Egyelőre látványos politikai eredmény nélkül építi befolyását Orbán a Felvidéken

Több olyan felvidéki szervezet is kap támogatást Magyarországról, ami ottani politikusokhoz köthető, de teljes médiacsalád is működik magyar állami pénzből, valamint jut támogatás a dunaszerdahelyi focicsapatnak is. Nem látszik egyelőre, hogy a Felvidéken elköltött pénzekből kézzelfogható politikai haszna származna a Fidesznek.

Az RMDSZ-Fidesz-viszony a Kárpát-medence legszebb érdekházassága – írtuk pénteken az Átlátszó Erdély cikkét szemlézve, aminek a szerzői azt dolgozták fel, hogy hogyan kebelezte be a Fidesz a romániai magyarok érdekérvényesítési szervét. Az Átlátszó Erdély tényfeltárása egy szélesebb nemzetközi együttműködés eredménye: az Investigative Journalism for Europe által támogatott projekt a Magyarország által a határon túlra küldött támogatásoknak jár utána. A Szlovákiába irányuló támogatásoknak a Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) és a SME napilap járt utána, az utóbbinál pénteken jelent meg egy összefoglaló, az ICJK oldalán pedig a részletes anyag is elérhető.

Az anyag legfontosabb megállapításai azok, hogy a Fidesz a szlovákiai magyarokat 

+ a szlovákiai magyar politikusokhoz köthető szervezetek,

+ a szlovákiai magyar média,

+ és a felvidékiek számára fontos identitásképző erővel bíró dunaszerdahelyi focicsapat, a DAC

anyagi támogatásával igyekszik befolyásolni.

A munka során az újságírók – köztük a Pátria Rádió és az Új Szó munkatársai, Kőváry Sólymos Karin és Finta Márk – a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat megítélő és szétosztó állami pénzalap, a Bethlen Gábor Alap (BGA) által támogatott szervezetek feltérképezésével alkottak képet arról, hogy hogyan építi a befolyását a Fidesz a szlovákiai magyarok körében.

Politikusokhoz köthető szervezetek

Szlovákiában ugyanúgy, mint Magyarországon a politikai pártok nem fogadhatnak el külföldi támogatást. Egyes szlovákiai magyar politikusok azonban több olyan szervezetben is vezető tisztségeket töltenek be, amelyek támogatást kapnak a Bethlen Gábor Alaptól. A korábban Bugár Béla vezette Most-Hídra a magyar kormány nem tekintett partnerként, így a legnagyobb szlovákiai magyar párt, az Magyar Közösség Pártja (MKP) és a szlovákiai magyar politika együttműködésének szándékával létrejött, de abból végül kimaradt Összefogás politikusaihoz köthető szervezetek kapnak pénzt a Bethlen Gábor Alaptól. Közülük a legismertebbek:

+ Bárdos Gyula veterán MKP-s politikus, aki a 2020-as választáson az MKP dominálta, Összefogással közös Magyar Közösségi Összefogás választási párt listavezetője volt, 2014-ben pedig az MKP őt indította az elnökválasztáson. Az általa vezetett Csemadok, a szlovákiai magyarok legnagyobb kulturális szervezete 2019-ben 574, 2020-ban 660 ezer eurós (208, illetve 240 millió forint) támogatást kapott a BGA-tól.

+ Őry Péter MKP-s csúcspolitikus, a 2020-as választások után az MKP ideiglenes vezetője és egyik elnökjelöltje, aki végül alulmaradt az Igor Matovičcsal jó viszonyt ápoló korábbi MKP-elnök, Berényi József köréhez tartozó Forró Krisztiánnal szemben. Őry polgári társulását, a szlovákia magyar önkormányzatiság fejlesztését célul kitűző, törvényeket és különféle hivatalos dokumentumokat és tájékoztatókat magyarító Pro Civist 2019-2020-ban 204, illetve 123 ezer euróval (74 és 44 millió forint) támogatta a BGA.

+ Forró Krisztián az MKP jelenlegi elnöke, az ő cége 2019-ben kapott egy kisebb összegű, hatezer eurós (kétmillió forintos) támogatást a BGA-tól.

+ Orosz Örs az Összefogás párt egyik húzóneve, a Gombaszögi Nyári Tábor főszervezője, nyelvi jogi aktivista, kultúraszervező. Polgári társulása, a Sine Metu működéséhez 163 és 178 ezer euróval (59 és 64 millió forinttal) járult hozzá a BGA 20019-2020-ban.

+ Mózes Szabolcs az Összefogás elnöke a Pozsonyban tanuló magyar egyetemistáknak szállást és kiegészítő képzéseket biztosító Pozsonyi Magyar Szakkolégium alapítója és igazgatója; a Szakkollégiumot a BGA 39 és 41 ezer euróval (14 és 14,8 millió forinttal) támogatta 2019-2020-ban.

A szerzők megszólaltatják Petőcz Kálmán politológust, a szlovák Helsinki Bizottság elnökét is, aki szerint önmagában azzal semmi gond nincs, hogy Magyarország támogatja a határon túli magyarokat. Az viszont a korábban független szakértőként a Híddal is együttműködő Petőcz szerint problémás, hogy a magyar kormány ideológiai alapon válogat és ezzel természetellenesen beavatkozik a dél-szlovákiai folyamatokba. A cikk szerzői kiemelik, hogy az MKP és a Híd polikusai „hálával tartoznak” Orbánnak az eurószázezrekért, amiből a Híd politikusaihoz köthető szervezeteknek „nem jutott”.

Média és foci

Az ICJK és a SME tényfeltáró anyaga szerint a szlovákiai magyar média egy része nem élne túl a magyarországi támogatások nélkül, ennek megfelelően pedig a tartalmaik is a magyarországi elvárásokhoz igazodnak. A cikk felidézi és a magyar kormánytól való egyértemű függés példájaként említi a Szabad Újság esetét, ami azt követően szűnt meg, hogy nem kapott többé támogatást a BGA-tól, és az utolsó száma fekete címlappal jelent meg, és azzal a felirattal, hogy „0 Ft – Újabb szög a felvidéki magyar értelmiség koporsójába”. Az Új Szó szerint a támogatás feltétele az volt, hogy az MKP bejusson a parlamentbe a 2016-os választáson; miután ez nem történt meg, a BGA felfüggesztette a lap támogatását.

A cikk szerzői megkeresték a 2017-ben létrehozott ma7.sk híroldalt és a hozzá tartozó Magyar7 nyomtatott hetilapot kiadó Pro Media Alapítvány ügyvezetőjét, Puskás Attilát is.

Puskás azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy azzal a nem titkolt céllal hozták létre a médiacsaládot, hogy kicsit kiegyenlítsék a Felvidék egyoldalú médiatérképét, és hogy a konzervatív értékek hangja is hallható legyen. A legolvasottabb felvidéki médiatermékek – mint az egyetlen szlovákiai magyar napilap, az Új Szó vagy a dunaszerdahelyi Paraméter híroldal ugyanis rendre kritikusak voltak az Orbán-kormánnyal szemben, és az MKP rendre azzal vádolta őket, hogy a Most-Hídhoz húznak. A 2020-as választások előtt viszont már a ma7.sk-t érte kritika amiatt, hogy csak az Összefogás és az MKP által létrehozott MKÖ politikusai számára biztosítottak teret a választási anyagaikban, a Híd politikusai számára nem. 

A harmadik fontos téma a foci: Dunaszerdahely focicsapata, a DAC fontos identitásformáló erő a szlovákiai magyarok számára. A cikk felidézi, hogy a DAC-meccsek előtt a közönség ötmillió magyarról énekel, akiket nem hall a nagyvilág, meg arról, hogy egy vérből valók vagyunk (bár a Nélküledet a szerzők nem helyezik szélesebb kontextusba), illetve azt skandálják, hogy „Ria, ria, Hungária”. A DAC tulajdonosa Világi Oszkár szlovákiai magyar vállalkozó, Orbán Viktor régi barátja. 

Az érintettek szerint a támogatásoknak nem a befolyásolás a céljuk

Világi a cikk szerzőinek azt mondta, hogy a BGA nem a DAC-ot támogatja, hanem a hozzá tartozó fociakadémiát, és visszautasította, hogy Orbán Viktor a DAC BGA-n keresztüli támogatásával beleavatkozna a szlovákiai magyar politikába. Hasonlóan nyilatkozott a szerzőknek Orosz Örs is: szerinte a BGA nem a Gombaszögi Nyári Tábor programjait támogatja, hanem a hozzá tartozó infrastruktúrát. Orosz elmondása szerint 2019 óta különös figyelmet fordítanak arra, hogy magukat a programokat kizárólag szlovákiai forrásokból finanszírozzák.

Az újságíróknak megszólaló több szlovákiai magyar közéleti személyiség is arra hívta fel a figyelmet, hogy

Mózes Szabolcs szerint ezek nélkül a szlovákiai magyarok több kulturális, szakmai, tudományos és egyéb szervezete rég megszűnt volna, Bauer Edit, az MKP korábbi EP-képviselője szerint a Csemadok arányaiban sokkal kevesebb pénzt kap a szlovák államtól, mint a szlovákok kulturális szervezete, a Matica slovenská (Szlovák Anyácska), és ugyanez igaz a túlnyomórészt magyar hívőkből álló szlovákiai református egyházra is a katolikushoz képest. 

Szándék és eredmény

A magyarországi támogatások bemutatásán és annak megállapításán kívül, hogy ezeket átláthatatlanul és ideológiai alapon osztják szét, az ICJK és a SME cikke nem számol be olyan ezen támogatások számlájára írható látványos eredményről, mint amilyen Erdélyben az RMDSZ-esek nyíltan fideszessé válása.

Ahogy a cikk is megjegyzi, Szlovákiában nincsenek (vagy csak elenyészően kevesen vannak) szlovák-magyar kettős állampolgárok: ez annak is köszönhető, hogy a Fidesz 2010-es, a határon túliak számára a kettős állampolgárságot lehetővé tevő törvénymódosítására válaszul Szlovákia úgy módosította a saját törvényét, hogy aki felveszi egy másik ország állampolgárságát, az veszítse el a szlovákot. Bár a törvényt 2021 februárjában Igor Matovič kabinetje módosította, aki nem él tartósan külföldön, annak továbbra sincs lehetősége megtartani a szlovák állampolgárságot, ha felveszi egy másik országét.

A cikk szerint ez az egyik fő célja a határon túliak anyagi támogatásának, míg a másik cél a szerzők feltételezése szerint az lehet, hogy a kormány így biztosítson azonos nyelvű és kultúrájú utánpótlást Magyarország egyre fogyó lakossága számára az idegen bevándorlók helyett.

Mivel a BGA-n keresztül közvetve támogatott politikusok nem jutottak be a parlamentbe – az MKP-nak, ami a Fidesz stratégiai partnere, ez 2010 óta nem sikerül –, a magyar kormány nem egy az országos politikába közvetlenül is beleszólni tudó politikusokat támogat.

Az RMDSZ-szel szemben az MKP és az Összefogás politikusai is tartózkodnak attól, hogy magyarországi belpolitikai ügyekben nyíltan támogassák a magyar kormány álláspontját – bár a nem elsővonalbeli MKP-s politikusoknál ez egyáltalán nem ritka  –, legfeljebb csak óvatosan állnak ki mellette, mint – ahogy arra az ICJK és a SME anyaga is emlékeztet – azt a jogállamisági mechanizmus esetében tette az MKP-elnök Forró Krisztián.

A 2020-as választások előtt a magyar politikusoknak rendre emiatt kellett magyarázkodniuk a szlovák közvélemény előtt, miközben a Most-Hídnak ez volt a fő érve az MKÖ ellen.

Nem feltétlenül egyértelmű a kapcsolat a magyarországi támogatások elfogadása és a magyar kormány érdekeinek képviselete között sem, amit az Összefogás esete jellemez jól. A Most-Hidat az együttműködésről szóló tárgyalások alatt is nyilvánosan bíráló Összefogást a Hídhoz köthető Bumm.sk híroldalon rendszeresen bírálják a magyarországi támogatások miatt, miközben a Pesti Srácok azt rója fel Mózes Szabolcséknak, hogy a magyar kormánytól jövő támogatások ellenére sem hajlandóak a magyarországi belpolitika vitáit a Felvidékre „importálni”. 

Ugyanakkor a 2019-es Gombaszögi Nyári Tábor egy botrányal indult: a magyar kormánnyal kritikus, a táborban hagyományosan kitelepülő Pátria Rádió, a szlovák közszolgálati rádió magyar nyelvű adása azt követően maradt távol a tábortól, hogy egy szintén a Pesti Srácokon megjelent írás azzal vádolta meg Orosz Örséket, hogy „ellenzéki nyári tábort” csinálnak a magyar kormány pénzéből. 

NYITÓKÉP: Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Gombaszögi Nyári Táborban 2016-ban. Potápi Árpád János / Facebook