A Kurz-kormány veszélyezteti a legrégebbi németnyelvű napilap létét

Az 1703-ban alapított Wiener Zeitung napilap nemcsak a bécsi szabadelvű konzervatív polgárság újságja, de egyben – már a Habsburg-időktől – Ausztria hivatalos közlönyeként is funkcionál, ahol bizonyos állami és gazdasági hirdetmények megjelennek. A lap főleg ebből tartotta el magát. A Kurz-kormány ennek véget vetne.

A Wiener Zeitung kettős funkciót lát el Ausztriában. Egyrészről egy normális politikai napilap – a jobbközép Die Presse és a baloldali-liberális Der Standard mellett egy kisebb, alapvetően jobboldali liberális polgári réteghez szóló szeriőz újság. Másrészről azonban az újság, amelynek száz százalékban az osztrák állam a tulajdonosa (a bécsi kormány nevezi ki a főszerkesztőt is), amolyan állami közlönyként is funkcionál. Nemcsak az állami hirdetményeknek, új jogszabályoknak (stb.) kell itt megjelenniük, de

mondjuk egy részvénytársaság közgyűlési meghívóját vagy a tőzsdén szereplő cégek éves kimutatásait.

Pusztán politikai napilapként nem tudna az 1703-ban alapított – ezzel a legrégebbi németnyelvű – napilap túlélni, a bevételeinek nagyrészét éppen az biztosítja, hogy a hirdetményekért, amennyiben azok a gazdasági szereplőktől kötelezően jönnek, pénzt kap. A lap bevételeinek háromnegyede ebből – a jelenleg még államilag kötelezően biztosított – forrásokból származik.

Sebastian Kurz konzervatív-zöld kormánya azonban most éppen ettől fosztaná meg a lapot a balliberális Der Standard információi szerint. Ezt már régóta követelte az Osztrák Néppárthoz közelálló Gazdasági Kamara, elvégre a jelenlegi nyomtatott adatszolgáltatás nagy költséget jelent a gazdasági társaságoknak (egy teljes oldalas hirdetmény 8000 euróba kerül).

A hivatkozott EU-irányelv a társasági jogban megjelenő adatszolgáltatási kötelezettséget szabályozza – azaz hogy ezeknek digitálisan is eleget lehet tenni. Az irányelv azonban nem zárja ki azt, hogy a gazdasági társaságok nyomtatott lapban is közzétegyenek információkat a működésükről – bár tény, hogy a célja a digitalizáció segítése, ezzel a gazdasági élet gyorsabbá, valamint az eddigi adatszolgáltatási kötelezettségek olcsóbbá tétele.

Azonban egyrészről egy irányelvről van szó, amit nem szó szerint kell átvenni (a tagállamok maguk döntenek, hogy milyen formában és konkrét szabályokkal alkalmazzák), másrészről a Kurzék által hivatkozott irányelv se zárja ki, hogy továbbra is fennmaradjon egy állami közlöny, amiben a gazdasági társaságok hírei megjelennek. A cél ugyanis nem ennek felszámolása, hanem ennek digitalizációja – és annak tisztázása, hogy a printalapú vagy a digitális adatszolgáltatás tekinthető-e egy jogérvényes adatközlésnek.

A Kurz-kormány tervezett döntése azonban nem lehet akkora meglepetés, elvégre a konzervatív-zöld koalíció kormányprogramjában is szerepelt, hogy a Wiener Zeitungbeli nyomtatott adatszolgáltatási kötelezettséget megszüntetni tervezik – hozzátéve persze, hogy

A változásokra maga a Wiener Zeitung is felkészült, ugyanis a napokban jelentette be, hogy a gazdasági társaságok közleményei számára egy új honlapot hozott létre. A bevételkiesések azonban így is negatívan érinthetik az újságot, ahol jelenleg 60 főállású újságíró dolgozik. A példányszám is jelentősen visszaeshet, hiszen jelenleg nagyon sokan nem a napilapos főrész, hanem eleve a közlönymelléklet miatt járatták az újságot.

NYITÓKÉP: Wiener Zeitung címlapja / WZ, FB