+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Alexander Graf Lambsdorff, a polgári-liberális FDP képviselője kiakadt azon, hogy a legnépesebb német tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália közszolgálati médiuma, az ARD-hez tartozó Westdeutscher Rundfunk (WDR) Instagram-csatornát szentelt a „klímaválságról való informálásnak”, és az ARD ezt külön reklámozza is. Szerinte ez ugyanis arról szól, hogy közmédia „besegít a választási kampányban a Zöldeknek” hét hónappal az őszi németországi parlamenti választás előtt. „Hol vannak a gazdasági válságról, az oktatásügy válságáról és a digitalizációs válságról szóló fiókok?” Lambsdorff szerint aktivista újságírás helyett arra lenne szükség, hogy a téma iránti megfelelő távolságot tartva, kritikusan számoljanak be erről is.

 

Az FDP-ből jövő kritikához csatlakozott aztán a bajor keresztényszociális CSU főtitkárhelyettese, Florian Hahn is. „Tök jó, hogy az ARD-nek csak van még pénze arra, hogy megfinanszírozza egy kicsit a Zöldek kampányát!” A WDR köztévé ezekre úgy válaszolt, hogy a négy fiatal által készített Instagram-csatorna azt a célt szolgálja, hogy „nyíltan vitázni lehessen a klímaválságról”, a digitalizációval, a gazdasággal és az oktatással pedig rengeteg formátumban foglalkoznak így is. A köztévé védelmére sietett a Twitteren a CDU korábbi főtitkára, Ruprecht Polenz is, aki szerint kifejezetten jó, hogy a WDR csinált egy ilyen fiataloknak szóló dolgot, rengeteg ugyanis a fake news a klímavédelem terén is, és reméli, a közszolgálati médium rendet vág majd etéren a fejekben.

 

Tényleg a Zöldeknek kampányol a köztévé?

 

Mondjuk úgy, hogy sokkal profibban foglalkoznak a témával, mint a párt politikusai a közösségi médiafelületeiken, és a sokszor gyakori ijesztegetés helyett rendesen utánajárnak a dolgoknak. Az Instagram-csatornán nagyjából ilyen tartalmak vannak eddig:

 

+ Egy niedersachseni faluban a nyáron egyik este nem volt csapvíz a rendszerben, és nem azért, mert csőtörés volt, hanem mert a járvány miatt mindenki otthon ült nyaralás helyett, a vízügyesek ezzel nem számoltak, és elfogyott a víz. Ez is a klímaváltozás miatt van? – tették fel egy instasztoriban a kérdést, és megkérdeztek hozzá egy szakértőt, akihez autóval elmentek, hogy egy forrás mellett elmagyarázza, hogy talán igen, de nincs miért aggódni, jó vízgazdálkodás mellett 30-50 év múlva is lesz elég ivóvíz, mind minőségben, mind mennyiségben.

 

+ Csinálnak heti hírposztokat, amiben beszámolnak többek közt arról, hogy a Biden-kormány újra beléptette az USA-t a párizsi klímaegyezménybe, hogy a Ford Köln mellett e-autókat fog gyártani, hogy Svájcban megpróbálják megmenteni a gleccsereket az elolvadástól, és hogy a WWF megpróbálja kihalászni a Keleti-tengerből a halászok által a tengerben hagyott, a halakra veszélyes hálókat.

 

A fiókot csináló négy újságíró kérdésekre válaszol, és minden választ követően lehúz egy felest. Az egyik ilyenből kiderül, hogy az illető bár tudja, hogy a húsfogyasztás nem feltétlenül jó a klímaváltozás elleni küzdelemben, de nem tud mit tenni, mert szereti az ízét.

 

Hogy az FDP és a CSU hogyan látta bele ebbe a Zöldeknek való kampányolást, nem tudni.

 

 

Mit kell tudni a német közmédiáról?

 

Németországban ugyanúgy, mint Magyarországon, az adófizetők tartják el a közszolgálati médiát, de egy egészen más modellben. Ott ugyanis – tudatosítva az emberekben, hogy ez a média a közért, azaz értük is van – havi 17,50 eurót kell fizetnie érte minden háztartásnak. Amint valaki bejelentkezett egy németországi lakásba, napokon belül kapni is fogja az erről szóló csekket, akár van tévéje-rádiója-internetje, akár nincs, akár fogyaszt németországi tartalmakat, akár nem. Ennek befizetését csak nagyon rossz szociális helyzet esetén lehet elkerülni.

 

Ebből a havi összegből fizetik aztán a teljes rendszert, a médiahatóságtól kezdve a nemzetközi tartalmakra kitalált, hamarosan talán már magyarul is beszélő Deutsche Wellén, a francia-német ARTE-n, a gyerek- és ifjúsági médiumokon át a két országos köztévén (ARD és ZDF) át azok regionális leágazásaig, amelyeket mind az ARD alá szerveztek be. Noha a szélsőjobboldali AfD próbálta már tematizálni, hogy a havi 17,50 eurót ne fizessék be az emberek a közmédiáért, mondván az csak hazudik, ez is azt mutatja csak, hogy ezen rendszerrel az emberek sokkal nagyobb elvásárokkal és médiatudatossággal fordulnak a közszolgálati tartalmak felé.

 

AZ ARD ALÁ BESZERVEZETT REGIONÁLIS CSATORNÁK, AMELYEK KÜLÖN-KÜLÖN IS SUGÁROZNAK, DE ORSZÁGOS SZINTEN SUGÁRZOTT TARTALMAT IS ELŐÁLLÍTANAK: LÉNYEGÉBEN EZ AZ ARD NEVŰ KÖZTÉVÉ. FEL VAN OSZTVA, HOGY MELY REGIONÁLIS SZERKESZTŐSÉG MILYEN TARTALMAKAT SZÁLLÍT BE NEKIK: A HÁROM KELETNÉMET TARTOMÁNYT IS ELLÁTÓ MDR A FELELŐS PÉLDÁUL A KELET-EURÓPAI HÍRANYAGOKÉRT, BIZONYOS SOROZATOKÉRT, VALAMINT A GYEREKTARTALMAKÉRT.

 

Több pénz kéne, de nem adnak

 

Aki figyelmesen olvasta a cikket, felfigyelt a WDR-t kritizáló CSU-s Hahn tweetjének megfogalmazására, miszerint „csak van még pénze” a német köztévének. Az utóbbi hónapok egyik legnagyobb botránya lett ugyanis abból, hogy a keletnémet Szász-Anhalt megvétózta, hogy a mostani 17,50 euróról 18,36 euróra emelkedjen a közmédiáért fizetendő havidíj. Ahhoz ugyanis, hogy ezt az összeget megemeljék, az összes német tartomány beleegyezése szükséges. És Szász-Anhalt nem is akárhogy vétózott: noha a tartományt a kereszténydemokrata CDU, a szociáldemokraták és a Zöldek közösen vezetik, a CDU-s miniszterelnök közölte, 

 

készek akár az ellenzéki, szélsőjobboldali AfD-vel is összefogni baloldali koalíciós partnereik ellenében, hogy meglegyen a többségük ehhez a szász-anhalti parlamentben.

 

A jövőbeli finanszírozásukat így nem valami biztosnak látó ARD, ZDF és a Deutschlandradio ezért a szövetségi alkotmánybíróság elé vittek az ügyet. A ZDF szerint ugyanis a tartománynak kötelessége lett volna hozzájárulnia a díj megemeléséhez, és azzal, hogy ezt nem tette meg, veszélybe sodorta a média német alaptörvényben megfogalmazott szabadságát. Azzal is érvelnek, hogy a német alkotmánybíróság korábbi ítéletei szerint a tartományoknak kötelessége „funkcióinak megfelelően”, valamint „szükségleteinek megfelelően” finanszíroznia a német közmédiát, és szerinte a szász-anhalti CDU azon érve, miszerint másként kéne tudósítania a közmédiának a keletnémet tartományokról, mint eddig, szintén nem lehet ok a vétóra, hiszen a finanszírozásnak függetlennek kell lennie médiapolitikai céloktól. 

 

Szász-Anhaltban mindenesetre idén júniusban tartományi választást rendeznek: elképzelhető, hogy pár CDU-s hardliner kiesik a parlamentből, vagy hogy megváltoznak a mostani arányok, noha a közvélemény-kutatások alapján a CDU-nak és az AfD-nek megmarad a díjemelést blokkoló többsége. Mint Christian Rath jogász az ügyről írt kommentárjában kifejti: az alkotmánybíróság valószínűleg kivár addig, hátha ezzel megoldódik az ügy. Ha Karlsruhe végül a német közmédiának ad igazat, úgy az ARD, ZDF és társainak győzelme szimbolikus lenne csak, a keletnémet tartomány szociális okokra hivatkozva újra blokkolhatná a díjemelést, és mehet újra az alkotmánybíróságra az ügy. A gleccserek meg olvadnak tovább.

 

FOTÓ: © Raimond Spekking / CC BY-SA 4.0 (via Wikimedia Commons)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szabadságpárti Herbert Kickl „egészségügyi apartheidnek“ nevezte Izrael sikeres oltási politikáját.

Az országot irányító. Abdel Fattah el-Sziszi altábornagy amúgy brutális katonai rezsimje 2013-ben puccsal vette el a hatalmat az Izrael- ellenes és antiszemita Muszlim Testvériségtől, most eltökélte, hogy a zsidóságról is oktatni fogja a fiatalokat.

Az EP-beli szavazás ugyan titkos lesz, de az Azonnali utánajárt, hogyan fognak szavazni a magyar EP-képviselők.

Miután Lengyelországban életbe lépett Európa egyik legszigorúbb abortusztörvénye, a dán liberális Radikális Párt azt szeretné, ha Dánia ingyenes abortuszt biztosítana az arra rászoruló lengyel nőknek.

Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.

De Szlovákiában a Pfizer-BioNTech vakcinája is csak egy kicsit elfogadottabb az orosz vakcinánál egy felmérés szerint, amiből az is kiderül: félmillió ember kizárólag Szputnyik-vakcivával oltatná be magát.

Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Twitter megosztás Google+ megosztás