+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. február 27. szombat, 18:15
Szombaton két új társelnököt választott a német Linke. A párt, amely eddig csak tartományi kormányokban vett részt, idén ősztől kész lenne országosan is kormányozni. De ennek van legalább három feltétele. Mutatjuk, mi!

A szélsőbaloldali Die Linke pénteken és szombaton online kongresszuson választott új társelnököket, miután az eddigi két társelnök – a keletnémet Katja Kipping és a nyugatnémet Bernd Riexinger – tavaly bejelentette: nem vállalnak még egy ciklust. A várakozásoknak megfelelően

 

a két új társelnök a frankfurti Janine Wissler és a türingiai Susanne Hennig-Wellsow lett.

 

A RADIKÁLIS JANINE WISSLER (BALOLDALT) ÉS A PRAGMATIKUS SUSANNE HENNIG-WELLSOW (JOBBOLDALT) LETT A PÁRT KÉT ÚJ TÁRSELNÖKE. NOHA KORMÁNYZÁSRA KÉSZÜLNEK, A KONGRESSZUSON ELBUKOTT AZ A POLITIKUS, AKI A PÁRT NATO-ELLENESSÉGÉNEK FELADÁSÁT KÖVETELTE. EGY NATO-ELLENES LINKÉVEL VISZONT SENKI NEM LESZ HAJLANDÓ KOALÍCIÓT KÖTNI. FOTÓ: SHW / FB

 

Nem is annyira a kelet-nyugati-megosztottságot képezik le, hanem inkább a párt radikális és pragmatikus szárnyainak szembenállását. Susanne Hennig-Wellsow azon Türingiában a Linke frakcióvezetője, ahol a párt Bodo Ramelow személyében az egyetlen linkés tartományi miniszterelnököt adja – az ottani Linke egy amolyan balközép néppárt, nem véletlen, hogy az idei előrehozott választásokig még a kereszténydemokraták (CDU) is kívülről támogatják Ramelowot.

 

Janine Wissler ezzel szemben a párt balszéléről jön: 2020-ig tagja volt a Marx21 trockista think tanknek. Noha a radikális imidzsét megőrizte – és gyakorlatilag ő volt a radikális tábor favoritja –, tényleges politikájában ő is már középre tart. Eleve eloldotta magát azon Sahra Wagenknechttől – a párt balpopulista volt frakcióvezetőjétől –, aki a legkevésbé lenne hajlandó kompromisszumokra egy kormányzati részvételért. Wissler maga is tudja, hogy

 

egy esetleges kormányzati szerepvállalás főleg a Linke kül- és biztonságpolitikai programján bukhat el

 

– a párt ugyanis a NATO feloszlatását, egy Oroszországgal alakítandó új szövetséget, a német hadsereg valamennyi külföldi bevetésének végét követeli. Wissler azonban már nem ezen kérdéseket hangsúlyozza, hanem a szociális politikában foglal el egy radikális baloldali pozíciót (főleg az osztrák lakás- és nyugdíjpolitika másolásának követelésével), ami már azért a Zöldektől és a szociáldemokratáktól se állna annyira messze.

 

Az, hogy a most ősszel tartandó Bundestag-választás után tényleg kap-e szerepet a Linke egy szövetségi kormányban is történelme során először, három tényezőtől függ.

 

1. A kül- és biztonságpolitikai követelések feladása

 

Az biztos, hogy

 

a Linkével egyetlen párt se lesz hajlandó összefogni, ha komolyan gondolják mondjuk a NATO feloszlatását vagy a Bundeswehr külföldi bevetéseinek azonnali végét.

 

Nem véletlen, hogy a párt pragmatikusabb politikusai már régóta szorgalmazzák, hogy a párt ezen kérdésekben engedjen – és cserébe a szociális politikára fókuszáljon csak. Ma ugyanis még sokaknak az az érzése, hogy a Linke túlságosan putyinista.

 

Gregor Gysi, a párt nagyöregje – aki a keletnémet utódpártból hozta létre egykoron azon Demokratikus Szocializmus Pártját (PDS), amelyből aztán kinőtt a Linke – úgy véli, hogy „30 év ellenzékiség elég volt“, azaz a pártnak mindenképpen kormányzati szerepre kell készülnie. A politikus se tudja persze a saját oroszpártiságát levetkőzni – például tavaly, amikor a berlini Charité-klinikán mentették meg a megmérgezett Alexej Navalnij életét, Gysi kétségbe vonta, hogy a mérgezés mögött a Kreml állna, és szerinte inkább az amerikai, de akár a német titkosszolgálatoknak állhatott az egész az érdekükben.

 

Matthias Höhn, a szélsőbaloldali párt korábbi biztonságpolitikai szóvívője azonban azt mondja, hogy a jelenlegi Linke a követeléseivel „nem kormányképes“, ezért ő már korábban azt követelte: fejezze be a párt a NATO- és Bundeswehr-ellenességét. Ennek eredménye azonban egyelőre csak annyi lett, hogy Höhnnek vissza kellett lépnie a szóvivőségétől. Az elutasítás a mostani kongresszuson is megmutatkozott: Matthias Höhn összesen 40 százalékot kapott csak az alelnöki posztért – azaz nem lett újra választva. Ez azt is mutatja:

 

a Linkén belül ma se lenne többsége a külpolitikai fordulatnak.

 

Anélkül pedig országosan továbbra is karanténben maradnak.

 

MATTHIAS HÖHN NATO-PÁRTI NÉZETEIVEL CSAK A KONGRESSZUS 40 SZÁZALÉKA ÉRTETT EGYET. FOTÓ: DIE LINKE / FB

 

2. Akarják-e őket egyáltalán a Zöldek és a szocdemek?

 

Értelemszerűen a Linke csak akkor kerülhetne kormányra, ha a Zöldek és a szocdemek beveszik őket.

 

Az elkötelezett transzatlantista Zöldek számára a jelenlegi párt azonban nem elfogadható,

 

de Olaf Scholz, a szocdemek kancellárjelöltje is azt mondta: nem hiszi, hogy a Linkével össze fognak tudni fogni. A két balközép erő – különösen az egyre polgáribb ökopárt – attól is tarthat, hogy ha felvállalják a Linkét, akkor a CDU/CSU és az FDP végig a „kommunista veszéllyel“ fog fenyegetni a kampányban, és ezzel a Zöldek szavazóit elbizonytalaníthatja.

 

1998-BAN A CDU MÉG PLAKÁTOKON RIOGATOTT AZ SPD ÉS A LINKE-ELŐDPÁRT, A PDS KÖZÖTTI KOALÍCIÓ LEHETŐSÉGÉVEL. AZ AKARAT A KÉT PÁRT KÖZÖTT AKKOR MÉG MEG SEM LETT VOLNA AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE, MOSTANRA PEDIG A KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSI SZÁMOK MIATT LENNE EGY HASONLÓ RIOGATÁS KOMOLYTALAN. FOTÓ: CDU / WIKIPEDIA

 

3. Lesz-e egyáltalán baloldali többség?

 

Minden tervezés előzetes feltétele azonban az, hogy egyáltalán kijönne-e egy baloldali többség a Bundestag-választáson. Jelenleg a válasz egyértelmű nem. A 17 százalékos Zöldeknek és a 16 százalékos szocdemeknek a nyolcszázalékos Linkével se lenne meg a többsége. A Zöldek és a szociáldemokraták is inkább ezért vélhetően – egyikük legalábbis – a CDU/CSU juniorpartnereként kerülhetnek kormányra, illetve az SPD csak így maradhatna továbbra is a kormánykoalíció része.

 

A német Bundestagban amúgy a

 

2013 és 2017 közötti ciklusban baloldali többség volt – az SPD mégsem vállalt be egy kormányt a Zöldekkel és a Linkével,

 

hanem Angela Merkel mellett tartott ki. Ez is azt mutatja: a szocdemek között is még nagyon erősek a fenntartások a Linkével szemben.

 

NYITÓKÉP: Die Linke-aktivisták az ápolók és orvosok magasabb fizetése mellett állítanak fel egy plakátot a berlini Kancellária előtt / Die Linke, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A német Zöldek hétfőn döntik el: Baerbockkal vagy Habeckkel lesz-e esélyük az ország történetében először zöld kancellárt adni. Vajon kit és mit támogatnak a két magyar zöldpártnál? Megkérdeztük.

Az iskolák is újra teljesen nyitva vannak, bár az osztályokban továbbra is viselni kell a maszkot. Az országban heteken belül jöhet a teljes nyitás.

Az orosz cég így biztosan nem vehet részt a dukovany-i atomerőmű bővítésében. Szombaton Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki.

Szilágyi György Jobbik-alelnököt indítják Jakab Péterék az előválasztáson a Budapest 14. választókerületben, ahol az előző két parlamenti választáson a Fidesz jelöltje nyert.

Az Európai Bizottság német elnöke protokollhibát vétett, amikor a kabinetfőnökével utasíttatta vissza az ukrán elnök meghívását Kijevbe.

Elszabadult a képregényboom Magyarországon, tele vagyunk jobbnál jobb címekkel: ötöt ajánlunk a klasszikusoktól Harari világmegfejtéséig!

Budapest a költségvetéséből egymilliárd forintot különített el arra, hogy a politikusok helyett a városlakók dönthessék el, hogy mit fejlesszenek ebből a pénzből. De mire akarják költeni az adóforintokat a budapestiek?

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás