A szabadságpárti Herbert Kickl „egészségügyi apartheidnek“ nevezte Izrael sikeres oltási politikáját.
Az országot irányító. Abdel Fattah el-Sziszi altábornagy amúgy brutális katonai rezsimje 2013-ben puccsal vette el a hatalmat az Izrael- ellenes és antiszemita Muszlim Testvériségtől, most eltökélte, hogy a zsidóságról is oktatni fogja a fiatalokat.
Az EP-beli szavazás ugyan titkos lesz, de az Azonnali utánajárt, hogyan fognak szavazni a magyar EP-képviselők.
Miután Lengyelországban életbe lépett Európa egyik legszigorúbb abortusztörvénye, a dán liberális Radikális Párt azt szeretné, ha Dánia ingyenes abortuszt biztosítana az arra rászoruló lengyel nőknek.
Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.
De Szlovákiában a Pfizer-BioNTech vakcinája is csak egy kicsit elfogadottabb az orosz vakcinánál egy felmérés szerint, amiből az is kiderül: félmillió ember kizárólag Szputnyik-vakcivával oltatná be magát.
Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.
Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.
A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?
Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.
Miért érdemes bízni a technológiában? Podcast!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Szlovákia az egymillió lakosra eső koronavírus miatti elhalálozások és kórházban ápoltak számában is épp a legrosszabb helyzetben van a világon. Miközben nem segített a kezdetben atombombának kommunikált, majd országosan, regionálisan és lokálisan is többször megismételt tömeges tesztelés, és a kormányon belül sincs egyetértés abban, hogy hogyan kellene kezelni a járványt, egyre kétségbeesettebb javaslatok látnak napvilágot.
Február elején Marek Krajčí jobboldali populista OĽaNO-s egészségügyi miniszter vetette fel, hogy
és csak akkor mehet el egy meghatározott időre, ha ezt az erre kialakított központban jóváhagyják. A javaslatot nem támogatták a koalíciós partnerek, azonban a kormány hozzáfogott a 2020 tavaszán már egyszer használt karanténalkalmazás frissítéséhez.
Szlovákia szintén fontolgatni kezdte az orosz vakcina beszerzését. Az ötletet hasonló viták övezik, mint Magyarországon, csak míg itthon ezek a viták a kormány és az ellenzék között folytak, addig Szlovákiában a kormányon belül: a jobbközép-liberális Za ľudí (Az Emberekért) párt ragaszkodik az EMA (Európai Gyógyszerügynökség) jóváhagyásához.
Vasárnap Milan Krajniak munkaügyi miniszter rukkolt elő egy egészen más típusú javaslattal. A szintén jobboldali populista Sme rodina (Család Vagyunk) párt minisztere a Facebook-oldalán bocsátotta megfontolásra javaslatát, miszerint
– írja a balközép-liberális Pravda.
Krajniak szerint a szlovák szociális intézményekben sokkal alacsonyabb a halálozási szám, mint a hasonló nyugat-európai intézetekben. A miniszter látja ennek a szerinte objektív okait: november óta biztosítanak D3-vitamint, kéthetente szűrik az intézmények lakóit és alkalmazottait egyaránt, biztosítják a védőeszközöket, de Krajniak szerint egy olyan dologról is kaptak visszajelzést, amit nem lehet tudományosan és logikusan kifejteni.
A szociális intézmények dolgozói és lakói egyre gyakrabban kérnek lelkigondozást, mert azt látják, hogy az ima segít a betegeknek. „Leegyszerűsítve, azokban a koronavírus-intézményekben, ahová a hívőkhöz bejár a felekezetük szerinti lelkész imádkozni, a katolikusok esetében biztosítja a szentáldozást, a gyónást, a betegek kenetét is, az ilyen intézetekből
– írja a miniszter, aki több intézetben is utána érdeklődött, hogy tapasztaltak-e hasonlókat a lelki gondozással kapcsolatban, és több helyről is megerősítést kapott.
A miniszter hangsúlyozza, hogy nem áll a rendelkezésére semmilyen tudományos tanulmány vagy bizonyíték. Mint írja: „De abban talán megegyezhetünk, hogy a lelkigondozás és az ima nem káros az embereknek. És úgy néz ki, több embernek láthatóan segít.”
„Mi lenne, ha megengednénk az embereknek, hogy szigorúan meghatározott feltételekkel részt vegyenek az istentiszteleteken, hogy imádkozzanak minden emberért Szlovákiában? A hívőkért és a nem hívőkért is.
Hiszem, hogy ez mindannyiunkon segítene” – véli a munkaügyi miniszter.
Ha tudományos munka nem is áll Krajniak miniszter rendelkezésére, gondolatait egy „igazolt történelmi példával” támasztja alá.
1710-ben Nagyszombat városát pestisjárvány sújtotta, ami a hosszú hónapokon át tartó lockdown ellenére is csak terjedt. Végül a Szent Miklós székesegyházban összegyűlt az egész város, hogy imádkozzon és Szűz Mária segítségét kérje. Az ima után a tömeg harangzúgás kísérte körmenetben megkerülte a teret és a Szentháromság-szobrot, majd visszatért a székesegyházba.
– írja a miniszter.
Krajniak, mint írja, vallásos emberként az élete során több alkalommal is meggyőződött róla, hogy a lelki világ ugyanolyan valóságos, mint a látható világ, ugyanakkor nagyon racionális embernek is tartja magát. Gondolataival nem lázadást szeretne szítani, hanem párbeszédre hív arról, hogy milyen feltételekkel lehetne kinyitni a templomokat, vagy legalább megoldani, hogy aki szeretne, egyénileg szentáldozáshoz járulhasson és gyónni tudjon. Úgy gondolja, hogy a templomok szigorú feltételek melletti újranyitása a helyzeten biztosan nem rontana,
NYITÓKÉP: A nagyszombati Szent Miklós-templom. Drak Fotograf / Facebook
A szabadságpárti Herbert Kickl „egészségügyi apartheidnek“ nevezte Izrael sikeres oltási politikáját.
Az országot irányító. Abdel Fattah el-Sziszi altábornagy amúgy brutális katonai rezsimje 2013-ben puccsal vette el a hatalmat az Izrael- ellenes és antiszemita Muszlim Testvériségtől, most eltökélte, hogy a zsidóságról is oktatni fogja a fiatalokat.
Az EP-beli szavazás ugyan titkos lesz, de az Azonnali utánajárt, hogyan fognak szavazni a magyar EP-képviselők.
Miután Lengyelországban életbe lépett Európa egyik legszigorúbb abortusztörvénye, a dán liberális Radikális Párt azt szeretné, ha Dánia ingyenes abortuszt biztosítana az arra rászoruló lengyel nőknek.
Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.
De Szlovákiában a Pfizer-BioNTech vakcinája is csak egy kicsit elfogadottabb az orosz vakcinánál egy felmérés szerint, amiből az is kiderül: félmillió ember kizárólag Szputnyik-vakcivával oltatná be magát.
Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.
Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.
A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?
Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.
Miért érdemes bízni a technológiában? Podcast!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!