+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ágoston Dániel
2021. február 19. péntek, 11:10
Az, hogy 2021-ben komolyan fennáll a lehetősége annak egy EU-s országban, hogy valakit lesitteljenek azért, mert vallási érzelmeket sértett, olyan pont, ahol nyugodtan kijelenthető, hogy para van.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Történt épp a minap, hogy békésen görgettem az interneteket, mikor szembejön velem, hogy vallási érzelmek megsértése miatt két évre le akarják sittelni Adam Nergal Darskit, a Behemoth nevű lengyel black/death metal zenekar frontemberét. Tenné mindezt a lengyel bíróság azért, mert Nergal úgynevezett vallási érzelmeket sértett azzal, hogy egy Szűz Mária-festményen ugrándozott, meg mert széjjeltépett egy Bibliát a színpadon, miközben hangos zenét játszott fekete ruhában, tüzet köpködve.

 

Az ilyen jellegű balhé persze nem újkeletű az extrém metal szubkultúrában emblematikus Nergal körül, korábban is cibálták már bíróság elé a lengyel nemzet szimbólumának megsértéséért, miután a zenekar beépítette a lengyel nemzet kétfejű szárnyasát a logójába, ami persze automatikusan lehajította a láncot a helyi jobboldal bringájáról.

 

Persze önmagában szörnyen bunkó, ha valaki könyvet tépked, meg festményen ugrál. Nergal azonban úgy tűnik, nem követi a Węgier bratanki közéletét, ugyanis, ha így lenne, tudná, csak olyan könyvet érdemes ledarálni, amelyben megmelegített mesehősök és cigány királyfik vannak. Az ugyanis az belefér a szólásnak az ő szabadságába, mint kiderült. Nergal azonban egy olyan könyvet tépett szét, amiről sokan azt mondják, hogy szent – jelentsen ez bármit is. Szent dolgokat pedig nem bántunk, nem gúnyolunk, nem babrálunk, mert az nemhogy csúnya dolog, de a végén még megsértődne egy csomó ember, amibe belegondolni is iszonyatos.

 

A helyzet azonban az, hogy valójában tökre le van szarva, hogy ki és min sértődik meg. Nem létezik ugyanis olyan, hogy szentség, nem fordulhat elő, hogy valaki azért ne gúnyolódhasson valamin, mert valakinek sérülhet tőle a kis lelke, ugyanis pontosan ez a nyekergő, túlérzékeny vinnyogás az, ami

 

odáig hajtja a politikai korrektség vágányain száguldó faszságexpresszt, hogy lassan egy anyósviccet sem mer elmondani az ember.

 

Igen, tök nyilvánvaló, hogy rengeteg ember számára sértő lehet, ha valaki brahiból széttépi a kedvenc mesekönyvüket. Ebben az esetben pedig teljes joggal szólíthatja fel minden hívő Nergalt az anyjával való közösülésre, majd rá is zendíthet egy zsoltárra is, ha úgy szottyan a kedve. Mindezt pedig azért teheti meg bárki, mert a megsértéshez való jog alapvető jog. Oda és vissza egyaránt.

 

Igen, nekem is elkerekedett a szemem, mikor Dúró Dóra könyvet darált, viszont már akkor is az volt a kérdésem, hogy vajh mi lenne, ha ugyanezt a Bibliával tenné meg valaki a Mi Hazánk pártirodája előtt? Mondjuk most már úgy vagyok vele, hogy felőlem akár hangulatot is kelthet ilyesmivel bárki nyilvánosan, pláne, hogy igazából bárki bármilyen tárgyat ledarálhat, ami az övé. Viszont az, hogy A-típusú hangulatkeltés elfogadott, B-típusú meg törvényesen büntethető, az nagyon nem 2021.

 

Mert hát gondoljunk csak arra, milyen jogi abszurditásokat eredményezett fejlett európai államokban az egyház és az állam össze-összeborulása még a XX-XXI. században is, amik egy cseppet sem vicces Monty Python-jelenetté teszik a valóságot a józan és fejlődő többség számára.

 

Nergal ugyanis egy sátánista metal zenész, aki hosszú évek óta űz sportot abból, hogy hülyére triggereli a prűd, konzervatív, széplelkűeket. Nem mellesleg a világ egyik legnagyobb attention whore-ja, aki amellett, hogy elkészítette a világ egyik legkirályabb és legjelentősebb black metal albumát, simán beült a lengyel Voice tehetségkutatójába mentorkodni, amitől meg a metal rendőrség ügyeletes tisztjei borultak ki teljesen. Bőven van tehát ok arra, hogy utálni lehessen ezt a fazont. Azonban

 

az, hogy 2021-ben komolyan fennáll a lehetősége annak egy EU-s országban, hogy valakit lesitteljenek azért, mert vallási érzelmeket sértett, olyan pont, ahol nyugodtan kijelenthető, hogy para van.

 

Merthogy ez a sztori nem Szaúd-Arábiában vagy Iránban történik, hanem Európa kellős közepén, ahol a lengyel bíróság valamilyen oknál fogva azt hiszi, hogy a XI. században él a XXI. helyett, amikor is nem lehet olyat csinálni büntetlenül, hogy valaki tahón széttépi a Gutenberg-galaxis legtöbbet nyomtatott bestsellerét, majd ukmukfukk megtapossa annak a nőnek a képét, aki alighanem bedumálta a férjének, hogy Isten fiát várja szeplőtlenül, nem pedig annak a fickóét, akitől a szamarat vették jármű gyanánt a betlehemi turnéjukhoz.

 

Tudom, szégyelljem magam, amúgy sem ezt mondanám, ha engem sértett volna meg, bezzeg a Meseország kapcsán meg hisztiztem, csak hát az a nagy büdös helyzet, hogy Nergal nem gyújtogat templomokat, nem uszított soha a keresztények ellen, nem akar beleugatni az életükbe – egész egyszerűen hangot ad azon véleményének, hogy a vallás egy baromság, a kereszténység egy tévedés, amely szerint mindenki bűnös, mert az első nő belezabált a tudás fájába, miután felbujtotta rá az első kígyónak álcázott emberjogi aktivista.

 

És még mielőtt bárki azt hinné, hogy a sátánizmus is egy vallás, ami ugyanolyan veszélyes lehet, mint bármelyik, érdemes leszögezni, hogy nyilvánvalóan Nergal sem gondolja komolyan, hogy a pokolban tanyázik egy sötétvörös szuperlény, aki vasvillával döfködi a rossz lelkeket.

 

A modern sátánizmus sokkal inkább egy politikailag aktív, szekuláris és ateista ellenkultúra, amely tulajdonképpen provokációs eszközként használja a sátánizmus esztétikáját,

 

mintegy meghatározva magát egy olyan eszmével és intézménnyel szemben, amelynek 2000 évnyi referenciája van arról, hogy milyen, amikor dogmákba szedett képzelgések mentén ugat bele az egyház az állam működésébe és az emberek életébe.

 

Mert, ha azt hinnénk, hogy ez már a régmúlt, akkor nézzünk át lengyel barátainkhoz, akik épp le akarnak sittelni valakit, mert egy veszélyes baromságnak tartja a kereszténységet, amely hit örvén nemrég szinte teljes egészében betiltották ugyanott az abortuszt, mondván, a halva születendő magzatot is meg kell szülni, hogy keresztényként temethessék el.

 

Na, mármost abban a magyarok többsége egyetért, hogy a vallási fanatizmus és fundamentalizmus a modern, nyugati civilizáció egyik legnagyobb veszélye, amit tök jó lenne megakadályozni. Akkor is, ha iszlám fanatizmus, és akkor is, ha keresztény fanatizmus.

 

Olvasnál még Ágoston Dánieltől? Kattints ide! Vitáznál vele? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szabadságpárti Herbert Kickl „egészségügyi apartheidnek“ nevezte Izrael sikeres oltási politikáját.

Az országot irányító. Abdel Fattah el-Sziszi altábornagy amúgy brutális katonai rezsimje 2013-ben puccsal vette el a hatalmat az Izrael- ellenes és antiszemita Muszlim Testvériségtől, most eltökélte, hogy a zsidóságról is oktatni fogja a fiatalokat.

Az EP-beli szavazás ugyan titkos lesz, de az Azonnali utánajárt, hogyan fognak szavazni a magyar EP-képviselők.

Miután Lengyelországban életbe lépett Európa egyik legszigorúbb abortusztörvénye, a dán liberális Radikális Párt azt szeretné, ha Dánia ingyenes abortuszt biztosítana az arra rászoruló lengyel nőknek.

Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.

De Szlovákiában a Pfizer-BioNTech vakcinája is csak egy kicsit elfogadottabb az orosz vakcinánál egy felmérés szerint, amiből az is kiderül: félmillió ember kizárólag Szputnyik-vakcivával oltatná be magát.

Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Twitter megosztás Google+ megosztás