+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Renczes Ágoston
2021. február 24. szerda, 12:58
A teszt a T-sejtekre koncentrál: ezek ugyanis „emlékeznek” a kórokozóra, és azonnal működésbe lépnek, ha újra találkoznak vele. A T-sejtek az immunrendszer nehézbombázói, akinél kimutatják a jelenlétüket, az nagy valószínűséggel hosszú távon védett a koronavírussal szemben.

Egy amerikai biotechnológiai cég, az Adaptive Biotechnologies Corporation kifejlesztett egy olyan tesztet, ami a T-sejteket mutatja ki – áll a cég közleményébenA koronavírusra specifikus T-sejt mérésével nemcsak a fertőzés korai stádiuma ragadható meg, hanem az is,

 

hogy a fertőzött személyben kialakul-e a vírus elleni célzott védelem.

 

A korábbi fertőzést eddig is ki tudták mutatni abból, hogy a páciens rendelkezik-e a koronavírus ellen termelt antitestekkel – egy svéd kutatás eredményei szerint ezek 9 hónap után is megvoltak a fertőzésen átesetteknél –, azonban a T-sejtek jelenléte nemcsak a korábbi fertőzésre utal, hanem a hosszútávú immunitásra is.

 

Hogyan működik?

 

Az Azonnali megkereste Letoha Tamás kutatóorvost, hogy fejtse ki bővebben is, miről van szó és mi a jelentősége ennek az új módszernek.

 

Az immunrendszer nemcsak antitestekkel bombázza a vírust – magyarázza Letoha –, hanem kialakulnak a fehérvérsejtek olyan specifikus típusai, amik nemcsak támadják a vírust és a vírussal fertőzött sejteket, hanem el is raktározzák a vírus lenyomatát: ezek a memóriasejtek. Amikor a szervezet újból találkozik a kórokozóval, a memóriasejtek elkezdik aktiválni a különböző védekezési fokozatokat: az antitest-termelő sejteket és specifikus ölősejteket.

 

A letermelődött antitestek nem fognak folyamatosan keringeni a szervezetben, ahogy nő a fertőzés után eltelt idő, egyre kevesebb lesz belőlük – mutat rá Letoha. A szervezetnek ugyanis nincs rá szüksége, hogy a teljes immunválasz-repertoárt fenntartsa akkor is, amikor nincs jelen a kórokozó.

 

A memóriasejtek viszont pont azt biztosítják, hogy a szervezet, ha szükség van rá, a teljes repertoárt újra elő tudja rántani.

 

Tehát ha jelen vannak a memóriasejtek, az sokkal specifikusabb, biztosabb védelmet jelent, ezek biztosítják a hatékony, hosszútávú immunválaszt – mondja Letoha. A kutatóorvos egy párhuzammal világított rá a T-sejtek jelentőségére: az antitestek a bombák, amiket a szervezet rászór a kórókozóra, de ha nincs kórokozó, akkor nem kell bombázni – bár ahogy a háború után is maradnak fel nem robbant bombák, az antitestek is keringenek a szervezetben a fertőzés után, de csökken a számuk –, míg a T-sejtek a nehézbombázók, ami békeidőben a hangárban pihennek, de ha kell, azonnal újra bevethetőek.

 

Miért fontos ez?

 

Az új, amerikai fejlesztésű teszt piacra dobása azért fontos,

 

mert pont ezeknek a nehézbombázóknak, vagyis a memóriasejteknek a jelenlétét tudja kimutatni,

 

azaz a teszttel igazolható a hosszútávú immunitás – mutat rá Letoha Tamás.

 

Az Adaptive Biotech tesztje a vérből mutatja ki a T-sejtet. A T-Detect nevű termék az FDA , vagyis az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal felülvizsgálatán esik át, hogy engedélyezzék a sürgősségi felhasználását. A teszt elvégzésére kétféleképpen történhet majd: a páciens meglátogathatja a céggel (és más gyógyszeripari vállalatokkal és kormányzati szervekkel) együttműködő Labcorp-hálózat kétezer laborjának egyikét vagy az otthonába is kérheti a vérvételt. 

 

NYITÓKÉP: Tesztelés Szlovákiában 2020. novemberében. Itt még antigén-teszteket használtak. Forrás: A szlovák kormány honlapja

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás