Pár jó tipp, hogy mivel töltsd az időt a nyájimmunitás kialakulásáig

Vagyis igen, itt a hónap vége, és újra itt a Fasza Dolgok, az Azonnali havi mindenajánlója a kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!

Tökéletesen megértjük, ha eleged van a fanyalgó újságírókból, úgyhogy váltunk kicsit! Minden hónap utolsó hétvégéjén megjelenik a Fasza Dolgok, ami az Azonnali összajánlója: ha láttunk jó filmet, olvastunk jó könyvet, voltunk jó étteremben, ízlik az új burger a Mekiben, vagy csak találtunk valami világtól elrugaszkodott programot, akkor azt megírjuk! Igen, azt is, ha kinyílott a pitypang!

+ Sorozat! Novine

Első blikkre egy fiumei napilap mindennapi dolgairól és oligarchák kezére juttatásáról szól a sorozat, de ahogy telnek a részek, úgy lesz belőle

a mindenkivel jóban levő, a nagyobb játszmákból kihagyhatatlan egyházzal, a bíróságokat, rendőrséget és médiát átszövő korrupcióról, háttéremberekről, pártokon belüli konfliktusokról, az itteni posztkommunistákból progresszívvé vált elit idiotizmusáról és az ellenük forralt bosszú mélylélektani okairól és lehetőségeiről, politikára rátenyerelni akaró gazdasági hátországokról, az ebből kialakuló Simicska-Orbán-konfliktusról, a háttérben zajló (ex)titkosszolgálati kavarásokról és a karaktergyilkosságok legitimálásához szükséges legbutább nacionalizmusról, mondjuk utóbbi Horvátországban a honvédő háború (Handke-olvasóknak jugoszláv polgárháború) emléke miatt alapjáraton is négyzetre van emelve.

Noha alapvetően a zágrábi Tuđman-kormánnyal szemben egyetlen kritikus horvátországi napilap, a fiumei Novi List exfőszerkesztője írta a forgatókönyvet, a képzeletbeli Novine szerkesztőségében előfordult azért pár olyan dolog, amire mi itt az Azonnalinál csak furcsán néztünk, hogy hát ezek mekkora hülyék jogilag és szakmailag. Nyilván a full balos Fiumében elképzelhetetlen lenne egy olyan polgármester, aki olyanokat mond kamerák előtt, hogy „tudják mit, akkor fasiszta vagyok”, de egyrészt aki olvassa az Azonnalit, lazán tudna mondani öt nevet a régióból, akire rá tudná húzni a második évad végén elnökké választott populista pszichopata Ludvig Tomašević felemelkedéstörténetét, másrészt Fiume tényleg csak azért helyszíne a sorozatnak, mert a vezető operatőr láthatóan szerelmes a vízbe mint szimbólumba.

A harmadik évad még nincs fent Netflixen, de aki tud horvátul annyira, hogy értse, ami elhangzik, keressen rá, a HRT-archívumban mintha fent lenne, és nézze végig a kontinens legjobb sorozatát, a nyájimmunitás kialakulásáig szükséges pár hónapban lesz rá ideje. Aztán írja meg nekem mailben, miért volt neki is Blago Antić a kedvenc szereplője. (Bukovics Martin)

+ Podcast! Így működnek a techóriások

Az utóbbi időben elég sokat lehet hallani arról, hogy miért káros az életünkre és a demokráciánkra, hogy a Google, a Facebook, illetve Amerikában az Amazon ilyen nagyra nőtt. Az Azonnalin például olvashatsz arról, hogy Kardos Gábor szerint miért kellene a techóriásokat – vagy ahogy ő fogalmaz, netmultikat – szabályozni, míg Sánta Mihály arról írt, hogy miként is lehetne ezt megtenni. Azonban sokak számára így sem teljesen ismert, hogy mégis miként vált a Facebook, a Google, az Amazon, az Apple és még korábban a Microsoft ilyen óriássá,

Ha te sem tudod pontosan, hogy ez mégis miért és hogyan történt, illetve mi a probléma vele, ajánlom a Land of Giants nevű podcastot, aminek a mostani évadjában pont a Google-ről van szó, és hogy az anno csak keresőmotorként indult cégből miként vált webböngészővé, mobilgyártóvá, GPS-szolgáltatóvá, e-mailszolgáltatóvá, reklámcéggé és miegymássá. Az adások hetente jönnek, egy rész 40-50 perces, de cserébe tényleg egy informatív, érdekes és izgalmas történetet mesél el a két szerkesztő, több korábbi és jelenlegi Google-alkalmazottat is megszólaltatva.

Apple podcasten itt, Spotifyon pedig itt tudod meghallgatni a részeiket, illetve a korábbi évadokat, amik az Amazonról, illetve a streamingszolgáltatók egymás közötti háborújáról szóltak. (Karóczkai Balázs)

+ Könyv! Zoltán Gábor: Orgia

Történészként a 444 XII. kerületi turulszobros dokumentumfilmjétől hanyatt vágtam magam. A filmben is szereplő Zoltán Gábor Orgia című regényét a dokumentumfilm megjelenése után újra kiadták, én meg már szaladtam is a könyvesboltba megvenni azt. Mindig is érdekeltek a szélsőséges mozgalmak, eddig leginkább az erdélyi és magyarországi kommunistákról gyűjtögettem, olvastam szorgalmasan. A nyilasokról viszont nem sokat tudtam, amit pedig igen, az is csak felszínes közhelyekben merült ki.

A regény szépirodalmi alkotásként annyira közel hozza az olvasóhoz 1945 első hónapjait, a zsidók Dunába lövését, az erőszakspirál elharapózását, hogy laikusként is úgy érzed: érted, megismered a múltat, ott állsz a zimankós budapesti utcákon, körülötted orosz bombák robbannak. A regény naturalista, testnedvek csorognak, vér folyik, nyilas karszalagok, munkásemberek, erőszak, gumibot, verések, géppuskatűz, bombák. Erős idegzetűek számára ajánlott! (Antal Róbert-István)

+ Nosztalgia! Az Új Szó digitális archívuma

Bár épp szép idő van, és a bezártságba belefáradva és a társasági életre kiéhezve mindenképp érdemes kimenni a szabadba, de ha valaki mégis inkább a monitor előtt kapcsolódna ki és töltené érdekes dolgokkal az időt, az nézegessen hetven évnyi (cseh)szlovákiai magyar történelmet. 

A Hungaricán is elérhető ugyanis az eredetileg hetilapként indult, máig egyetlen szlovákia magyar napilap, az Új Szó teljes digitalizált archívuma 1948-tól 2017-ig. Aki felvidéki vagy van felvidéki kötődése, annak külön érdekes, de igazából önmagában is lebilincselő látni, hogy hogyan változott az újság kinézete és a hírek nyelvezete az éves tervet 109 százalékra teljesítő munkásokról szóló szinte költői riportoktól a kommunista újbeszél mozaikszavas-elvtársazós termelési jelentésein és a mindenféle szövetkezeti fejlesztésekről szóló hurráoptimista beszámolókon, majd a rendszerváltás hírein át egészen a közelmúlt azon cikkeiig, amiket ma is aktív újságírók írtak.

A legelső szám címlapján a vezércikk címe az, hogy „Népidemokratikus alkotmányunk szellemében oldjuk meg a szlovákiai magyar kérdést”, az utolsó digitalizált száménak 2017 decemberéből pedig az, hogy „Mosolyszünet magyar módra”, a kettő között pedig egy közösség története, sorsfordító eseményei és banális hétköznapjai sűrűsödnek össze. Vigyázat, aki fogékony az ilyesmire, az rá fog kattani! (Renczes Ágoston)

+ Hasznos cucc! A tojástörő

Általában ellene vagyok a kizárólag egy céra használható konyhai eszközöknek – egy éles, jó minőségű késen kívül csak az igazán szükséges dolgok kellenek egy jó konyhába, amivel sokmindent meg lehet oldani. De van egy kivétel. A tojásnyitó. Egyszerű szerkezet: egy kis gömbalakú súly egy vékony fémpálcán, ami egy tojáshegy alakú kúpban végződik. A kúp felfekszik a tojás tetejére, a súly leejtésével pedig a tojást gyönyörű köralakban lehet megnyitni a tetején. Minden tojásszerető embernek kötelező! (Szűcs Donát)

+ Vegyél gördeszkát!

Ha hozzám hasonlóan a gyerekkorod egy jelentős része azzal telt, hogy rájöjj, mi a McTwist nevű speciális trükk gombkombinációja a Tony Hawk Pro Skater játéksorozatokban, illetve mindig is ámulattal nézted Rodney Mullen videóit a YouTube-on, itt a megfelelő alkalom, hogy te is elkezdj gördeszkázni! Régi álmom, hogy valamilyen minimális szinten megtanuljak, és ugyan két trükköt így is „földön csattogó módon” be tudok adni, de saját gördeszka hiányában igen nehéz feladat ezeket tökéletesíteni.

Így múlt héten, amikor tudtam, hogy mindjárt itt a tavasz és jön a jó idő, elmentem venni egy saját gördeszkát! Ugyan az időjárás, illetve a munka miatt eddig nem volt túl sok lehetőségem gyakorolni, de a hétvégére kellemes 10 fokot és napos időt mondanak, így ha te is régóta töröd a fejed ezen a beruházáson, akkor itt az ideje, hogy cselekedj! Ha pedig az én példám nem motivál eléggé, akkor olvasd el egy 31 éves férfi történetét, aki a járvány miatt döntött úgy, hogy teljesíti régi álmát. (Karóczkai Balázs)

GRAFIKA: Vitárius Bence / Azonnali