

 

„Abban egyeztünk meg nyáron, hogy az EU-ból érkező vakcinák a tagállamok számára jó időben le lesznek gyártva és gyorsan engedélyeztetve.

 

Noha ez a megközelítés alapvetően helyes volt, az EMA túl lassú a vakcinák engedélyeztetésében, és a gyógyszergyártók szállítási keresztmetszete is szűk”

 

– mondta Kurz.

 

Ennél már óvatosabban nyilatkozott Mette Frederiksen, aki leszögezte, hogy az Izraellel való tárgyalás nem jelenti azt, hogy Dánia vakcinaügyben elvesztette volna a bizalmát az EU-ban, de mindent meg kell tenni a vakcinagyártás felgyorsítása érdekében.

 

„Könnyen kerülhetünk olyan szituációba, ahol nemcsak oltani, hanem újraoltani is kell az embereket, talán évente egyszer. Ezért kell radikálisan fokoznunk a vakcinatermelést”

 

– jelentette ki a dán miniszterelnök.

 

Tény ami tény, Izrael sokkal jobban áll az emberek beoltása terén, mint Ausztria vagy Dánia. A Bloomberg összesítése szerint ott 100 emberre már 90 adag oltás jut, a 8,7 millió fős lakosság 52,4 százaléka megkapta az első oltást, 37,6 százaléka pedig a másodikat is.

 

Ezzel szemben Ausztriában csak 7,4 adag vakcina jut 100 emberre, a 9 milliós lakosságnak mindössze 4,8 százaléka kapta meg az első, és 2,6 százaléka a második oltást. Dániában sem sokkal jobb a helyzet: ott megközelítőleg 10,6 adag vakcina jut egyelőre 100 emberre, az 5,8 milliós lakosság 7,4 százaléka kapta meg az első, és 3,2 a második oltást.

 

Orosz és kínai vakcinák ide vagy oda, egyelőre Magyarország sem kiugró e tekintetben: 9,6 adag oltóanyag jut 100 emberre, a 9,6 milliós lakosság 7 százaléka kapta meg eddig az első, és 2,6 százaléka a második oltást. Orbán Viktor mindazonáltal arra számít, hogy a kínai Sinopharm-vakcina hazai felpörgetésével az eddig a vakcinára regisztrált mintegy 2,4 millió főt húsvétig be fogják tudni oltatni legalább az első adag vakcinával.

 

NYITÓKÉP: Sebastian Kurz / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás