+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Renczes Ágoston
2021. február 25. csütörtök, 19:10
75 ezer forint különbség az átlagbér és aközött, hogy mennyit keres valójában az átlag magyar. Ha te is alig ismersz embert, aki megkeresi a bruttó 367 800 forintos átlagbért, arra itt a magyarázat.

A Központi Statisztikai Hivatal szerdán közzétette, mennyi volt 2019-ben a mediánbér, miután ezt az adatot az Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke közérdekű adatigényléssel kikérte. Eszerint míg az átlagbér 2019-ben bruttó 367 800 forint volt (ha a munkavállaló nem részesül semmiféle kedvezményben, ennek a nettója  244 587 forint), a mediánbér csak bruttó 292 320 forint (aminek a nettója 194 383 forint). Mitől van ez a különbség? Miért nem volt ez a statisztikai adat nyilvános eddig, és miért fontos, hogy most az lett, és mi ez egyáltalán? Elmagyarázzuk.

 

Átlag és medián

 

Képzeljünk el egy pici Magyarországot, ahol mindössze tízen laknak. Ebben a pici országban egymillió forint az átlagbér, ami alapján ez az ország egy gazdag országnak tűnik, ahol általános a jólét. Csakhogy a tíz lakóból hárman csak két forintot, hárman csak három forintot, hárman pedig csak négy forintot keresnek havonta, a tizedik lakó viszont az ottani Mészáros Lőrinc, akinek havi tízmillió forint a jövedelme. Az átlagjövedelem – vagyis ha összeadjuk a lakók jövedelmét és elosztjuk tízzel, ami 1 000 002,7 forint – tehát nem mond semmit arról, hogy mekkora jövedelmi különbségek vannak ezen pici ország lakóinak kilencven százaléka és a tíz százaléknyi elit között. 

 

A valóságot a sima átlagnál jobban mutatja a medián, vagyis az a középérték, amit úgy kapunk, ha egymás mellé rakjuk nagyság szerint a jövedelmeket, és megnézzük, melyik a középső.

 

A fenti példánkban (2, 2, 2, 3, 3, 3, 4, 4, 4, 10 millió) középen – vagyis az ötödik és a hatodik helyen, a medián ennek a kettőnek lesz az átlaga – a három forint van, vagyis a mediánjövedelem három forint, ami sokkal jobban mutatja a pici Magyarországunk lakosságának jövedelmi helyzetét, mint az egymillió forintos átlagjövedelem. A két mutató – a három forintos mediánbér és az egymillió forintos átlagbér – közötti különbség pedig a jövedelmi különbségekre utal.

 

A dolgozók több, mint a fele nem kereste meg az átlagbért

 

Nézzük meg most az igazi Magyarországot! Az átlagkereset 2019-ben bruttó 367 800 forint volt, a mediánbér viszont bruttó 292 320 forint. Ez az érték van középen, vagyis a dolgozók fele ennél kevesebbet keres, a másik fele meg ennél többet. Ha két mutató egybeesne, az azt jelentené, hogy az ország fele keres az átlag alatt, a másik fele az átlag felett. De nem esnek egybe: az átlagbér 75 480 forinttal volt magasabb 2019-ben, mint a mediánbér,

 

vagyis a dolgozóknak csak kevesebb, mint a fele kereste meg a bruttó 367 800 forintos átlagbért.

 

Az átlagbér mutatóját a magasabb jövedelműek „húzzák fel”, ezért érzik nagyon sokan furcsának és a saját tapasztalataiktól elrugaszkodottnak az átlagbér adatát – ahogy az a Portfolio véleményében is szerepel.

 

A KSH 2016 óta nem tette közzé a mediánbér adatát, de az átlagbér számításával kapcsolatban is többször érte kritika a statisztikai hivatalt: a statisztikákban csak az öt főnél többet foglalkoztató cégek és állami vállalatok dolgozóinak bérét veszi ugyanis figyelembe. Minél nagyobb az átlagbér és a mediánbér közötti különbség, annál torzabb a bérstruktúra, és annál nagyobbak a jövedelmi különbségek. A HVG arra is felhívja a figyelmet, hogy

 

a bruttó átlagbér látványos adatához képest a nettó átlagbér – vagyis amit egy bruttó 367 800 forintot kereső ténylegesen kézhez kapott 2019-ben – sokkal szerényebb: 244 587 forint,

 

azaz kedvezmények nélkül a különbség meghaladja a 123 ezer forintot, de a HVG szerint még a kedvezményeket is figyelembe véve is 115 ezer forinttal volt kevesebb a nettó átlagbér a bruttónál. (Korábban tévesen írtuk, hogy a nettó átlagbér és nettó mediánbér között volt 115 ezer forint az eltérés, a hibáért elnézést kérünk – a szerk.)

 

 

Mennyire kevés ez a környékbeli országokhoz képest?

 

Hacsak nem Romániához mérjük magunkat, úgy nagyon. A hazai 292 320 forintos összeghez képest Szlovákiában a mediánbér 1018 euró volt 2019-ben, azaz 2019-es árfolyamon számolva 331 206 forintnyi összeget keresett az „átlag szlovákiai”. Csehországban ez a szám 29 127 korona, azaz 378 942 forint volt 2019-ben, Ausztriában pedig 2104 euró, azaz 684 536 forint volt a bruttó mediánbér

 

Az átlagbér egyébként mindenhol magasabb, mint a mediánbér, vagyis a leggazdagabbak mindenhol felfelé húzzák a statisztikát, de nem mindegy, milyen mértékben. Magyarországon a mediánbér az átlagbér 79 százaléka, Szlovákiában 80 százaléka. Csehországban viszont ez az arány 85, Ausztriában pedig 86 százalék, azaz ezekben az országokban a legjobban keresők nem kevésbé „húzzák fel" a statisztikát, enyhébbek a jövedelmi különbségek köztük és az „átlag” között. 

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A német Zöldek hétfőn döntik el: Baerbockkal vagy Habeckkel lesz-e esélyük az ország történetében először zöld kancellárt adni. Vajon kit és mit támogatnak a két magyar zöldpártnál? Megkérdeztük.

Az iskolák is újra teljesen nyitva vannak, bár az osztályokban továbbra is viselni kell a maszkot. Az országban heteken belül jöhet a teljes nyitás.

Az orosz cég így biztosan nem vehet részt a dukovany-i atomerőmű bővítésében. Szombaton Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki.

Szilágyi György Jobbik-alelnököt indítják Jakab Péterék az előválasztáson a Budapest 14. választókerületben, ahol az előző két parlamenti választáson a Fidesz jelöltje nyert.

Az Európai Bizottság német elnöke protokollhibát vétett, amikor a kabinetfőnökével utasíttatta vissza az ukrán elnök meghívását Kijevbe.

Elszabadult a képregényboom Magyarországon, tele vagyunk jobbnál jobb címekkel: ötöt ajánlunk a klasszikusoktól Harari világmegfejtéséig!

Budapest a költségvetéséből egymilliárd forintot különített el arra, hogy a politikusok helyett a városlakók dönthessék el, hogy mit fejlesszenek ebből a pénzből. De mire akarják költeni az adóforintokat a budapestiek?

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás