+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. február 24. szerda, 17:50
Sokan inkább az amerikai-német Pfizer-BioNTech vagy az amerikai Moderna készítményeit választanák, ám azokból hiány van. Ha nem nő meg az AstraZeneca-vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

A Németországba érkezett Oxford/AstraZeneca-vakcinák mindössze 15 százalékát használták fel, mivel a német állampolgárok nem kérnek a brit-svéd cég koronavírus elleni oltásából, annak a Pfizer-BioNTech vakcinájához képest rosszabb hatékonysága miatt – tudósít a Reuters.

 

Németországban jelenleg a Pfizer-BioNTech mellett a Moderna és az Oxford/AstraZeneca készítményeivel oltanak, azonban, mivel a brit-svéd gyártmányú készítményt nem vizsgálták elegendő számú idős emberen, ezért jelenleg a 65 év alatti krónikus betegeknek, illetve olyan csoportoknak ajánlják fel a használatát, akik munkájuk miatt sok emberrel találkoznak – például orvosoknak, rendőröknek vagy a tanároknak.

 

Azonban a készítmény még az ő körükben sem túl népszerű:

 

a Németországba érkezett 736 800 adag AstraZeneca-vakcinából mindössze 87 ezer dózist használtak fel

 

a Robert Koch Intézet közleménye szerint.

 

Ennek oka részben az oltás hatékonyságában keresendő: a Deutsche Welle riportja szerint sokan nem bíznak a vakcinában, mert úgy gondolják, hogy az nem elég hatékony, ezért inkább más vakcinákat, például a részben német fejlesztésű, mRNS-vakcina Pfizer-BioNTech készítményét részesítenék előnyben. A rekombináns vírust tartalmazó AstraZeneca-vakcina hatékonyságával kapcsolatosan ugyanis ellentmondásos hírek jelentek meg. (Arról, hogy a különböző vakcinatípusok miként működnek, itt magyaráztuk el bővebben.)

 

A hivatalos közlések szerint az AstraZeneca hatékonysága 70 százalékos, de ez a szám két különböző klinikai teszt eredményeként jött létre: az egyik tesztben a vakcinát 92 százalékos hatékonyságra mérték, míg egy másikban 62 százalékra. A napokban a híres orvosi szaklap, a The Lancet arról közölt tanulmányt, hogy a vakcina 81 százalékos hatékonyságú, ha az ismételt második oltást 12 héttel később adták be, míg ha csak 6 hét telt el a két oltás között, akkor a hatékonyság 55 százalékos

 

Azonban a németek így sem bíznak igazán a vakcinában, és problémát okoz, hogy emiatt nagyon sok vakcina a polcokon áll, miközben a világon mindenhol hiány van a kínai koronavírus elleni vakcinákból. Németországban pedig problémát okozhat, hogy így tartható-e az oltási terv, ami szerint szeptemberig a lakosság nagy részének már legalább az első oltást be szeretnék adni, viszont ez csak is úgy sikerülne, ha az AstraZeneca készítményeit is felhasználnák. A 83 milliós Németországban eddig 5,2 millió adag vakcinát használtak fel, azaz 100 emberre mindössze 6,28 beoltott ember jut, az eddig fel nem használt AstraZeneca-vakcinák felhasználásával ez a szám sokat javulna.

 

Dilek Kalayci szociáldemokrata politikus és Berlin tartományának az egészségügyi minisztere szerint ezért

 

be kéne tiltani a vakcinák közötti szabad választást a 65 év alattiaknak,

 

mivel a többi vakcinát az időseknek tartják fent, és szerinte az AstraZeneca készítményével nincs semmi gond.

 

Emiatt Németországban egyre több politikus szólal fel az AstraZeneca mellett, hogy ezzel próbálják növelni a vakcina népszerűségét és elfogadottságát, amin csak növelni lehet: sajtóértesülések a Berlinben a Tegel repülőtéren kialakított vakcinaközpontban – ahol csak AstraZenecával oltanak – a napi 3 800 időpont mindössze öt százalékára jelentkeznek, azaz naponta kicsivel kevesebben mint kétszázan. 

 

Az AstraZeneca népszerűsége nem csak Németországban alacsony: a Bussiness Insider cikke szerint Németország mellett Ausztriában, Bulgáriában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban is sokan visszautasítják a vakcinát, míg Svédországon belül két régióban ideiglenesen fel is függesztették a vakcina használatát, miután a beoltottak jelentős részénél közepes intezitású mellékhatások jelentkeztek.

 

Melyik vakcina hogyan működik? Összefoglaltuk érthető példákkal! És kinek melyik való? Ezt is!

 

NYITÓKÉP: Rohit Barnwal / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás