Mi az a márciuska, amit minden március elején kitűznek magukra Romániában?

Március elsejétől lehetőleg március végéig kell hordani a márciuskát: a szokást Erdély egyes részein magyarok is átvették. De mi ez, és mit kell tudni róla?

Március elseje, azaz a tavasz kezdete van: ez a nap Romániában egy népszokás miatt különleges, ez pedig a márciuska (mărțișor) adományozása. Maga a szó a román március régies, kicsinyitőképzős szava, vagyis kicsi március, márciuska. Míg Erdélyben és a Kárpátoktól délre, Munténiában (Havasalföldön) inkább a férfiak tűznek márciuskát a nők ruhájára, addig a Kárpátoktól keletre, Moldvában a nők ajándékozzák meg a férfiakat márciuskával, akik cserébe virággal vagy egyéb ajándékkal kedveskednek nekik.

Kézzel készített, vörös-fehér zsinórral összefogott kis tárgy. Mi az?

A márciuskát egy kétszínű, vörös-fehér cérnából font kis zsinór, valamint egy ehhez tartozó iparművészeti akármi alkotja. Az első márciuskák ezüstpénzből, valamint a vörös-fehér zsinórból álltak, később ez változatosabb lett.

Az előzőek a szerencsét, az utóbbiak a szeretetet szimbolizálják. A márciuskán a vörös szín az érkező tavaszt, míg a fehér az elmúló telet jelenti.

Romániában több régióban előfordul, hogy az emberek a népi tavaszkezdés – azaz március elseje – valamint a természeti tavasz – vagyis a tavaszi napforduló, március 20. – között mellükön viselik a kokárdaszerű márciuskát. Egyes vidékeken nemi emancipációs szereppel is bír a márciuska: március elseje és a nemzetközi nőnap, március 8. között szokták hordani a nők. Mivel a nemzetközi nőnap szocialista eredetű ünnep, ezért a márciuska ezen jelentése a huszadik században honosod(hat)ott meg a román köztudatban.

Románia mellett a népszokás még a Moldovai Köztársaságban, Bulgáriában és Észak-Macedóniában fordul elő. Népszokásként elsősorban a románajkú lakosság körében divat a márciuska osztogatása, azonban előfordul az is, hogy az etnikai kontaktvidéken – mint az ezeréves magyar határon álló utolsó magyar többségű, ám jelentős román lakosságú településen, Gyimesbükkön is –

Itt úgy néz ez ki, hogy március elsején, tavasz első napján az iskolás lányok a fiúknak adtak márciuskát, akik cserébe a nemzetközi nőnapon ajándékkal köszönték meg azt.

Idén a márciuska még át is politizálódott. Körülbelül egy hete üzenget egymásnak a jobbközép koalíciós kormány USR-PLUS-os egészségügyi minisztere, valamint a PNL-s tanügyminisztere, Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter ugyanis nem engedélyezte volna a márciuska osztogatását a február elején újra kinyitott romániai iskolában. A nemzeti liberális Sorin Câmpeanu tanügyminiszter viszont úgy látja, hogy addig,

„Melyik hatóság tiltaná meg egy elsős vagy másodikos gyereknek ezt, aki a saját kis kezecskéivel készített márciuskákat a tanítónéninek vagy az anyukájának adná? Nem hiszem, hogy egy ilyen tiltás gyakorlatba lenne ültethető” – mondta Câmpeanu.

Mit csinálnak ilyenkor a budapesti románok?

Hogy ezt megtudjuk, az Azonnali megkereste az egyik videónkból már ismerős Mirela Cristina Onciut, a XIII. kerületi román nemzetiségi önkormányzat elnökét.

Onciu kezdésként elmesélte a román folklórban jelen levő Dragobete legendáját, mely szerint Dragobete Baba Dochia (Dochia Öreganyó) fia volt, aki kedvessége miatt a szerelmesek pártfogója lett. Hozzá kapcsolódik a márciuska megalkotása is. Mirela elmondása szerint március elseje és kilencedike között – miután feltűzték a márciuskát – elvileg mindenki kell válasszon magának egy napot, ugyanis az a nap fogja meghatározni a következő évét. A legenda szerint a tavasz első kilenc napja azonos lesz az év további részével: vagyis, ha az egyik napon esni fog, akkor az egész év esősnek ígérkezik, és így tovább.

Mirela elmondta még, hogy a budapesti román közösség is őrzi ezt a népszokást:

Szerinte lényegtelen, hogy férfi vagy nő adja a márciuskát, a lényege a viselés, mivel szerencsét hoz, és a babonák szerint megvéd az átkoktól: „Nagymamától úgy tanultam, hogy március harmincadikáig kell viselni.”

NYITÓKÉP: Román honvédelmi minisztérium / Facebook