+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2021. február 26. péntek, 10:52
Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Miközben mindenki a gyógyszeripari cégek vezetőinek semmitmondásából próbált megtudni dolgokat, kevés figyelmet kaptak a sajtóban az Európai Parlament csütörtöki vakcinagyártókat faggató bizottsági meghallgatásán az Európai Bizottság két biztosának kijelentései.

 

Miután egész januárban és februárban az Európai Bizottság elhibázott vakcinabeszerzéseiről és a szerződésben foglaltaknál kevesebb vakcinát is csak jelentős késésekkel szállító gyógyszercégektől volt hangos a nyugat-európai sajtó, Thierry Breton, az EU belső piacáért felelős francia biztos kifejezetten optimistának tűnt: „Amit jelen pillanatban látunk, nagyon megnyugtató. Minden vakcinagyártó növekvő termelési adatokról számol be a gyártóhelyein.” Breton a vezetője ugyanis annak a munkacsoportnak, ami nyomást gyakorol a vakcinagyártókra a nagyobb volumenű termelés érdekében.

 

Az AstraZeneca vezetője, Pascal Soriot a rengeteg mellébeszélés során annyit tudott erre kipréselni magából, hogy ők nagyon remélik, hogy 2021 második negyedévének végére behozzák az eddigi lemaradásaikat. Ez ugye az a cég, amely év elején bejelentette, hogy mégsem tud annyit szállítani az EU-nak, amennyiben megállapodtak, de közben Nagy-Britanniának és több más nem EU-s országnak szállította azt a mennyiséget, amiben ők előzetesen megállapodtak. (Mint utólag kiderült: a britek egész egyszerűen jobb szerződést kötöttek velük.)

 

Az Európai Bizottság nyomására a gyógyszeripari cég végül bejelentette, kicsivel többet szállítani tud azért az EU-nak így is, de továbbra sem annyit, amennyit a szerződésben lefektettek. A magyar kormány ezekre a csúszásokra hivatkozva döntött úgy, hogy rendel orosz és kínai vakcinákat is, és ez azóta felmerült német és osztrák politikusokban is. Február végén jött amúgy el az első alkalom, hogy a Bizottság részéről valaki beismerte volna a hibákat: Paolo Gentiloni gazdaságért felelős olasz biztos egy interjúban azt mondta, lehet, hogy túlságosan bíztak abban, hogy a gyógyszeripari cégek tényleg tartani tudják a szigorú szállítási határidőket.

 

Sztella Kiriakídisz egészségügyért felelős ciprusi uniós biztos bejelentette azt is az ülésen, hogy a Bizottság továbbra is úgy számol, hogy képes tartani az oltáskampány ütemtervét, azaz 2021 júniusáig 600 millió vakcinát ki tudnak osztani a tagállamok között.

 

Ez a mennyiség elég arra, hogy nyárra az EU lakosságának 70 százalékát, azaz a nyájimmunitáshoz szükséges tömeget kétszer is beoltsák a kínai koronavírus ellen.

 

Ez elég ambíciózus, 2021 februárjának végén az EU lakosságának alig 4 százalékát oltották csak be, míg Izrael már 50 százalék, Nagy-Britannia pedig 30 százalék fölött jár. A nyájimmunitás nyári eléréséhez persze kelleni fog az is, hogy a Pfizer-BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca mellett újabb vakcinákat is engedélyezzen az amszterdami székhelyű Európai Gyógyszerügynökség: az olasz köztévé úgy számol, májusra-júniusra lesz engedélye a Johnson&Johnson és a Novavax vakcináinak, valamint a német Curevacnak is.

 

Melyik típusú koronavírus-vakcinát válaszd? Segítünk!

 

FOTÓ: Claudio Centonze / EC - Audiovisual Service

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás