+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szűcs Donát
2021. február 18. csütörtök, 13:46
Hazudni nem csak állítással, kérdésekkel is lehet – most éppen azt próbálja elhitetni a kormány, hogy bármit is számít a nyitásról szóló nemzeti konzultáció. Pedig valódi, következményekkel járó és politikailag sem kockázatos kérdéseket is fel lehetett volna tenni – de a magyar kormány erre már akkor sem képes, ha éppen megtehetné.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Az, hogy a nemzeti konzultációnak sem a magyar nemzethez, sem a konzultációhoz nincs sok köze, nem lehet újdonság egyetlen gondolkodó magyar embernek sem. Orbán Viktor és kormánya az elmúlt tíz évben arra használta ezt az eszközt, hogy hiteltelenítse és fölöslegesnek állítsa be a modern demokráciák egyik legszebb intézményét, a népszavazást, és a magyar adófizetők pénzén juttasson el pártpropagandát milliókhoz.

 

Arról „kérdeztek”, adjanak-e több pénzt, vagy bevándorlókkal, Brüsszellel és Sorossal riogattak,

 

de a gránitszilárdságú (2012 óta kilencszer módosított) alaptörvény kapcsán is jól megkonzultálták, mint hogy kell-e például védenie a családot vagy a rendet Minden Magyarok Dokumentumának.

 

Aztán jött a koronavírus, és bekopogtatott a valóság Orbánék ablakán.

 

Az már márciusban világos volt, hogy most a kormányon a sor: veszélyhelyzetet hirdettek, ezt rendeleti kormányzás követte – ez persze a világon nem példa nélküli. Nincs idő kérdezgetni, nem ismerjük még a vírust, lapítani kell a görbét, mondták sokan akkor.

 

Nyáron azért arról is volt szó, hogy milyen intézkedéseket támogatnának az emberek egy második hullám esetén – de még az irányított kérdésekkel operáló, a kormány hívei által visszaküldött konzultáció eredményeit sem sikerült maradéktalanul átvinni a gyakorlatba. 62 százalék támogatta az idősek vásárlási idősávját, később be is vezették, aztán az Idősek Tanácsának javaslatára (elnök: Orbán Viktor) karácsony előtt eltörölték.

 

A közhangulat viszont változott – a kormány pedig ennek részleteivel mindenkinél pontosabban tisztában van, hiszen mindent mérnek.

 

A kormány egyre nagyobb nyomás alá került: egyre több ellenzéki politikus és párt kezdett kiállni az óvatos nyitás mellett, a vendéglátósok és sok vállalkozó egyre dühösebb lett. Túl sokan kezdték a nyitás lehetőségét pedzegetni ahhoz, hogy azt teljesen figyelmen kívül lehessen hagyni.

 

Erre született válasz a nyitásról szóló nemzeti konzultáció, ahol az egyik kérdésben például ezt hazudja a kormány:

 

Vannak, akik szerint – amint a járványügyi helyzet engedi – az első lépések között enyhíteni kell az este 8 óra utáni kijárási tilalmat. Ön egyetért ezzel?

 

Hazudik azért, mert valós dilemmának állítja be azt, hogy ha a járványügyi helyzet engedi, fenntartsa a korlátozásokat a kormány. Mégis,

 

hogyha a „járványügyi helyzet” már nem indokolja, engedi az oldást, mégis mi indokolhatná a kijárási tilalom fenntartását?

 

Hazudik a kérdés, mert nem mondja el, ki dönt arról, hogy mikor „enged” bármit a járványügyi helyzet – természetesen nem a magyar emberek, hanem az operatív törzs és a kormány. Elhazudja, hogy nem jelent semmit az, hogy „az első lépések között” –

 

ebből semmilyen konkrét intézkedés, határidő, vagy prioritás nem következik.

 

Hazudik a többi kérdés is – vagy mert olyat kérdez, amit senki nem is kérdőjelezett meg soha (fokozatosan kell lazítani), vagy mert a védettségi igazolványokhoz kötött privilégiumok rendszerét a nem beoltottak súlyos diszkriminációja helyett valamiféle „felmentésnek” állítja be – mintha a korlátozások egyébként teljesen természetesek lennének.

 

A baj nem az, ha egy kormány azt mondja, hogy a választásokon szerzett felhatalmazása kiterjed arra, hogy rendkívüli helyzetben, ideiglenes jelleggel az állampolgárok bevonása nélkül kormányoz – ez bizonyos pontig védhető álláspont. Kétharmados felhatalmazás, felelősséget vállal a Fidesz, ugye.

 

A baj az, ha közben kamukérdőívvel próbálja elhitetni a választókkal, hogy a szavuk bármit is számít abban, mikor, mit és hogyan fognak lazítani.

 

A konzultáció kamu jellege ráadásul nem volt szükségszerű, lehetett volna ez másképp. A valódi kérdések mondjuk ilyesmik lennének:

 

+ Vannak, akik szerint a kijárási tilalmat kell feloldani, mások a vendéglátóhelyek kinyitását tartják fontosabbnak. Melyiket hajtsa végre korábban a kormány?

 

+ Mekkora áldozatot kell vállalnia a magyar társadalom többségének a koronavírus által különösen veszélyeztetett csoportok megóvásáért?

 

+ Korlátozhatóak-e tovább a nem beoltott magyarok jogai azoknál, akiket már beoltottak?

 

Ezeket és ilyen valódi kérdéseket nem tesz fel a kormány a konzultációban – szembeköpve ezzel az összes olyan magyar embert, aki szenved a korlátozásoktól, vagy segítség nélkül tönkremegy az üzlete.

 

Sorosnál, Brüsszelnél, és az ingyenpénznél ez elment, most viszont tényleg életekről és egzisztenciákról van szó.

 

Úgy tűnik, a magyar kormánynak egy ilyen ügy valódi kérdéseket már nem ér.

 

Olvasnál még Szűcs Donáttól? Itt megteheted. Vitáznál vele? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szabadságpárti Herbert Kickl „egészségügyi apartheidnek“ nevezte Izrael sikeres oltási politikáját.

Az országot irányító. Abdel Fattah el-Sziszi altábornagy amúgy brutális katonai rezsimje 2013-ben puccsal vette el a hatalmat az Izrael- ellenes és antiszemita Muszlim Testvériségtől, most eltökélte, hogy a zsidóságról is oktatni fogja a fiatalokat.

Az EP-beli szavazás ugyan titkos lesz, de az Azonnali utánajárt, hogyan fognak szavazni a magyar EP-képviselők.

Miután Lengyelországban életbe lépett Európa egyik legszigorúbb abortusztörvénye, a dán liberális Radikális Párt azt szeretné, ha Dánia ingyenes abortuszt biztosítana az arra rászoruló lengyel nőknek.

Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.

De Szlovákiában a Pfizer-BioNTech vakcinája is csak egy kicsit elfogadottabb az orosz vakcinánál egy felmérés szerint, amiből az is kiderül: félmillió ember kizárólag Szputnyik-vakcivával oltatná be magát.

Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Twitter megosztás Google+ megosztás