+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. február 25. csütörtök, 13:20
Míg az EU darabonként 3,5 dollárt fizet az AstraZeneca vakcináiért, a Dél-Afrikai Köztársaság már 5,25 dollárt.

Több szegényebb ország is olyan szerződéseket kötött a vakcinagyártó cégekkel, amiben a kínai koronavírus elleni vakcinákért magasabb árat kell fizetniük, mint a gazdag országoknak – írja a Politico.

 

Így a vakcinabeszerzés még nehezebb a szegényebb, fejlődő országoknak, ugyanis a gazdag országokhoz képest nem elég, hogy kevesebbet kapnak – és azt is jóval később –, de még akár többe is kerülhet nekik ugyanaz a készítmény. Ugyanis a fejlődő országok nem közvetlenül a vakcinagyártókkal állapodnak meg, hanem olyan cégekkel, akik partnerségi viszonyban állnak a vakcinagyártókkal, ők pedig általában többért árulják a szert.

 

A lap példaként a Dél-Afrikai Köztársaságot említi, ami 5,25 dollárt (körülbelül 1 545 forint) fizet az AstraZeneca vakcináért az Indiai Szérum Intézeten keresztül, míg közben az Egyesült Államok ugyanazért a termékért mindössze 4 dollárt (körülbelül 1 177 forint), az Európai Unió tagállamai pedig 3,5 dollárt ( körülbelül 1030 forint) fizet.

 

Ugyan ez az 1,25-1,75 dollárnyi (közel 370-515 forint) eltérés nem tűnik soknak, de többmilliós tételben már ez is hatalmas különbségnek számít, és míg

 

a szegényebb országok eleve kevesebb pénzzel rendelkeznek, jóval kevesebb vakcinát is tudnak vásárolni a gazdagabb országoknál.

 

De nemcsak Dél-Afrika az egyetlen ország, ahol többet fizetnek a vakcinákért. A Reuters információi szerint a déli-ázsiai Banglades 4 dollárt fizet az Indiai Szérum Intézetnek az AstraZeneca vakcinákért, miközben ugyanez a cég Indiának 2,72 dollárért árulja ugyanazt a kínai koronavírus elleni gyógyszert.

 

A Politiconak megszólalt az AstraZeneca szóvivője is, aki elmondta, hogy a vakcinák ára több okból is eltérhet, például a gyártás költsége, a megrendelt mennyiség, illetve a földrajzi régió miatt is. Ugyanakkor pontos számokat az AstraZeneca nem közölt üzleti titokra hivatkozva.

 

Ugyanakkor nemcsak az árakban, hanem az eddig leszállított vakcinamennyiségben is óriási különbség van: míg például az Egyesült Államokba már 66 millió adag vakcina érkezett, addig Dél-Afrikába csak 32 ezer, így míg előbbi országban már 100 főből 20,02 fő jutott vakcinához, addig utóbbi országban ez a szám már mindössze 0,05.

 

Az Indiai Szérum Intézet egyébként partnere az AstraZeneca mellett a Bill és Melinda Gates alapítványának, illetve annak a GAVI, az Oltószövetség nevű szervezetnek, akik a WHO-val közösen vezetik a Covax-egyezményt, aminek a célja pont az, hogy a koronavírus elleni vakcinák minél méltányosabban és igazságosabban osszák el, és olyan országoknak is jusson a szerből, akiknek nincs pénzük. Minderről bővebben itt írtunk.

 

NYITÓKÉP: Európai Bizottság / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás