+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Alexander Graf Lambsdorff, a polgári-liberális FDP képviselője kiakadt azon, hogy a legnépesebb német tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália közszolgálati médiuma, az ARD-hez tartozó Westdeutscher Rundfunk (WDR) Instagram-csatornát szentelt a „klímaválságról való informálásnak”, és az ARD ezt külön reklámozza is. Szerinte ez ugyanis arról szól, hogy közmédia „besegít a választási kampányban a Zöldeknek” hét hónappal az őszi németországi parlamenti választás előtt. „Hol vannak a gazdasági válságról, az oktatásügy válságáról és a digitalizációs válságról szóló fiókok?” Lambsdorff szerint aktivista újságírás helyett arra lenne szükség, hogy a téma iránti megfelelő távolságot tartva, kritikusan számoljanak be erről is.

 

Az FDP-ből jövő kritikához csatlakozott aztán a bajor keresztényszociális CSU főtitkárhelyettese, Florian Hahn is. „Tök jó, hogy az ARD-nek csak van még pénze arra, hogy megfinanszírozza egy kicsit a Zöldek kampányát!” A WDR köztévé ezekre úgy válaszolt, hogy a négy fiatal által készített Instagram-csatorna azt a célt szolgálja, hogy „nyíltan vitázni lehessen a klímaválságról”, a digitalizációval, a gazdasággal és az oktatással pedig rengeteg formátumban foglalkoznak így is. A köztévé védelmére sietett a Twitteren a CDU korábbi főtitkára, Ruprecht Polenz is, aki szerint kifejezetten jó, hogy a WDR csinált egy ilyen fiataloknak szóló dolgot, rengeteg ugyanis a fake news a klímavédelem terén is, és reméli, a közszolgálati médium rendet vág majd etéren a fejekben.

 

Tényleg a Zöldeknek kampányol a köztévé?

 

Mondjuk úgy, hogy sokkal profibban foglalkoznak a témával, mint a párt politikusai a közösségi médiafelületeiken, és a sokszor gyakori ijesztegetés helyett rendesen utánajárnak a dolgoknak. Az Instagram-csatornán nagyjából ilyen tartalmak vannak eddig:

 

+ Egy niedersachseni faluban a nyáron egyik este nem volt csapvíz a rendszerben, és nem azért, mert csőtörés volt, hanem mert a járvány miatt mindenki otthon ült nyaralás helyett, a vízügyesek ezzel nem számoltak, és elfogyott a víz. Ez is a klímaváltozás miatt van? – tették fel egy instasztoriban a kérdést, és megkérdeztek hozzá egy szakértőt, akihez autóval elmentek, hogy egy forrás mellett elmagyarázza, hogy talán igen, de nincs miért aggódni, jó vízgazdálkodás mellett 30-50 év múlva is lesz elég ivóvíz, mind minőségben, mind mennyiségben.

 

+ Csinálnak heti hírposztokat, amiben beszámolnak többek közt arról, hogy a Biden-kormány újra beléptette az USA-t a párizsi klímaegyezménybe, hogy a Ford Köln mellett e-autókat fog gyártani, hogy Svájcban megpróbálják megmenteni a gleccsereket az elolvadástól, és hogy a WWF megpróbálja kihalászni a Keleti-tengerből a halászok által a tengerben hagyott, a halakra veszélyes hálókat.

 

A fiókot csináló négy újságíró kérdésekre válaszol, és minden választ követően lehúz egy felest. Az egyik ilyenből kiderül, hogy az illető bár tudja, hogy a húsfogyasztás nem feltétlenül jó a klímaváltozás elleni küzdelemben, de nem tud mit tenni, mert szereti az ízét.

 

Hogy az FDP és a CSU hogyan látta bele ebbe a Zöldeknek való kampányolást, nem tudni.

 

 

Mit kell tudni a német közmédiáról?

 

Németországban ugyanúgy, mint Magyarországon, az adófizetők tartják el a közszolgálati médiát, de egy egészen más modellben. Ott ugyanis – tudatosítva az emberekben, hogy ez a média a közért, azaz értük is van – havi 17,50 eurót kell fizetnie érte minden háztartásnak. Amint valaki bejelentkezett egy németországi lakásba, napokon belül kapni is fogja az erről szóló csekket, akár van tévéje-rádiója-internetje, akár nincs, akár fogyaszt németországi tartalmakat, akár nem. Ennek befizetését csak nagyon rossz szociális helyzet esetén lehet elkerülni.

 

Ebből a havi összegből fizetik aztán a teljes rendszert, a médiahatóságtól kezdve a nemzetközi tartalmakra kitalált, hamarosan talán már magyarul is beszélő Deutsche Wellén, a francia-német ARTE-n, a gyerek- és ifjúsági médiumokon át a két országos köztévén (ARD és ZDF) át azok regionális leágazásaig, amelyeket mind az ARD alá szerveztek be. Noha a szélsőjobboldali AfD próbálta már tematizálni, hogy a havi 17,50 eurót ne fizessék be az emberek a közmédiáért, mondván az csak hazudik, ez is azt mutatja csak, hogy ezen rendszerrel az emberek sokkal nagyobb elvásárokkal és médiatudatossággal fordulnak a közszolgálati tartalmak felé.

 

AZ ARD ALÁ BESZERVEZETT REGIONÁLIS CSATORNÁK, AMELYEK KÜLÖN-KÜLÖN IS SUGÁROZNAK, DE ORSZÁGOS SZINTEN SUGÁRZOTT TARTALMAT IS ELŐÁLLÍTANAK: LÉNYEGÉBEN EZ AZ ARD NEVŰ KÖZTÉVÉ. FEL VAN OSZTVA, HOGY MELY REGIONÁLIS SZERKESZTŐSÉG MILYEN TARTALMAKAT SZÁLLÍT BE NEKIK: A HÁROM KELETNÉMET TARTOMÁNYT IS ELLÁTÓ MDR A FELELŐS PÉLDÁUL A KELET-EURÓPAI HÍRANYAGOKÉRT, BIZONYOS SOROZATOKÉRT, VALAMINT A GYEREKTARTALMAKÉRT.

 

Több pénz kéne, de nem adnak

 

Aki figyelmesen olvasta a cikket, felfigyelt a WDR-t kritizáló CSU-s Hahn tweetjének megfogalmazására, miszerint „csak van még pénze” a német köztévének. Az utóbbi hónapok egyik legnagyobb botránya lett ugyanis abból, hogy a keletnémet Szász-Anhalt megvétózta, hogy a mostani 17,50 euróról 18,36 euróra emelkedjen a közmédiáért fizetendő havidíj. Ahhoz ugyanis, hogy ezt az összeget megemeljék, az összes német tartomány beleegyezése szükséges. És Szász-Anhalt nem is akárhogy vétózott: noha a tartományt a kereszténydemokrata CDU, a szociáldemokraták és a Zöldek közösen vezetik, a CDU-s miniszterelnök közölte, 

 

készek akár az ellenzéki, szélsőjobboldali AfD-vel is összefogni baloldali koalíciós partnereik ellenében, hogy meglegyen a többségük ehhez a szász-anhalti parlamentben.

 

A jövőbeli finanszírozásukat így nem valami biztosnak látó ARD, ZDF és a Deutschlandradio ezért a szövetségi alkotmánybíróság elé vittek az ügyet. A ZDF szerint ugyanis a tartománynak kötelessége lett volna hozzájárulnia a díj megemeléséhez, és azzal, hogy ezt nem tette meg, veszélybe sodorta a média német alaptörvényben megfogalmazott szabadságát. Azzal is érvelnek, hogy a német alkotmánybíróság korábbi ítéletei szerint a tartományoknak kötelessége „funkcióinak megfelelően”, valamint „szükségleteinek megfelelően” finanszíroznia a német közmédiát, és szerinte a szász-anhalti CDU azon érve, miszerint másként kéne tudósítania a közmédiának a keletnémet tartományokról, mint eddig, szintén nem lehet ok a vétóra, hiszen a finanszírozásnak függetlennek kell lennie médiapolitikai céloktól. 

 

Szász-Anhaltban mindenesetre idén júniusban tartományi választást rendeznek: elképzelhető, hogy pár CDU-s hardliner kiesik a parlamentből, vagy hogy megváltoznak a mostani arányok, noha a közvélemény-kutatások alapján a CDU-nak és az AfD-nek megmarad a díjemelést blokkoló többsége. Mint Christian Rath jogász az ügyről írt kommentárjában kifejti: az alkotmánybíróság valószínűleg kivár addig, hátha ezzel megoldódik az ügy. Ha Karlsruhe végül a német közmédiának ad igazat, úgy az ARD, ZDF és társainak győzelme szimbolikus lenne csak, a keletnémet tartomány szociális okokra hivatkozva újra blokkolhatná a díjemelést, és mehet újra az alkotmánybíróságra az ügy. A gleccserek meg olvadnak tovább.

 

FOTÓ: © Raimond Spekking / CC BY-SA 4.0 (via Wikimedia Commons)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.

Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.

Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.

Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás