+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Renczes Ágoston
2021. március 2. kedd, 17:17
A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki, hogy legyen-e előrehozott választás.

Kampányt indít a liberális Progresszív Szlovákia, amiben az OĽaNO-s Igor Matovič kormányfő lemondását követelik – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Irena Bihariová, a parlamenten kívüli párt elnöke.

 

„Elég volt Igor Matovičból a kormányfői poszton. Nem akarunk előrehozott választást,

 

de szükséges lecserélni a miniszterelnököt vagy alapjaiban megreformálni a kormányt ahhoz, hogy befejeződjön az ország vezetésének »ilyen módja«” – mondta a PS elnöke.

 

IRENA BIHARIOVÁ, A PROGRESSZÍV SZLOVÁKIA ELNÖKE. KÉP: IRENA BIHARIOVÁ / FACEBOOK

 

„A Matovič kormányzása alatti káosz, veszekedések és hatalmas mennyiségű kudarc nemcsak gazdasági és tekintélybeli károkat eredményezett, hanem halottak és súlyos betegek ezreit is, amit jobb menedzseléssel el lehetett volna kerülni” – írja a kampány oldala. A PS szerint a kialakult helyzet fő felelőse Igor Matovič, aki a racionális döntések helyett a saját „zseniális” ötleteit erőlteti. A kampány szlogenje az „Elég volt már!”, a hozzá tartozó oldalon pedig az „Elég volt már!” feliratú gomb megnyomásával lehet aláírni a kormányfő lemondásáért indított petíciót.

 

A liberálisok arra is figyelmeztetnek,

 

hogy a jelenlegi katasztrofális helyzetből Robert Fico és Peter Pellegrini húznak hasznot,

 

akik már gyűjtik az aláírásokat az előrehozott választásról szóló népszavazáshoz. 

 

A liberálisok csak Matovič fejét, a baloldal az egész kormány lemondását követeli 

 

Robert Fico korábbi miniszterelnök, a szociálpopulista Smer-SD (Irány-Szociáldemokrácia) párt elnöke 2016-ban kényszerült lemondani a Kuciak-gyilkosság miatt. Őt párttársa, Peter Pellegrini követte a miniszterelnöki székben, majd a 2020-as választás után otthagyta Ficót és a Smert, és új pártot alapított Hlas-SD (Hang-Szociáldemokrácia) néven.

 

A népszavazást az előrehozott választásért Pellegrini kezdeményezte, az aláírásgyűjtésbe azonban beszállt Robert Fico pártja is. Ugyanakkor kétséges, hogy egyáltalán ki lehet-e írni népszavazást az előrehozott választások ügyében: szakértők szerint – és az igazságügyminiszter, Mária Kolíková is ezt mondta egy tévés vitában – alkotmányellenes korlátozni a választott képviselők mandátumának idejét, így az nem lehet népszavazás tárgya. A parlamentet az államfő oszlatja fel, ha a kormány lemond vagy a parlament megszavazza a bizalmatlansági indítványt. 

 

Igor Matovič kormányának kaotikus járványkezelése folyamatos muníciót szolgáltat az ellenzék számára, és ezt Robert Fico igyekszik is kihasználni: nemcsak rendszeresen bírálja a kormányt, hanem részt vett és fel is szólalt a november 17-i tömegtüntetésen, amikor Pozsonyban három helyszínen – Ficóékon kívül a szélsőjobboldal és a focihuligánok – is tartottak nem engedélyezett demonstrációt a korlátozások ellen. 

 

Peter Pellegrininek azonban szinte semmit nem kellett tennie a népszerűsége növekedéséhez: ehhez elég volt az, hogy miniszterelnökké válása után nem bizonyult Fico bábjának, és főleg az, hogy a járvány első hullámának kezelését leköszönő miniszterelnökként még ő kezdte meg gyors és határozott lépésekkel.

 

Az előrehozott választás azért állhat mindkét párt érdekében, mert az igazságszolgáltatás Kuciak-gyilkosság után megindult megtisztulása továbbra is tart, és a rendőrség egykori legfelső vezetésének letartóztatásával egyre szűkül a kör Robert Fico körül, de a letartóztatások Peter Pellegrini pártját is érintik: decemberben tartóztatták le korrupció vádjával a Pellegrinit a Smerből a Hlasba követő volt gazdasági minisztert, Peter Žigát.

 

PETER PELLEGRINI ÉS ROBERT FICO 2015-BEN. KÉP: PETER PELLEGRINI / FACEBOOK

 

Ha 2021 februárjában lenne a választás, nem Matovič nyerné meg

 

A magyar szavazókat külön magyar platformmal is megszólító Progresszív Szlovákia és a vele szövetségben induló jobbközép Spolu (Együtt) a 2020-as választások nagy vesztese volt. A PS-t a Kuciak-gyilkosságot követő elégedetlenség-hullám emelte fel, 2019 nyarán a PS-Spolu pártszövetséget 15-18 százalékra mérték a közvélemény-kutatások, amik szerint ők voltak az egyik legerősebb politikai erő Szlovákiában.  

 

A 2020-as parlamenti választásra azonban elolvadt a támogatottságuk, és a 6,97 százalékos eredményük pont nem volt elég a koalíciókra vonatkozó 7 százalékos bejutási küszöb eléréhez. A választást követő tisztújításon az addigi elnököt, az IT-vállalkozó Michal Trubant Irena Bihariová roma származású jogász váltotta. 

 

A Focus ügynökség február végi közvélemény-kutatása szerint a Peter Pellegrini-féle Hlas nyerné a választást 23 százalékkal; az egy évvel korábban 25 százalékkal választást nyerő Igor Matovič OĽaNO-jának támogatottsága 10,4 százalékra apadt. Robert Fico Smerje 2020-ban még 18 százalékkal lett második, de egy évvel később már csak 9 százalékra mérték a pártot, ami annak is köszönhető, hogy a választói tömegesen pártoltak át Pellegrini új pártjához. Ha 2021 február végén lett volna a választás, a Progresszív Szlovákia önállóan ért volna el hasonló, szűk 7 százalékos eredményt, mint amekkorát egy évvel korábban a Spolu-val közösen sikerült.

 

Igor Matovičot nemcsak az ellenzék bírálja: a kaotikus járványkezelés miatt a koalíciós partnereivel is rendszeresen szembe kerül. Gazdasági miniszterével, a libertariánus Richard Sulíkkal a járvány kezdete óta nem értenek egyet a kezelés mikéntjéről. A bevallottan elhibázott járványkezelés miatt a libertariánus SaS és a jobbközép-liberális Za ľudí (Az Emberekért) is követelte az egészségügyi miniszter, az OĽaNO-s Marek Krajčí lemondatását, de a Szputnyik V vakcina kémfimbe illő beszerzése is komoly feszültségeket kelt a kormánykoalícón belül.

 

NYITÓKÉP: A szlovák kormány oldala

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-2009-es világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.

Van egy hely, ahol már most megvalósult Orbán, Salvini és Morawiecki budapesti álma.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás