Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.
„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.
A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.
Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.
Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.
A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.
A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.
A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.
Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.
A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.
Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!
Március elseje, azaz a tavasz kezdete van: ez a nap Romániában egy népszokás miatt különleges, ez pedig a márciuska (mărțișor) adományozása. Maga a szó a román március régies, kicsinyitőképzős szava, vagyis kicsi március, márciuska. Míg Erdélyben és a Kárpátoktól délre, Munténiában (Havasalföldön) inkább a férfiak tűznek márciuskát a nők ruhájára, addig a Kárpátoktól keletre, Moldvában a nők ajándékozzák meg a férfiakat márciuskával, akik cserébe virággal vagy egyéb ajándékkal kedveskednek nekik.
Kézzel készített, vörös-fehér zsinórral összefogott kis tárgy. Mi az?
A márciuskát egy kétszínű, vörös-fehér cérnából font kis zsinór, valamint egy ehhez tartozó iparművészeti akármi alkotja. Az első márciuskák ezüstpénzből, valamint a vörös-fehér zsinórból álltak, később ez változatosabb lett.
Az előzőek a szerencsét, az utóbbiak a szeretetet szimbolizálják. A márciuskán a vörös szín az érkező tavaszt, míg a fehér az elmúló telet jelenti.
Romániában több régióban előfordul, hogy az emberek a népi tavaszkezdés – azaz március elseje – valamint a természeti tavasz – vagyis a tavaszi napforduló, március 20. – között mellükön viselik a kokárdaszerű márciuskát. Egyes vidékeken nemi emancipációs szereppel is bír a márciuska: március elseje és a nemzetközi nőnap, március 8. között szokták hordani a nők. Mivel a nemzetközi nőnap szocialista eredetű ünnep, ezért a márciuska ezen jelentése a huszadik században honosod(hat)ott meg a román köztudatban.
Románia mellett a népszokás még a Moldovai Köztársaságban, Bulgáriában és Észak-Macedóniában fordul elő. Népszokásként elsősorban a románajkú lakosság körében divat a márciuska osztogatása, azonban előfordul az is, hogy az etnikai kontaktvidéken – mint az ezeréves magyar határon álló utolsó magyar többségű, ám jelentős román lakosságú településen, Gyimesbükkön is –
Itt úgy néz ez ki, hogy március elsején, tavasz első napján az iskolás lányok a fiúknak adtak márciuskát, akik cserébe a nemzetközi nőnapon ajándékkal köszönték meg azt.
Idén a márciuska még át is politizálódott. Körülbelül egy hete üzenget egymásnak a jobbközép koalíciós kormány USR-PLUS-os egészségügyi minisztere, valamint a PNL-s tanügyminisztere, Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter ugyanis nem engedélyezte volna a márciuska osztogatását a február elején újra kinyitott romániai iskolában. A nemzeti liberális Sorin Câmpeanu tanügyminiszter viszont úgy látja, hogy addig,
„Melyik hatóság tiltaná meg egy elsős vagy másodikos gyereknek ezt, aki a saját kis kezecskéivel készített márciuskákat a tanítónéninek vagy az anyukájának adná? Nem hiszem, hogy egy ilyen tiltás gyakorlatba lenne ültethető” – mondta Câmpeanu.
Mit csinálnak ilyenkor a budapesti románok?
Hogy ezt megtudjuk, az Azonnali megkereste az egyik videónkból már ismerős Mirela Cristina Onciut, a XIII. kerületi román nemzetiségi önkormányzat elnökét.
Onciu kezdésként elmesélte a román folklórban jelen levő Dragobete legendáját, mely szerint Dragobete Baba Dochia (Dochia Öreganyó) fia volt, aki kedvessége miatt a szerelmesek pártfogója lett. Hozzá kapcsolódik a márciuska megalkotása is. Mirela elmondása szerint március elseje és kilencedike között – miután feltűzték a márciuskát – elvileg mindenki kell válasszon magának egy napot, ugyanis az a nap fogja meghatározni a következő évét. A legenda szerint a tavasz első kilenc napja azonos lesz az év további részével: vagyis, ha az egyik napon esni fog, akkor az egész év esősnek ígérkezik, és így tovább.
Mirela elmondta még, hogy a budapesti román közösség is őrzi ezt a népszokást:
Szerinte lényegtelen, hogy férfi vagy nő adja a márciuskát, a lényege a viselés, mivel szerencsét hoz, és a babonák szerint megvéd az átkoktól: „Nagymamától úgy tanultam, hogy március harmincadikáig kell viselni.”
NYITÓKÉP: Román honvédelmi minisztérium / Facebook
Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.
„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.
A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.
Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.
Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.
A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.
A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.
A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.
Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.
A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.
Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!