+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. március 2. kedd, 08:40
A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban jóval sikeresebb Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről. Az EU megkerülését a felek a lassú vakcinagyártással és engedélyezetési folyamattal, valamint a jövőbeni kilátásokkal indokolják.

Egyre jobban kezd szétesni az az eredeti uniós elképzelés, hogy a tagállamok csakis az EU-n keresztül jussanak koronavírus elleni vakcinákhoz: először Magyarország rendelt meg és engedélyeztetett több olyan vakcinát (Szputnyik V, Sinopharm), amiket az uniós gyógyszerügynökség, az EMA nem engedélyezett, vagy olyat, amit az EMA csak a magyarok után engedélyezett (AstraZeneca).

 

Aztán az elszabaduló harmadik hullám miatt nehéz helyzetbe került Szlovákia – a járvány ottani felfutásának okait itt foglaltuk össze – adta arra a fejét, hogy az Európai Bizottságot megkerülve szerezzen be orosz Szputnyik V-vakcinákat, amikből az első adag – kémfilmbe illő módon – hétfő este meg is érkezett az országba. Nem tart még itt, de úgyszint kifelé kacsintgat az uniós kötelékből Lengyelország, ami hétfőn kezdte meg a tárgyalásokat Kínával a Sinopharm-vakcinák behozataláról.

 

Úgy tűnik azonban, hogy ehhez az EU-t megkerülő gyakorlathoz további tagállamok is csatlakozhatnak: hétfő este jelentette be Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, hogy még a héten, csütörtökön Izraelbe fog látogatni Sebastian Kurz osztrák kancellár és Mette Frederiksen dán miniszterelnök, hogy testközelből nézhessék meg az ottani vakcinagyártási körülményeket.

 

Ahogy azt Netanjahu elhintette:

 

a találkozó keretében a három vezető egy „nemzetközi vakcinagyártási együttműködés” kialakításáról is tárgyalni fog.

 

A szándékot Sebastian Kurz osztrák kancellár is megerősítette, aki a német Bildnek nyilatkozva elmondta: nem akar többet csupán az EU-tól függni a vakcinák tekintetében, felhozva kritikaként a vártnál lassabb uniós vakcinagyártást, valamint az EMA lassú engedélyeztetési folyamatát.

 

„Abban egyeztünk meg nyáron, hogy az EU-ból érkező vakcinák a tagállamok számára jó időben le lesznek gyártva és gyorsan engedélyeztetve.

 

Noha ez a megközelítés alapvetően helyes volt, az EMA túl lassú a vakcinák engedélyeztetésében, és a gyógyszergyártók szállítási keresztmetszete is szűk”

 

– mondta Kurz.

 

Ennél már óvatosabban nyilatkozott Mette Frederiksen, aki leszögezte, hogy az Izraellel való tárgyalás nem jelenti azt, hogy Dánia vakcinaügyben elvesztette volna a bizalmát az EU-ban, de mindent meg kell tenni a vakcinagyártás felgyorsítása érdekében.

 

„Könnyen kerülhetünk olyan szituációba, ahol nemcsak oltani, hanem újraoltani is kell az embereket, talán évente egyszer. Ezért kell radikálisan fokoznunk a vakcinatermelést”

 

– jelentette ki a dán miniszterelnök.

 

Tény ami tény, Izrael sokkal jobban áll az emberek beoltása terén, mint Ausztria vagy Dánia. A Bloomberg összesítése szerint ott 100 emberre már 90 adag oltás jut, a 8,7 millió fős lakosság 52,4 százaléka megkapta az első oltást, 37,6 százaléka pedig a másodikat is.

 

Ezzel szemben Ausztriában csak 7,4 adag vakcina jut 100 emberre, a 9 milliós lakosságnak mindössze 4,8 százaléka kapta meg az első, és 2,6 százaléka a második oltást. Dániában sem sokkal jobb a helyzet: ott megközelítőleg 10,6 adag vakcina jut egyelőre 100 emberre, az 5,8 milliós lakosság 7,4 százaléka kapta meg az első, és 3,2 a második oltást.

 

Orosz és kínai vakcinák ide vagy oda, egyelőre Magyarország sem kiugró e tekintetben: 9,6 adag oltóanyag jut 100 emberre, a 9,6 milliós lakosság 7 százaléka kapta meg eddig az első, és 2,6 százaléka a második oltást. Orbán Viktor mindazonáltal arra számít, hogy a kínai Sinopharm-vakcina hazai felpörgetésével az eddig a vakcinára regisztrált mintegy 2,4 millió főt húsvétig be fogják tudni oltatni legalább az első adag vakcinával.

 

NYITÓKÉP: Sebastian Kurz / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Európai Bizottság német elnöke protokollhibát vétett, amikor a kabinetfőnökével utasíttatta vissza az ukrán elnök meghívását Kijevbe.

Budapest a költségvetéséből egymilliárd forintot különített el arra, hogy a politikusok helyett a városlakók dönthessék el, hogy mit fejlesszenek ebből a pénzből. De mire akarják költeni az adóforintokat a budapestiek?

Az elmúlt egy hónapban adták be az eddigi összes covid elleni oltás 58 százalékát, de ez nem egységesen oszlik el a világon. Mutatjuk, hogyan áll az oltásokkal Közép-Európa!

Sebastian Kurz osztrák kancellár sajtóinformációk szerint az FPÖ elnökével azt tervezte, hogy a szélsőjobboldali pártra cseréli le a Zöldeket a kormányban. Az FPÖ-frakció akadályozta ezt meg.

„Itt valami nagyon rohad”, mondta Voiculescu a román egészségügyről az őt híressé tevő 2019-es Colectiv című dokumentumfilmben.

Szeptember 18 és 26-a között rendezik meg az első, október 4 és 10-e között a második fordulót. Mutatjuk a részleteket!

Mi lehet a célja az állítólagos balkáni határmódosító javaslatnak? Mi a realitás? Van-e orosz és magyar szála a történetnek? Németh Ferenc Balkán-szakértőt kérdeztük.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás