Mikor jön végre annyi vakcina az EU-ba, mint amennyit megrendeltek?

Több mint 3 és fél órán át tartó bizottsági ülésen kérdezték az EP-képviselők a kínai koronavírus elleni vakcinát készítő gyógyszeripari cégek vezetőit, hogy miként tudnák növelni a gyártási kapacitást, tudják-e tartani a szerződésben vállaltakat, és mennyire hatékony a vakcinájuk a brit, illetve a dél-afrikai variáns ellen. Az AstraZeneca vezetőjét külön össztűz alá vették az EP-képviselők, aki a legtöbb esetben csak kikerülte a kérdéseket.

Február 25-én tartott közös bizottsági ülést az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága (ENVI), illetve az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága (ITRE), ahol a bizottságok tagjai azon gyógyszergyártó cégek képviselőitől kérdeztek, illetve hallgatták meg azok előadásait, akik részt vesznek az EU kínai koronavírus elleni oltóanyag-portfóliójának a kidolgozásában, gyártásában, illetve elosztásában. Így az EP-től meghívást kapott a svéd AstraZeneca, az amerikai Moderna, a német CureVac, az amerikai Novavax, az amerikai Johnson&Johnson, az amerikai Pfizer, illetve a francia Sanofi is.

Az ülést az ENVI-elnök, francia Macron-párti Pascal Canfin (Renew Europe) illetve az IRTE-elnök, a román PNL-és Cristian-Silviu Bușoi (Európai Néppárt) vezették, akik nyitóelőadásukban arról beszéltek, hogy az Európai Parlament támogatja az Európai Bizottságot a vakcinabeszerzésben, ugyanakkor szerintük

Az EP-képviselőket leginkább az érdekelte, hogy a vakcinagyártók miért nem tudják teljesíteni a szerződésben vállalt mennyiségek leszállítását, miként próbálják a gyártási kapacitást növelni, illetve a jövőre nézve milyen terveik vannak. 

Az AstraZenecával van a legtöbb probléma

Pascal Soriot, az AstraZeneca vezérigazgatója kapta a legtöbb kérdést, aki előadásában leginkább arról beszélt, hogy vakcinájuk mennyire hatásos, mennyire elkötelezettek a szerződések betartásában, illetve csalódását is kifejezte aziránt, hogy a gyártási kapacitásuk mégsem olyan nagy, mint ahogyan azt előzetesen tervezték.

Emellett nem meglepő, hogy a legtöbb EP-képviselő leginkább Soriot-hoz intézett kérdést, mivel már korábban is felmerült a gyanú, hogy a gyártó az Európában legyártott vakcinákat végül az Egyesült Királyságban értékesíti, és az EU még az exporttilalmat is belebegtette az AstraZeneca kapcsán.

Soriot a kérdésekre érdemben sokszor nem válaszolt, hanem azokat megkerülve arról beszélt, hogy

hiszen a legtöbb vakcinánál 3-4 év alatt alakítják ki a megfelelő gyártósort, míg most a vakcinafejlesztéssel párhuzamosan kezdtek bele a gyártókapacitás növelésébe.

Soriot szerint az sem megoldás, hogy csak egyszerűen átadják a technológiát más gyártóknak, hiszen ahhoz a cég mérnökeinek újabb és újabb gyárakba kellene ellátogatni, hogy ott megtanítsák a vakcina készítését, amivel csökkenne a jelenlegi gyárak kapacitása is.

Soriot szerint

A gyártókapacitás kérdésében a többi meghívott előadó is egyetértett: mindannyian elkötelezettek, hogy növeljék a kapacitásukat, ugyanakkor a vakcinák esetén – főleg az mRNS-vakcina, mint a Pfizer/BioNTech, Moderna és a még nem engedélyeztetett CureVac esetén – ez rendkívül bonyolult folyamat, és még sokszor ők is csak tanulják a tömeggyártás folyamatát, hogy megtalálják a jelenlegi kapacitások leghatékonyabb fokát.

Az AstraZeneca kapcsán leginkább még az a kérdés merült fel, hogy átadnak-e az Egyesült Királyságnak vakcinákat, amiket az Európai Unió területén belül készítettek, de Soriot erre csak annyit mondott, hogy amit az EU területén belül készítenek, azt nagyrészt az EU-ban is használják fel. A szerződéssel kapcsolatosan pedig érdemben nem válaszolt, többször megismételte, hogy a brit kormány először az Oxfordi Egyetemmel kötött szerződést, és ők részben ehhez csatlakoztak. Ha pedig valami konkrétumot kérdeztek tőle, általában megkerülve a kérdést arról beszélt, hogy a cége mindent megtesz a szerződésben vállaltak teljesítésére.

Hogy egyáltalán miért történhet meg az, hogy az uniós szerződésben vállaltak teljesítése téma legyen az AstraZenecánál (míg mondjuk a már nem EU-tag britek esetében nem áll fenn ilyen probléma), annak jogi magyarázata van, amit itt foglaltunk össze. 

Befejezik-e a gyártók az America first politikát?

Míg az AstraZeneca vezérigazgatóját többnyire a cég Egyesült Királysággal kötött szerződése kapcsán, illetve az EU felé vállalt mennyiség teljesítéséről kérdezték, addig a Pfizert leginkább arról, hogy miért Izraelbe és az Egyesült Államokba szállítanak több oltóanyagot, miért nem az EU-ba. A Pfizer vezetője, Angela Hwang elmondta, hogy a gyógyszeripari óriás már 2020 márciusában sok olyan gyógyszert exportált Európába, például Ázsiából, amit a koronavírussal kórházban kezelteknek adtak.

Emellett Hwang elmondta, hogy a vakcinamennyiségek leszállítása azokon a szerződéseken alapulnak, amiket a különböző országokkal, illetve az EU-val kötöttek, viszont

Hwang nyitóelőadásában arról beszélt, hogy a Pfizer-BioNTech vakcinája globális válasz a világjárványra, hiszen az 280 különböző összetevőből áll, amit 19 különböző országból szereznek be, és a világon már 74 államban használják fel.

Hwang emellett többször elmondta, hogy a Pfizer maga finanszírozta a kutatást és a fejlesztést (elmondása szerint összesen 2 milliárd dollár összegben), illetve többször megismételte, hogy a gyártókapacitás bővítésén is sikeresen dolgoznak.

A Pfizer 2021-ben 2 milliárd adag vakcinát fog legyártani, aminek 70 százalékát a cég belga gyárában fogják előállítani, de azon kívül még 12 gyára és 80 ellátási helye van csak Európában az amerikai gyógyszeróriásnak. Hwang szerint a januárban végrehajtott fejlesztések következtében 2021 harmadik negyedévében már háromszor annyi vakcinát tudnak leszállítani az EU-nak, mint az elsőben,

Ugyanakkor az „America first” politikával kapcsolatos kérdést – azaz hogy a Pfizer az USA vakcinaigényét fogja mindenek előtt kielégíteni – megkerülte, és csak annyit mondott, hogy a szerződésben vállaltakat teljesíteni fogják. A transzparencia kapcsán pedig Hwang mindössze annyit mondott, hogy annak a Pfizer elkötelezett híve, viszont a szerződésben sok olyan rész van, ami a cég érdekeit károsítaná, ha nyilvánosságra hoznák. Hozzátette: az Európai Bizottsággal már dolgoznak azon, hogy az EU-Pfizer szerződést miként hozhatnák nyilvánosságra, hogy annak bizonyos részeit kisatírozzák.

A mostani vakcinák jók lehetnek a variánsok ellen is

A gyártási kapacitás, illetve az EU-ba érkező keveselt szállítmány mellett a bizottsági ülésén résztvevő EP-képviselőket az érdekelte, hogy mennyire hatékonyak a vakcináik a brit, illetve a dél-afrikai vírusvariánssal szemben. A legtöbb, az Egyesült Államokban és az EU-ban már engedélyezett gyártó azt mondta, hogy ezt még ők is vizsgálják, ugyanakkor

azonban a variánsok esetén leginkább már nem az a kérdés, hogy megfertőződhetnek-e az emberek velük, hanem hogy mennyire súlyos lefolyású lehet a betegség.

Az AstraZeneca vezetője szerint a súlyos lefolyású betegség ellen 100 százalékban véd a készítményük, míg a Pfizernél azt mondták, hogy a napokban fognak nyilvánosságra hozni erről egy tanulmányt, de a jelenlegi eredmények szerint a variánsokkal szemben 93,77 százalékban így is hatásos a vakcinájuk. Ha elérhető lesz a variánsok nyilvános vírusszekvenciája, akkor Hwang elmondása szerint mindössze 100 napba telne, hogy azok ellen is hatékony vakcinát készítsenek.

A Modernánál folyamatosan monitorozzák a jelenlegi helyzetet, de az előzetes eredményeik szerint a brit variáns ellen ugyanannyi ellenanyagot termel a vakcina, mint a vuhani vírus ellen, míg a dél-afrikai variáns esetében a vakcinájuk ugyanannyi ellenanyagot termel a szervezetben, mint akik átestek már a víruson, azaz így is védettséget nyújt.

És hogy áll a többi vakcina?

A meghívott előadók közül többen is olyan vakcinagyártók képviseletében voltak jelen, akiknek a termékét még nem engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA). Ilyen volt a német CureVac, az amerikai Novavax, az amerikai Johnson&Johnson és a francia Sanofi.

A német CureVacot Franz-Werner Haas képviselte, aki elmondta, hogy már Latin-Amerikában és az Európai Unióban is az utolsó, harmadik szakaszban vannak a vakcina vizsgálata során, és reményeik szerint április végén be is fejeződik ez a szakasz, május végén, július elején pedig már akár engedélyezhetik is az mRNS-technológiával működő vakcinájukat.

Haas megköszönte, hogy az Európai Unió pénzzel támogatja a fejlesztésüket, és elmondta:

Hogy mennyire hatékony a szerük, még pontosan nem tudják, hiszen a klinikai tesztek első, illetve második szakaszában ezzel még nem szoktak foglalkozni (hogy akkor mivel, arról itt írtunk), de a variánsokkal szemben már elkezdték vizsgálni, és Haas bizakodó.

Az amerikai Novavaxot Stan Erck képviselte, aki elmondta, hogy

Erck szerint a vakcinájukat könnyű átalakítani az új variánsok ellen, és 2021 második negyedévében már tesztelni is fogják azt a további variánsok ellen. A Novavaxot már több mint egy évtizede irányító Erck szerint 2021 közepén kezdhetik majd el a tömeges gyártást, és évente 200 millió adagot lesznek képesek elkészíteni – részben cseh, svéd, ír, belga és spanyol gyárakkal.

Az amerikai Johnson&Johnsont Paul Stoffels képviselte, aki elmondta, hogy remélik, lassan engedélyezni fogják a vakcinájukat, amiből a jelenlegi elérhető adatok szerint

A cég a gyártását folyamatosan növelte az évek során az ebola, illetve a Zika-vírus miatt, és az év végéig 1 milliárd vakcinát fognak majd tudni előállítani, ugyanakkor Stoffels még így is növelné a kapacitást. A cég tudományos vezérigazgatója elmondta, hogy még idén teljesíteni fogják az EU felé vállalt 200 millió adag vakcina leszállítását.

A legrosszabbul a francia Sanofi áll, akit az ügyvezető alelnök, Thomas Triomphe képviselt. Triomphe elmondta, hogy volt pár bukkanó a fejlesztés során, de szerinte még 2021 második negyedévében megkezdhetik a klinikai tesztelés harmadik fázisát, 2021 után pedig már el is kezdhetnek vele oltani. Többet nem igazán árult el Triomphe a készítményükről, a hozzá érkező két kérdésből pedig mindössze egyre válaszolt, mivel az első kérdésnél épp nem volt vonalban, és az ülést vezető Canfin egy perc várakozás után inkább felkérte a következő EP-képviselőt, hogy tegye fel a következő kérdést.

NYITÓKÉP: HAULOT Alexis / European Parliament