+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2021. február 24. szerda, 19:10
Néhol komolytalan, máshol fogyasztható: fiataloknak forgatott dokumentumfilmet a Hungarikumokkal a világ körül Trianonról. Habár néhol érződik a jelenlegi jobboldali kultúrharchoz való igazodás, második pozsonyi csata azért nem lett belőle. Megnéztük, elmondjuk, milyen!

A TV2-n rendszeresen látható Hungarikumokkal a világ körül csoport 1920 – Az új Közép-Európa címmel dokumentumfilmet készített a száz évvel ezelőtti történelmi eseményekről. A MÁV, az Agrárminisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap által támogatott csapat elsősorban fiatal célközönségnek szánta a dokumentumfilmet, ezért néhol leegyszerűsítő, néhol jópofizó alkotás született.

 

Klasszikus dokumentumfilmet alkottak: lineárisan van felépítve, van egy elbeszélője, aki szöveget mond, ezt néhol megtörik a különböző szakértők mondatai, az egészet pedig térképekkel, animációkkal teszik színesebbé. Külön kiemelendő, hogy Mucsi Zoltán színész a narrátor,

 

a néző néha-néha már várja Mucsinak a jellegzetes „baszd meg, Petikém, a kurva életbe már, ne sípoljál, printelj” szófordulatait.

 

MUCSI ZOLTÁN, A DOKUMENTUMFILM NARRÁTORA.

 

Mivel az ország nagy része nem színházba járó nagypolgár, ezért Mucsit elsősorban nem a színházi szerepeiről, hanem a kommerszebb filmjeiről ismerik, jó választás volt őt választani narrátornak, mivel le tudja kötni a nézőt. Ugyanakkor

 

néhol túlságosan átmegy komolytalankodásba, egy-egy snitt erejéig az ütősebb mondatoknál Mucsi pofákat vág,

 

ezeket a megoldásokat akár ki is hagyhatták volna a készítők. 

 

MÉMMEL MUTATJÁK, HOGY A ROMÁN MEGSZÁLLÓ HADSEREG HIVATALOS INDOKLÁSÁBAN AZ VOLT, HOGY MEGVÉDTÉK A BOLSEVIZMUSTÓL KELET-EURÓPÁT.

 

Mémekkel, Mucsival, térképes animációkkal ismertetnék meg a fiatalokkal Trianont

 

A dokumentumfilm látványos, az animációk, térképek egész jók. Viszont maga a történeti elbeszélés nagyon régről, a honfoglalástól és államalapítástól indul. Ahhoz képest, hogy a film elviekben Trianonról kellene szóljon, szükségtelen ilyen régről indítani.

 

Ehhez képest a trianoni békeszerződést a filmnek körülbelül felénél már alá is írják,

 

utána már csak töltelékjelenetek következnek, amelyek a témához (szorosan) nem kapcsolódnak: a két világháború közötti, majd második világháború utáni korszakról pár mondat, utána a szomszédos országok magyarságának ismertetése, hogy aztán végül eljussunk a jelenbe is.

 

Mucsi Zoltán történetmesélése mellett korabeli filmhíradókból, naplókból, levelekből részletek, térképek, diagramok bukkannak fel.

 

A magyarországi szakértők mellett a szomszédos államok történészei is beszélnek,

 

így van bécsi, pozsonyi, újvidéki nem magyar nyelvű történész is. Erdély esetében azonban sajnálatos, hogy nem egy román történészt, hanem  a magyar állami pénzből működő Sapientia Egyetem tanárát (Murádin Jánost) kérték fel a szereplésre.

 

A DIGITÁLISAN JÓL MEGCSINÁLT ANIMÁCIÓK. A TÉRKÉPEN A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN DOMINÁNS NEMZETISÉG, A VÖRÖSSEL JELZETT MAGYAR.

 

Pozsonyi csata 2? Szerencsére nem!

 

És itt térek rá a film mögött meghúzódó szálakra: a megszólaltatott történészek rendre a jelenlegi kormány által létrehozott párhuzamos – vagyis a hivatalos tudományosság (MTA) ellenében létrehozott – intézetekből kerülnek ki. Jelesül a Veritasból és a Magyarságkutató Intézetből.

 

Szerencsére ez a dokumentumfilm nem vált  második pozsonyi csataszerű giccsgyűjteménnyé.

 

Néhol érezhető, hogy mondanivalója – hős magyarok, meg kellett volna védeni a határokat, csak leszerelték a hadsereget, stb – inkább a jelenlegi kormányzati kultúrharcos vonalhoz igazodik. Ami leginkább kijelöli az alkotás helyét a jelenlegi emlékezetpolitikában az az, hogy a trianoni békeszerződés diplomáciatörténetét kutató Romsics Ignác, vagy a Trianon100 Lendület kutatócsoport vezetője, Ablonczy Balázs és munkatársai eleve nem is szerepelnek a filmben. Valószínűleg azért, mert az MTA-hoz köthető történészekről a kormánypropaganda azt állítja, hogy azok „kommunisták”, „nemzetellenesek” és hasonló jelzőket aggatnak rájuk. Elég csak Szakács Árpádnak a Magyar Nemzetben Romsics Ignác ellen írt cikksorozatára utalni.

 

Ennek ellenére a megszólalók kiegyensúlyozottak, nem mondanak hajmeresztő állításokat.

 

Néhol van egy-két elhallgatás, mint például, amikor az egyik szakértő az 1914 előtti korszak boldog békeidős idilljét szemlélteti, és az Osztrák-Magyar Monarchia szétbomlását elsősorban külső tényezőknek – félreértés ne essék: voltak ilyenek, hiszen ez egy elvesztett világháború eredménye – tulajdonítja. Nem beszél a szakértő viszont

 

a történeti Magyarországot szétfeszítő erőkről, az magyar állam 46 százalékát kitevő nem magyar anyanyelvű lakosságról, akik nem tejjel-mézzel folyó Kánaánként élték meg a boldog békeidőket.

 

BALRA A PÉCS-SZEGED VASÚTVONAL TRIANONI SZÉTSZAKÍTÁSÁT (MIVEL SZABADKA SZERB URALOM ALÁ KERÜLT), JOBBRA PEDIG AZ IPARILAG FEJLŐDŐ MAGYARORSZÁG ERŐFORRÁSAIT LÁTHATJUK AZ ANIMÁCIÓN.

 

A leegyszerűsítés ugyanakkor az elvesztett háború és a hadsereg leszerelése kontextusában is előbukkan. Sajnos Linder Béla akkori honvédelmi miniszter mindenki által ismert „nem akarok katonát látni” mondatát használják fel, anélkül, hogy a mögöttes társadalmi folyamatokat – az erőszak, a katonák négyéves szenvedése, elegük van a háborúból, nem akarnak harcolni – megismertetnék a nézővel. Fájó, hogy hiányzott a megszólaló szakértők közül Révész Tamás, aki erről írt egy remek kötetet, sőt még az Azonnali podcastjában is szerepelt. Révész könyvéből többek között megtudhatjuk, hogy 

 

a Károlyi-kormány igenis próbálkozott hadseregszervezéssel, azonban a frontról hazaözönlő 1,3 millió katonából csupán 37 ezret sikerült a seregben tartani.

 

Ha a korabeli katonák szemével nézzük az eseményeket, akkor ez valahol érthető is: közel háromévnyi isonzói öldöklés után az emberek hazavágytak a falujukba.

 

Továbbá nem a megértéshez visz közelebb, hanem az igazságtalan nagyhatalmakról szóló prekoncepciót szolgálja az a jelenet is, amelyben arról van szó, hogy 1918 végétől 1919 nyaráig a nagyhatalmak ideiglenes határokat húztak és azok egyre beljebb és beljebb kerültek a magyar alföldön. Az állítás második fele valós, tényleg egyre összeszűkült Budapest közigazgatása alatt álló terület, ám ezek nem határok, csupán katonai demarkációs vonalak voltak. Mindenki – maguk a megszállók is – azzal számoltak, hogy

 

majd Párizs mellett véglegesítik a határokat,

 

a megszállt területekkel pedig kész helyzetet teremthetnek.

 

Visszatér a katonakultusz

 

Problémás az a filmbeli szimbolika is, ami csak egyetlen snitt erejéig bukkant fel: Horthy Miklós első említésekor azt a két világháború közötti propagandaplakátot használták, amely egy erős férfi kezet, valamint egy hajókormányt ábrázol. Ennek üzenete ismert:

 

az országot Horthy vezetheti egyedül, mert ő az egyetlen arra méltó.

 

UTALÁS A HORTHY KORMÁNYOS PLAKÁTRA. ENNEK EREDETIJE A MAGYAR NEMZETI MÚZEUMBAN.

 

Azokban a fiatalokban, akik megnézik majd a filmet, éppen ezt a plakát által sugallt téveszmét ültetheti el, mivel valamiért nincs megmagyarázva, hogy ez egy

 

korabeli propagandaplakát, amely a vágyvezérelt Horthy-képet mutatja csak meg.

 

A filmet fejezetekre osztották, közcímekkel tagolták, viszont itt is előbukkannak problémás választások. Például a Bátrak közcím után van szó a Rongyos Gárdáról. A Gárda egy paramilitáris alakulat volt, érdeme pedig Nyugat-Magyarország osztrák megszállásának (elsősorban Sopron) megakadályozása és a fegyveres honvédelem volt.

 

A katonai akcióban résztvevők személyes bátorságát nem lehet vitatni, azonban példaképnek állítani a Rongyos Gárdát és annak vezérét, Héjjas Iván különítményest, minimum problémás.

 

Ugyanis Héjjas 1919-ben Horthy tudtával részt vett a fehérterrorként ismert pogromsorozatban, amelynek során többszáz kommunistának vélt vagy zsidó állampolgárt gyilkoltak meg. Tették ezt egyrészt arra hivatkozva, hogy az áldozatok korábban részt vettek a tanácsköztársaság működtetésében, de előfordult olyan is, hogy csak zsidó származása miatt gyilkoltak meg ártatlanokat. A különítményesek a tanácsköztársaságot annak nagy többségében zsidó származású vezetői miatt azonosították a teljes magyarországi zsidósággal és mint ilyet, a teljes zsidóságot okolták a tanácsköztársaság bekövetkeztéért és az ezeréves Magyarország összeomlásáért.

 

 

Ilyen erőfeszítéssel lehetne egy másik erőszakszervezetet vagy paramilitáris csoportot a nemzeti mítoszok pantheonjába emelni. Például ahogyan a román nemzeti köztudatban valahol a nemzeti pantheon szélén áll a Maniu-gárdának nevezett csoport is, hivatalosan ugyanis eddig a csoport elítélése nem történt meg.

 

A Maniu-gárdák 1944 végén több székelyföldi településen többszáz magyart gyilkoltak meg.

 

Mindezzel csak azt kívántam bemutatni, hogy erőszakszervezetet semmiképpen nem kellene promoválni: mivel elvárjuk, hogy a románok se tegyék, úgy saját, magyar emlékezetkultúránknak sem kellene ezt tennie.

 

A dokumentumfilm második része viszont szinte teljesen felesleges:

 

Hitlerről, második világháborúról, Ceaușescuról beszélni mindössze azért, hogy eljussunk az utolsó mondatokban annak a kormánypropagandának a bevallásáig, hogy „a Kárpát-medence legnagyobb nemzete 2021-ben a magyar”.

 

A dokumentumfilm igazán itt csapott át patetikusba,

 

ugyanis szó volt itt dunaszerdahelyi DAC-focimeccsről, székelyföldi autonómiáról, a határon túliaknak juttatott magyar kormánytámogatásról, kettős állampolgárságról. Kíváncsi vagyok, hogy azon utolsó mondatokat, amelyek az Európai Unióról pozitív hangon szólnak, vagyis elmondják azt, hogy

 

Trianon határtalanítását az EU határainak szabad átjárása tette lehetővé,

 

a „gonosz Brüsszellel szabadságharcot folytató” kormány hogyan értelmezi. A dokumentumfilm ugyanis láthatóan az ő környezetében született.

 

A szerző történész, PhD-hallgató. A filmet szerda este 23:25-kor vetíti a TV2.

 

FOTÓK: Screenshotok a dokumentumfilmből.

NYITÓKÉP: A Rongyos Gárda csoportképe 1921-ből. Ismeretlen tulajdonos / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A német Zöldek hétfőn döntik el: Baerbockkal vagy Habeckkel lesz-e esélyük az ország történetében először zöld kancellárt adni. Vajon kit és mit támogatnak a két magyar zöldpártnál? Megkérdeztük.

Az iskolák is újra teljesen nyitva vannak, bár az osztályokban továbbra is viselni kell a maszkot. Az országban heteken belül jöhet a teljes nyitás.

Az orosz cég így biztosan nem vehet részt a dukovany-i atomerőmű bővítésében. Szombaton Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki.

Szilágyi György Jobbik-alelnököt indítják Jakab Péterék az előválasztáson a Budapest 14. választókerületben, ahol az előző két parlamenti választáson a Fidesz jelöltje nyert.

Az Európai Bizottság német elnöke protokollhibát vétett, amikor a kabinetfőnökével utasíttatta vissza az ukrán elnök meghívását Kijevbe.

Elszabadult a képregényboom Magyarországon, tele vagyunk jobbnál jobb címekkel: ötöt ajánlunk a klasszikusoktól Harari világmegfejtéséig!

Budapest a költségvetéséből egymilliárd forintot különített el arra, hogy a politikusok helyett a városlakók dönthessék el, hogy mit fejlesszenek ebből a pénzből. De mire akarják költeni az adóforintokat a budapestiek?

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás