Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.
Miközben mindenki a gyógyszeripari cégek vezetőinek semmitmondásából próbált megtudni dolgokat, kevés figyelmet kaptak a sajtóban az Európai Parlament csütörtöki vakcinagyártókat faggató bizottsági meghallgatásán az Európai Bizottság két biztosának kijelentései.
Miután egész januárban és februárban az Európai Bizottság elhibázott vakcinabeszerzéseiről és a szerződésben foglaltaknál kevesebb vakcinát is csak jelentős késésekkel szállító gyógyszercégektől volt hangos a nyugat-európai sajtó, Thierry Breton, az EU belső piacáért felelős francia biztos kifejezetten optimistának tűnt: „Amit jelen pillanatban látunk, nagyon megnyugtató. Minden vakcinagyártó növekvő termelési adatokról számol be a gyártóhelyein.” Breton a vezetője ugyanis annak a munkacsoportnak, ami nyomást gyakorol a vakcinagyártókra a nagyobb volumenű termelés érdekében.
Az AstraZeneca vezetője, Pascal Soriot a rengeteg mellébeszélés során annyit tudott erre kipréselni magából, hogy ők nagyon remélik, hogy 2021 második negyedévének végére behozzák az eddigi lemaradásaikat. Ez ugye az a cég, amely év elején bejelentette, hogy mégsem tud annyit szállítani az EU-nak, amennyiben megállapodtak, de közben Nagy-Britanniának és több más nem EU-s országnak szállította azt a mennyiséget, amiben ők előzetesen megállapodtak. (Mint utólag kiderült: a britek egész egyszerűen jobb szerződést kötöttek velük.)
Az Európai Bizottság nyomására a gyógyszeripari cég végül bejelentette, kicsivel többet szállítani tud azért az EU-nak így is, de továbbra sem annyit, amennyit a szerződésben lefektettek. A magyar kormány ezekre a csúszásokra hivatkozva döntött úgy, hogy rendel orosz és kínai vakcinákat is, és ez azóta felmerült német és osztrák politikusokban is. Február végén jött amúgy el az első alkalom, hogy a Bizottság részéről valaki beismerte volna a hibákat: Paolo Gentiloni gazdaságért felelős olasz biztos egy interjúban azt mondta, lehet, hogy túlságosan bíztak abban, hogy a gyógyszeripari cégek tényleg tartani tudják a szigorú szállítási határidőket.
Sztella Kiriakídisz egészségügyért felelős ciprusi uniós biztos bejelentette azt is az ülésen, hogy a Bizottság továbbra is úgy számol, hogy képes tartani az oltáskampány ütemtervét, azaz 2021 júniusáig 600 millió vakcinát ki tudnak osztani a tagállamok között.
Ez elég ambíciózus, 2021 februárjának végén az EU lakosságának alig 4 százalékát oltották csak be, míg Izrael már 50 százalék, Nagy-Britannia pedig 30 százalék fölött jár. A nyájimmunitás nyári eléréséhez persze kelleni fog az is, hogy a Pfizer-BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca mellett újabb vakcinákat is engedélyezzen az amszterdami székhelyű Európai Gyógyszerügynökség: az olasz köztévé úgy számol, májusra-júniusra lesz engedélye a Johnson&Johnson és a Novavax vakcináinak, valamint a német Curevacnak is.
Melyik típusú koronavírus-vakcinát válaszd? Segítünk!
FOTÓ: Claudio Centonze / EC - Audiovisual Service
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.