ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.
„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.
A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.
Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.
Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.
A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.
A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.
A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.
Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.
A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.
Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!
Február 25-én tartott közös bizottsági ülést az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága (ENVI), illetve az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága (ITRE), ahol a bizottságok tagjai azon gyógyszergyártó cégek képviselőitől kérdeztek, illetve hallgatták meg azok előadásait, akik részt vesznek az EU kínai koronavírus elleni oltóanyag-portfóliójának a kidolgozásában, gyártásában, illetve elosztásában. Így az EP-től meghívást kapott a svéd AstraZeneca, az amerikai Moderna, a német CureVac, az amerikai Novavax, az amerikai Johnson&Johnson, az amerikai Pfizer, illetve a francia Sanofi is.
Az ülést az ENVI-elnök, francia Macron-párti Pascal Canfin (Renew Europe) illetve az IRTE-elnök, a román PNL-és Cristian-Silviu Bușoi (Európai Néppárt) vezették, akik nyitóelőadásukban arról beszéltek, hogy az Európai Parlament támogatja az Európai Bizottságot a vakcinabeszerzésben, ugyanakkor szerintük
Az EP-képviselőket leginkább az érdekelte, hogy a vakcinagyártók miért nem tudják teljesíteni a szerződésben vállalt mennyiségek leszállítását, miként próbálják a gyártási kapacitást növelni, illetve a jövőre nézve milyen terveik vannak.
Az AstraZenecával van a legtöbb probléma
Pascal Soriot, az AstraZeneca vezérigazgatója kapta a legtöbb kérdést, aki előadásában leginkább arról beszélt, hogy vakcinájuk mennyire hatásos, mennyire elkötelezettek a szerződések betartásában, illetve csalódását is kifejezte aziránt, hogy a gyártási kapacitásuk mégsem olyan nagy, mint ahogyan azt előzetesen tervezték.
Emellett nem meglepő, hogy a legtöbb EP-képviselő leginkább Soriot-hoz intézett kérdést, mivel már korábban is felmerült a gyanú, hogy a gyártó az Európában legyártott vakcinákat végül az Egyesült Királyságban értékesíti, és az EU még az exporttilalmat is belebegtette az AstraZeneca kapcsán.
Soriot a kérdésekre érdemben sokszor nem válaszolt, hanem azokat megkerülve arról beszélt, hogy
hiszen a legtöbb vakcinánál 3-4 év alatt alakítják ki a megfelelő gyártósort, míg most a vakcinafejlesztéssel párhuzamosan kezdtek bele a gyártókapacitás növelésébe.
Soriot szerint az sem megoldás, hogy csak egyszerűen átadják a technológiát más gyártóknak, hiszen ahhoz a cég mérnökeinek újabb és újabb gyárakba kellene ellátogatni, hogy ott megtanítsák a vakcina készítését, amivel csökkenne a jelenlegi gyárak kapacitása is.
Soriot szerint
A gyártókapacitás kérdésében a többi meghívott előadó is egyetértett: mindannyian elkötelezettek, hogy növeljék a kapacitásukat, ugyanakkor a vakcinák esetén – főleg az mRNS-vakcina, mint a Pfizer/BioNTech, Moderna és a még nem engedélyeztetett CureVac esetén – ez rendkívül bonyolult folyamat, és még sokszor ők is csak tanulják a tömeggyártás folyamatát, hogy megtalálják a jelenlegi kapacitások leghatékonyabb fokát.
Az AstraZeneca kapcsán leginkább még az a kérdés merült fel, hogy átadnak-e az Egyesült Királyságnak vakcinákat, amiket az Európai Unió területén belül készítettek, de Soriot erre csak annyit mondott, hogy amit az EU területén belül készítenek, azt nagyrészt az EU-ban is használják fel. A szerződéssel kapcsolatosan pedig érdemben nem válaszolt, többször megismételte, hogy a brit kormány először az Oxfordi Egyetemmel kötött szerződést, és ők részben ehhez csatlakoztak. Ha pedig valami konkrétumot kérdeztek tőle, általában megkerülve a kérdést arról beszélt, hogy a cége mindent megtesz a szerződésben vállaltak teljesítésére.
Hogy egyáltalán miért történhet meg az, hogy az uniós szerződésben vállaltak teljesítése téma legyen az AstraZenecánál (míg mondjuk a már nem EU-tag britek esetében nem áll fenn ilyen probléma), annak jogi magyarázata van, amit itt foglaltunk össze.
Befejezik-e a gyártók az America first politikát?
Míg az AstraZeneca vezérigazgatóját többnyire a cég Egyesült Királysággal kötött szerződése kapcsán, illetve az EU felé vállalt mennyiség teljesítéséről kérdezték, addig a Pfizert leginkább arról, hogy miért Izraelbe és az Egyesült Államokba szállítanak több oltóanyagot, miért nem az EU-ba. A Pfizer vezetője, Angela Hwang elmondta, hogy a gyógyszeripari óriás már 2020 márciusában sok olyan gyógyszert exportált Európába, például Ázsiából, amit a koronavírussal kórházban kezelteknek adtak.
Emellett Hwang elmondta, hogy a vakcinamennyiségek leszállítása azokon a szerződéseken alapulnak, amiket a különböző országokkal, illetve az EU-val kötöttek, viszont
Hwang nyitóelőadásában arról beszélt, hogy a Pfizer-BioNTech vakcinája globális válasz a világjárványra, hiszen az 280 különböző összetevőből áll, amit 19 különböző országból szereznek be, és a világon már 74 államban használják fel.
Hwang emellett többször elmondta, hogy a Pfizer maga finanszírozta a kutatást és a fejlesztést (elmondása szerint összesen 2 milliárd dollár összegben), illetve többször megismételte, hogy a gyártókapacitás bővítésén is sikeresen dolgoznak.
A Pfizer 2021-ben 2 milliárd adag vakcinát fog legyártani, aminek 70 százalékát a cég belga gyárában fogják előállítani, de azon kívül még 12 gyára és 80 ellátási helye van csak Európában az amerikai gyógyszeróriásnak. Hwang szerint a januárban végrehajtott fejlesztések következtében 2021 harmadik negyedévében már háromszor annyi vakcinát tudnak leszállítani az EU-nak, mint az elsőben,
Ugyanakkor az „America first” politikával kapcsolatos kérdést – azaz hogy a Pfizer az USA vakcinaigényét fogja mindenek előtt kielégíteni – megkerülte, és csak annyit mondott, hogy a szerződésben vállaltakat teljesíteni fogják. A transzparencia kapcsán pedig Hwang mindössze annyit mondott, hogy annak a Pfizer elkötelezett híve, viszont a szerződésben sok olyan rész van, ami a cég érdekeit károsítaná, ha nyilvánosságra hoznák. Hozzátette: az Európai Bizottsággal már dolgoznak azon, hogy az EU-Pfizer szerződést miként hozhatnák nyilvánosságra, hogy annak bizonyos részeit kisatírozzák.
A mostani vakcinák jók lehetnek a variánsok ellen is
A gyártási kapacitás, illetve az EU-ba érkező keveselt szállítmány mellett a bizottsági ülésén résztvevő EP-képviselőket az érdekelte, hogy mennyire hatékonyak a vakcináik a brit, illetve a dél-afrikai vírusvariánssal szemben. A legtöbb, az Egyesült Államokban és az EU-ban már engedélyezett gyártó azt mondta, hogy ezt még ők is vizsgálják, ugyanakkor
azonban a variánsok esetén leginkább már nem az a kérdés, hogy megfertőződhetnek-e az emberek velük, hanem hogy mennyire súlyos lefolyású lehet a betegség.
Az AstraZeneca vezetője szerint a súlyos lefolyású betegség ellen 100 százalékban véd a készítményük, míg a Pfizernél azt mondták, hogy a napokban fognak nyilvánosságra hozni erről egy tanulmányt, de a jelenlegi eredmények szerint a variánsokkal szemben 93,77 százalékban így is hatásos a vakcinájuk. Ha elérhető lesz a variánsok nyilvános vírusszekvenciája, akkor Hwang elmondása szerint mindössze 100 napba telne, hogy azok ellen is hatékony vakcinát készítsenek.
A Modernánál folyamatosan monitorozzák a jelenlegi helyzetet, de az előzetes eredményeik szerint a brit variáns ellen ugyanannyi ellenanyagot termel a vakcina, mint a vuhani vírus ellen, míg a dél-afrikai variáns esetében a vakcinájuk ugyanannyi ellenanyagot termel a szervezetben, mint akik átestek már a víruson, azaz így is védettséget nyújt.
És hogy áll a többi vakcina?
A meghívott előadók közül többen is olyan vakcinagyártók képviseletében voltak jelen, akiknek a termékét még nem engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA). Ilyen volt a német CureVac, az amerikai Novavax, az amerikai Johnson&Johnson és a francia Sanofi.
A német CureVacot Franz-Werner Haas képviselte, aki elmondta, hogy már Latin-Amerikában és az Európai Unióban is az utolsó, harmadik szakaszban vannak a vakcina vizsgálata során, és reményeik szerint április végén be is fejeződik ez a szakasz, május végén, július elején pedig már akár engedélyezhetik is az mRNS-technológiával működő vakcinájukat.
Haas megköszönte, hogy az Európai Unió pénzzel támogatja a fejlesztésüket, és elmondta:
Hogy mennyire hatékony a szerük, még pontosan nem tudják, hiszen a klinikai tesztek első, illetve második szakaszában ezzel még nem szoktak foglalkozni (hogy akkor mivel, arról itt írtunk), de a variánsokkal szemben már elkezdték vizsgálni, és Haas bizakodó.
Az amerikai Novavaxot Stan Erck képviselte, aki elmondta, hogy
Erck szerint a vakcinájukat könnyű átalakítani az új variánsok ellen, és 2021 második negyedévében már tesztelni is fogják azt a további variánsok ellen. A Novavaxot már több mint egy évtizede irányító Erck szerint 2021 közepén kezdhetik majd el a tömeges gyártást, és évente 200 millió adagot lesznek képesek elkészíteni – részben cseh, svéd, ír, belga és spanyol gyárakkal.
Az amerikai Johnson&Johnsont Paul Stoffels képviselte, aki elmondta, hogy remélik, lassan engedélyezni fogják a vakcinájukat, amiből a jelenlegi elérhető adatok szerint
A cég a gyártását folyamatosan növelte az évek során az ebola, illetve a Zika-vírus miatt, és az év végéig 1 milliárd vakcinát fognak majd tudni előállítani, ugyanakkor Stoffels még így is növelné a kapacitást. A cég tudományos vezérigazgatója elmondta, hogy még idén teljesíteni fogják az EU felé vállalt 200 millió adag vakcina leszállítását.
A legrosszabbul a francia Sanofi áll, akit az ügyvezető alelnök, Thomas Triomphe képviselt. Triomphe elmondta, hogy volt pár bukkanó a fejlesztés során, de szerinte még 2021 második negyedévében megkezdhetik a klinikai tesztelés harmadik fázisát, 2021 után pedig már el is kezdhetnek vele oltani. Többet nem igazán árult el Triomphe a készítményükről, a hozzá érkező két kérdésből pedig mindössze egyre válaszolt, mivel az első kérdésnél épp nem volt vonalban, és az ülést vezető Canfin egy perc várakozás után inkább felkérte a következő EP-képviselőt, hogy tegye fel a következő kérdést.
NYITÓKÉP: HAULOT Alexis / European Parliament
Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.
„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.
A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.
Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.
Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.
A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.
A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.
A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.
Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.
A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.
Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!
