+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2021. február 19. péntek, 17:15
Egyszerű paraszti szülők gyerekeként megreformálta a modern művészetet. Nélküle nem az lenne a szobrászat, mint ami ma.

Pont 145 évvel ezelőtt, 1876-ban a romániai Olténia egyik kis falujában, Hobițan született meg

 

a 20. század egyik legeredetibb, hatalmas nemzetközi karriert befutott avantgarde szobrásza, a román Constantin Brâncuși.

 

Brâncuși szegény román földműves család hetedik gyerekeként látta meg a napvilágot, elemi iskolában a faluban járt. Miután szülei felfigyeltek arra, hogy a kis Brâncuși az udvaron kallódó faszemétből kifaragott egy hegedűt, a közeli Krajovára küldték művészeti gimnáziumba, majd a bukaresti művészeti főiskolára.

 

BRÂNCUȘI PÁRIZSI MŰTERME. FOTÓ: EDWARD STEICHEN / WIKIMEDIA

 

A huszadik század elején, 1903-ban jutott el arra az elhatározásra, hogy megejti ő is a kelet-közép európai művészek – például a magyar Kassák Lajos gyalogútja az Egy ember élete című önéletrajzi regényében olvasható – hagyományos párizsi tanulmányútját. Brâncuși 1904-ben Bécsbe, majd Münchenbe ment, végül aztán egy veszélyes betegségből felépülve megérkezett Párizsba. Itt sikeresen felvételizett az ottani MOME-ra, az École Nationale Supérieure des Beaux-Artsra (ENSBA).

 

Ebben a huszadik század eleji, művészek számára inspiráló közegben teljesedhetett ki Brâncuși művészete.

 

Az addigi klasszikus szobrászati formákkal szakítva, művészete elmozdult a letisztult geometriai formák felé.

 

Már 1907-ben megalkotta a Csók első változatát. Brâncușira Amadeo Modigliani, Ernst Ludwig Kirchner, Pablo Piacasso, Marcel Duchamp, Tristan Tzara, sőt maga Brâncuși mestere, Auguste Rodin volt hatással, akiket barátainak is tartott. Lényegében Brâncuși az avantgarde művészetek összes izmusát képviselő művészek között otthonosan mozgott, barátságokat kötött. Úgy tartják róla, hogy mindig egyszerű ruhákban járt – utalva román, paraszti származására – egyszerű, román ételeket evett, amelyeket maga főzött. Kedvenc eleme először a fa, majd a kő volt.

 

A CSÓK. FOTÓ: LIBRARY OF CONGRESS / WIKIMEDIA

 

Saját művészetét nehéz bármelyik izmusba is besorolni, leginkább a primitív, afrikai művészet, a román néphagyomány, valamint a párizsi absztrakt és a geometriai modernizmus egymásra hatása jellemzi.

 

1907-ben megfaragta első modernista alkotásait, utána pedig csak ebben a stílusban alkotott. Szobrászatával átlépett az addigi görög-római hagyományon és visszatért a kőhöz, mint alapanyaghoz. Alapvetően mértani formákat faragott, leggyakrabban előforduló elem a művészetében a tojásdad alakú henger vagy gömb.

 

A CSÓK KAPUJA. FOTÓ: ȘTEFAN JURCĂ / WIKIMEDIA

 

Legismertebb romániai alkotása a második világháború előtt pár évvel, 1938-ban, Tîrgu Jiu (Zsilvásárhely) városában befejezett első világháborús emlékmű és környezete. Az emlékmű a Hallgatás asztalával kezdődik, amelyet tizenkét kőszék vesz körbe.

 

A HALLGATÁS ASZTALA. FOTÓ: MUNTEANU ANCA / WIKIMEDIA

 

Majd a nézelődő áthalad a Csók kapuján, amely súlyos kőtömbök letisztult formáján keresztül elvezet magához a véghez: a Végtelen oszlopig. Ez az egymásba fonódó beton és fémtömbök ötvözete

 

a román katonák első világháborús hatalmas szenvedését szimbolizálja.

 

A VÉGTELEN OSZLOP. FOTÓ: MIKE MASTER / WIKIMEDIA

 

Brâncuși élete végéig Párizsban élt, 1945 után, a kommunista berendezkedés alatt többször meglátogatta még Romániát, azonban a letelepedést megtiltották számára. 1957-ben, nyolcvanegy évesen halt meg.

 

NYITÓKÉP: Constantin Brâncuși és 1913-as alkotása, a Mlle Pogany. FOTÓK: Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A francia politikában és gazdaságban gyakorlatilag nem lehetett karriert csinálni a párizsi Nemzeti Közigazgatási Főiskolán, a legendás ENA-n szerzett diploma nélkül. Macron ennek akar véget vetni, noha maga is az ENA-ról került ki.

A moldovai Alkotmánybíróság két éven át tartó politikai válság végére tett pontot. Az elnök nyugatbarát pártja vezet, akár egyedül is kormányozhat.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.

Cak az oltás első dózisát kapta meg. A kormány időközben ígéretet tett a rendszer pontosítására.

Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!

Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás