+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. március 1. hétfő, 16:31
Schengen az Schengen: a német külügy szerint túl nagy ár lenne a határmentén élők munkáját ellehetetleníteni a szigorú határellenőrzésekkel.

Miközben Európa-szerte üt be a járvány harmadik hulláma – ami Magyarországon is felülírta a korábbi, március eleji nyitást ígérő terveket, és legalább március közepéig a korlátozások semmiféle enyhítésére nem számíthatunk –, addig Németország nem tántorított attól a szövetségi kormányzat és a tartományi vezetőkkel kötött februári megállapodástól, hogy március elsejével részleges nyitás következik: így hétfőtől a fodrászatok az egész országban kinyithattak, és számos tartományban a szolgáltatószektor más ágai és egyes áruházak (például a manikűrösök vagy a kerti cuccokat áruló áruházak) is kinyithattak.

 

Az enyhébb járványügyi politikát preferáló németek örülhetnek annak is, hogy nem lesz határellenőrzés a német-francia határon, annak ellenére sem, hogy az illetékes Robert Koch Intézet vasárnap magas kockázatúként sorolta be a Saar-vidékkel határos, franciaországi Moselle megyét. Tette mindezt arra hivatkozva, hogy

 

a francia megyében széleskörűen elterjedtek a koronavírus nagyobb hatékonysággal fertőző variánsai.

 

Heiko Maas német szövetségi külügyminiszter azonban hétfőn leszögezte: Németország ugyan bevezette már a rendszeres határellenőrzést a cseh és az osztrák Tirollal közös határszakaszon, ugyanezt nem fogják megtenni Moselle megyével, meg úgy általában a franciákkal közös határszakaszon.

 

A külügyminiszter ezt úgy indokolta, hogy

 

„aligha jellemzi bármelyik régiót olyan mélyen a határokon átnyúló élet és munkavégzés, mint a Saar-vidék és Moselle között”.

 

Moselle magas kockázatúvá nyilvánítása után egyébként a franciák is gyorsan leszögezték, hogy elleneznék, ha a németek szigorú határpolitikát vezetnének be: az európai ügyekért felelős államtitkár, Clément Beaune is arra hívta fel a figyelmet, hogy a szigorításnak a határmenti munkavállalók látnák kárát.

 

Határellenőrzések így viszont nem lesznek, a Moselle-ből utazóknak mindössze a határátlépés előtt legfeljebb 48 órával készült negatív PCR-teszttel kell igazolniuk, hogy nem fertőződtek meg, és kérésre bemutatniuk a német hatóságoknak.

 

A franciák mellett a döntésnek minden bizonnyal örülhet majd Urmas Paet liberális észt EP-képviselő is, aki az Azonnalinak adott interjújában pont az afölött érzett csalódásáról számolt be, hogy csak pár nap kellett ahhoz, hogy a schengeni rendszerrel évtizedek alatt felépített eredmény semmivé legyen.

 

NYITÓKÉP: Heiko Maas / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás