ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
Bárány Balázs
Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.
„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.
A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.
Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.
Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.
A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.
A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.
A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.
Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.
A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.
Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!
Argentína, Latin-Amerika második legnagyobb országa, 1816-ban szabadult fel a spanyol uralom alól. A lakosság a pampák meghódításával egyre növelte a megművelhető földterület nagyságát, melynek következtében az európai tömegek (főleg spanyolok és olaszok) egyik kedvenc bevándorlási célpontja lett. Ennek köszönhető, hogy 1920 és 1950 között Argentína lakossága csaknem megduplázódott: 8,75 millióról 16 millióra növekedett.
A huszadik század egyik legnagyobb kihívása az ország iparosítása volt, melynek legfőbb akadályát a földbirtokosság politikai befolyása jelentette. Az ipar nagy része emiatt a fővárosra, Buenos Airesre és vonzáskörzetére koncentrálódott.
Mivel Argentína gazdasága alapvetően a mezőgazdasági exportra épült, az 1929-es világválság meglehetősen érzékenyen érintette. Így vette kezdetét a „hírhedt évtized” (decada infame), amikor a szociális reformjairól ismert Hipólito Yrigoyen elnököt, a „szegények atyját” katonai puccs távolította el a helyéről. A katonai vezetők azonban egymással is rivalizáltak, ami magyarázatul szolgálhat arra, hogy miért volt 1930 és 1946 között hétszer is államfőváltás az ország élén.
Út a hatalomba
Perón 1911-ben, tizenhat évesen kezdte meg katonai tanulmányait. Eredményeit jól mutatja, hogy a világválság kezdetén már a vezérkar tagja lett. Már ezredes volt, amikor
hadtörténetet tanított a katonai akadémián, majd 1936 és 1938 között Argentína chilei nagykövete lett. Ekkor veszítette el első feleségét, a zenetanárként ismert Aurelia Tizónt. A második világháború kitörésekor Perón éppen Olaszországban tartózkodott, hogy a hegyi hadviselést tanulmányozza.
1941-ben visszatért Argentínába, ahol pár hónapig katonai síoktatóként szolgált. 1943-ban Argentínában újabb katonai puccsra került sor, melyben ismét szerepet kapott: Pedro Ramírez kormányában ő vezette a munkaügyi és népjóléti minisztériumot. E pozíció segítségével kezdte megalapozni hírnevét a munkásság soraiban: jó kapcsolatokat épített ki a szakszervezetekkel, valamint megkezdődött a korai társadalombiztosítási rendszer kiépítése az országban.
Ám az igazi népszerűséghez még szüksége volt valakire.
A szegények pártfogója
1944 januárjában 7,8-as erősségű földrengés rázta meg az Andoktól keletre található San Juan városát, ami közel tízezer áldozatot követelt. Az újjáépítésre és az áldozatok családjának megsegítésére szervezett adománygyűjtésen Perón is részt vett. Ekkor ismerkedett meg személyesen a 24 éves, főleg rádiójátékokból ismert feltörekvő színésznővel, Eva Duartéval, akit 1945-ben feleségül is vett.
A katonai vezetés ugyanebben az évben távolította el az ország éléről a háborúban mindvégig semleges diplomáciát követő Ramírez elnököt. Az új államfő, Eldemiro Farrell hadat üzent Japánnak és Németországnak, ezzel pedig fellendítette a szövetségesek felé irányuló gabona- és húsexportot. Perón karrierje is ekkor kapott újabb lendületet: egyszerre töltötte be a hadügyminiszteri és alelnöki tisztséget is.
Farrell és követői rossz szemmel nézték Perón egyre növekvő befolyását a munkásság körében, ezért 1945. október 9-én letartóztatták.
Argentína rózsaszín elnöki palotája, a Casa Rosada előtt azért, hogy bocsássák szabadon az alelnököt. Perón éjjel 11-kor bukkant fel az épület balkonján, hogy megköszönje a tömeg támogatását. Szabadulását követően döntötte el, hogy elindul a következő évi elnökválasztáson. Kampányának része volt felesége heti rendszerességű rádióműsora, ami elsősorban a városi szegénységet igyekezett megszólítani – mint utóbb kiderült: sikerrel. A hetvenöt évvel ezelőtt megrendezett választásokon a
Evita és a peronizmus
A peróni populizmust gyakran hasonlították a fasizmushoz és a kommunizmushoz. Perón saját elmondása szerint
Még a pártját is átnevezte Juszticialista Párttá, csak azért, hogy hangsúlyozza, mennyire a társadalmi igazságosság oldalán áll. Az „állam első munkásának” képét építették fel Perónról, miközben ő és felesége az előző elnökökhöz hasonló fényűző életmódot folytattak.
Karizmájának szerves része volt Evita, akiről maga az elnök is úgy írt visszaemlékezéseiben, hogy személyében egy „második Ént” kívánt felépíteni. Kettejük között volt egyfajta munkamegosztás: Perón vitte az államügyeket, míg a kultúrával, szociális ügyekkel és a nők jogaival felesége foglalkozott. Az Általános Munkásszövetség elnöknője is Evita lett, de az ő nevét viselte az a szegénygondozással foglalkozó alapítvány is, amelybe férje évi másfél milliárd dollárt pumpált.
1946 augusztusában bevezették a női választójogot, melynek ünnepélyes bejelentésekor Perón Evának nyújtotta át a törvény szövegét. Ezzel megfogta az Isten lábát: a társadalom ugyanis Evitának tulajdonította a rendelkezést, a következő választáson pedig a női szavazatok hozták el a peronisták győzelmét.
a minimálbér bevezetését, kórház- és iskolaépítésket, a lakásépítés támogatását és sok más szociális intézkedést neki tulajdonítottak.
Az 1951 novemberében megrendezett választási kampányban 900 ezer embert láttak vendégül ingyenes ökörsütésre és borkóstolásra. A rendezvény csúcspontja az volt, amikor a Casa Rosada előtt összegyűlt tömeg Evita alelnökké választását követelte. Két óra múlva már hangzott is a válasz a rádióban: „Azt teszem, amit akartok.” A Perón házaspár ekkor azonban már tudatában volt annak, hogy Evita rákbeteg. Evita 1952. július 26-án aztán meg is halt, az argentin nemzet pedig gyászba borult.
El Presidente – harmadszor is
felvette az elődei által megszüntetett diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval, az USA-tól független gazdaságpolitikára törekedett, semmilyen formában nem támogatta a koreai háborút, és az elsők között ismerte el Izrael államot.
Ez utóbbi azért is érdekes, mert
nála kapott menedéket az SS középvezetőjeként ismert Erich Priebke, a koncentrációs táborokban végrehajtott kínzásairól elhíresült Josef Mengele, vagy a holokauszt kivitelezésében főszerepet játszó Adolf Eichmann is.
Eichmannt az izraeli titkosszolgálat 1960-ban el is rabolta Argentínából azért, hogy Izraelben bíróság elé állítsák. A volt nácik Argentínába szöktetését állítólag Perón egyik közeli tanácsadója, Rodolfo Freude szervezte és irányította.
Ennek köszönhető, hogy napjainkban Argentínában van a világ hatodik legnagyobb (nagyjából kétszázezer fő) zsidó közössége.
Evita halálát követően a peróni rendszer kissé megmerevedett: egyre több korrupciós botrány látott napvilágot, amit az elnök a sajtószabadság megnyirbálásával igyekezett kontrollálni. Ennél nagyobb gond volt a katolikus egyházzal való összetűzése és a katonai vezetéssel való viszonyának megromlása. Ez utóbbi vezetett bukásához, amikor
A puccsisták megkímélték az életét, és engedélyezték, hogy Spanyolországba távozzon, ahol maga az ország katonai ura, Franco tábornok biztosított menedéket számára. Evita bebalzsamozott holtestét ekkor Olaszországba menekítették, ahonnan az csak 1971-ben tért vissza Argentínába.
Perón a következő két évtizedet szemlélődéssel és kapcsolatrendszerének újjáépítésével töltötte. Baráti viszonyba került a kubai forradalom egyik vezéralakjával, Ernesto „Che” Guevarával, miközben folyamatosan tervezte visszatérését Argentínába. Erre 1972-ben kerülhetett sor, addig ugyanis, a decada infame időszakához hasonlóan, katonai diktátorok váltogatták egymást az ország élén. Ez értelemszerűen gazdasági hanyatláshoz vezetett, ami lassacskán megszépítette a peróni évtizedek emlékét. Perón úgy foglalta össze karrierjét, hogy első elnökségét az apáknak, a másodikat az anyáknak, a harmadikat pedig a gyermekeiknek köszönheti. És valóban: 1946-ban a munkástömegek, 1951-ben a szavazati joggal felruházott nők,
Az ekkor beköszöntő olajárrobbanás tovább tetézte az ország anyagi problémáit, így Perón a külpolitikában igyekezett sikereket elérni – hasztalanul: sem az el nem kötelezettek mozgalmában nem tudott vezető szerephez jutni, sem pedig chilei szomszédjával, Augusto Pinochet tábornokkal jó viszonyt kiépíteni.
Harmadik elnöksége rövid ideig tartott, a hetvennyolc éves szívbeteg Perón ugyanis 1974. július elsején elhunyt. Politikai örökségét harmadik felesége, Isabel Martínez de Perón igyekezett folytatni elnökként – ő lett a nyugati féltekén az első női államfő. Perónt Buenos Airesben temették el, ahol sírját 1987-ben megrongálták: díszkardját ellopták, kezeit láncfűrésszel levágták. Az elkövetők kilétét a mai napig homály fedi. Maradványait 2006-ban egy mauzóleumba szállították.
Evita és Perón emléke napjainkra elválaszthatatlanná vált, melyhez minden bizonnyal hozzájárult Andrew Lloyd Webber 1978-as musicalje. Ennek 1996-os filmváltozatában a Perón házaspárt Madonna és Jonathan Pryce alakította, a Buenos Aires-i utcajeleneteket pedig Budapesten forgatták.
NYITÓKÉP: Juan Perón beiktatásakor 1946-ban. Ismeretlen fotós / Wikimedia Commons
Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.
„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.
A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.
Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.
Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.
A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.
A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.
A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.
Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.
A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.
Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!
