+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. február 18. csütörtök, 11:20
A francia államfő még a múlt évben jelentette be: harcot indít az „iszlám szeparatizmus” ellen, azaz kötelezni fogja a franciaországi muzulmánokat a köztársasági értékek elfogadására. Az ügy kapcsán egyik minisztere a baloldalt is iszlamizmussal vádolta meg. Az új törvény szigorúbb ellenőrzést ír elő a muzulmánok kapcsán – azonban a szöveggel se a szélsőbal, se a konzervatív ellenzék nem elégedett. A szélsőbal Ferenc pápát idézve ateizmussal vádolja Macront.

Miután tavaly októberben egy csecsen terrorista lefejezett egy párizsi iskolai tanárt, mert az Mohamed-kritikus karikatúrákat mutatott be az óráin, Emmanuel Macron francia elnök keményebb fellépést ígért az iszlamizmussal szemben. A politikus szerint Franciaországban

 

„az iszlám válságban van”, és azt rótta fel a muzulmánok egyes részeinek, hogy „szeparatisták” lennének.

 

A szeparatizmus vádjával a 19. század végén a francia baloldal illette a katolikus egyházat, mondván: kivonja magát a francia állam alól (már csak azért is, mert a pápa felé lojális), és nem fogadja el a köztársasági értékeket. Az akkori kultúrharcot kiütéses győzelemmel a baloldaliak nyerték meg: az 1905-ös szeparációs törvénnyel kimondták az állam és a (katolikus) egyház éles szétválasztását – a laicizmus azóta a francia állam egyik alapdogmája, amit mostanra már a szélsőjobboldal nagyrésze is elfogad.

 

Republikánus iszlám?

 

Azzal, hogy

 

Macron most az iszlám ellen fordította az egykor antiklerikális vádat,

 

magát az akkori laicista harc folytatójaként tudta megjeleníteni, mintha jelenleg az iszlámot kéne ugyanúgy visszaszorítani, mint hajdanán a katolicizmust.

 

Ennek kapcsán oktatási minisztere még a baloldalt is megvádolta, hogy feladja régi laicista-univerzalista énjét, amikor például – az amerikai akadémiai világból kölcsönzött elméletekkel – a kisebbségek mellett áll ki. A baloldalon több egyetemi oktató is – köztük a Franciaországban szociológiát oktató Erőss Gábor, Józsefváros párbeszédes alpolgármestere is – tiltakozott egyrészről az iszlamizmus vádja ellen, másrészről azellen, hogy az egykoron jelentős politikai hatalommal rendelkező katolikus egyház elleni harcot a társadalmilag marginalizált iszlám elleni harccal lehetne összemosni.

 

A BLM-MOZGALOM PÁRIZSBAN IS MEGJELENT, A BALOLDALI LAICISTÁK ÉS MACRON HÍVEI SZERINT EZ AZONBAN IDENTITÁRIUS POLITIKA, AMELY ELLENKEZIK A KÖZTÁRSASÁGI ESZME UNIVERZALIZMUSÁVAL. MACRON OKTATÁSI MINISZTERE EGYENESEN RASSZIZMUSSAL VÁDOLTA MEG AZOKAT, AKIK A KISEBBSÉG JOGAI MELLETT ÁLLNAK KI. A KÉPEN A BALNACIONALISTA JEAN-LUC MÉLENCHON (BARNA MASZKBAN) TÜNTET A FEKETÉK JOGAIÉRT. FOTÓ: JLM / FB

 

Macron azonban nem adta fel, hogy republikánus irányba tolja el a franciaországi iszlámot. Január végén sikeresen hozatta létre a legnagyobb iszlám szervezetekkel az Imámok Nemzeti Tanácsát, amely a számos irányzatra szakadt iszlám franciaországi ernyő-, és egyben ellenőrző szerve lenne. Azonban sokszor

 

az iszlámon belüli ellentétek erősebbek, mint a köztársasággal szembeniek

 

– ezt bizonyította, hogy a januári megállapodásban a párizsi Nagymecset rektorja nem vett részt, mert szerinte iszlamisták is ülnek az asztalnál; miközben a főleg török muzulmánokat képviselő szervezeteknek meg az nem tetszett, hogy Macron előírná: egyetlen mecset sem fogadhat el külföldi támogatást és befolyást. (Jelenleg az imámok többségét külföldön képzik; a külföldi befolyás főleg a törökök mecseteinél érződik, mert azok közvetlenül a Diyanet, azaz az ankarai vallásügyi hatóság alá vannak rendelve.)

 

Muzulmánok korlátozása: magánoktatás mesgszorítása, külföldi pénzek deklarálása, lányok szüzességi vizsgálatának tilalma

 

Kedden pedig a macroni iszlamizmus elleni harc második lépése is sikeres lett: a párizsi Nemzetgyűlés (azaz a parlament alsóháza) nagy többséggel fogadta el azt a törvényt, amely valamennyi társadalmi szervezet kapcsán – márpedig a francia jog értelmében az egyházak is csak ilyennek tekintendők – szigorúbban várja el, hogy elköteleződjenek a republikanizmus és a laicizmus értékei mellett (ahogy a törvény írja: „a köztársaságunk a közös jószágunk”); másrészről szigorúbb ellenőrzési rendszert vezet be; harmadrészt pedig megerősíti az állami védelmi mechanizmusokat a büntetőjog eszközeivel azok kapcsán, akiket laicista és republikánus meggyőződésük miatt ér hátrány vagy támadás bármilyen társadalmi szervezetben (azaz akár egyházban). A törvény értelmében minden társadalmi szervezet tagjanainak

 

alá kell írniuk egy köztársasági hűségnyilatkozatot, valamint a társadalmi szervezetek akár a vezetőség antirepublikánus nézetei után is azonnal feloszlathatóak.

 

Emellett a törvény kötelezi arra a társadalmi szervezeteket, hogy számoljanak be, kiktől és milyen összegben kapnak külföldről támogatást.

 

Minden 10 ezer euró (3,6 millió forint) feletti külföldi támogatást nyilvánossá kell tenni.

 

(Összehasonlításképp: Magyarországon a Soros György elleni küzdelem jegyében hozott 2017-es törvény értelmében akkor kell egy civil szervezetnek magát külföldről támogatott szervezetté nyilvánítania, ha egy év alatt legalább 9 millió forintnyi támogatást kap külföldről, és eleve csak akkor kell külön értesítenie az államot ezen támogatások tényéről, ha ezt az összeghatárt elérték.)

 

Amint arról a francia RTL beszámolt: noha a közel hatmilliós francia muzulmánság nagyrésze Algériából, Marokkóból és Tunéziából származik, a támogatások többségét Törökország nyújtja. Ellentétben azonban Németországgal, a törökök csak egy kisebbséget tesznek ki a muzulmánok között Franciaországban, összesen 800 ezren vannak, elsősorban Kelet-Franciaországban (Strasbourg és Mulhause számít a két legfontosabb „török városnak”). Mivel a közel 400 török mecset majdnem mindegyike az ankarai vallási hivatal felügyelete alatt áll (150 imámot ezekbe Törökország küld közvetlenül), ezeknél nemcsak anyagi támogatás, de világos ideológiai-politikai vonalvezetés is tapasztalható –

 

a török imámok többsége Recep Tayyip Erdoğan politikáját támogatja.

 

Nem véletlen, hogy a három iszlám szervezet közül, amely nem hajlandó az Imámok Nemzeti Tanácsához tartozni, kettő – a Franciaországi Török Muzulmánok Koordinációs Tanácsa (CCMTF), illetve a Milli Görüs – közvetlenül Ankarába van bekötve. De a 2600 franciaországi mecset közül a törököké csak egy elenyésző kisebbség, a többséget vagy az észak-afrikai államok, vagy az Öböl-menti országok finanszírozzák.

 

AZ ANKARA-PÁRTI FRANCIA MUZULMÁN SZERVEZET NEM HAJLANDÓ LEMONDANI AZ ISZLAMIZMUSRÓL ÉS A KÜLFÖLDI KAPCSOLATOKRÓL. FOTÓ: CCMTF / FB

 

A törvény az áldozatokat azzal védi többek között, hogy szigorúbban rendeli tiltani az esetleg egyes egyházi jogban megengedett többnejűséget,

 

megtiltja teljes mértékben, hogy francia orvos szüzességi igazolást állíthasson ki

 

(egyes muzulmán esküvők előtt a szülők és a jövendőbeli férj elvárták ezt a mennyasszonytól), valamint a büntetőjogban tovább szigorodik a házasulandók akarata ellenére köttetett házasság, amely nemcsak érvénytelennek számít ezentúl, de a házasságot kialkudók is büntethetőek lesznek. Emellett a törvénytervezet nagyon lecsökkenti azon esetek számát, amikor valaki a gyerekét otthon taníttathatja. Ezzel eddig ugyanis sok olyan muzulmán élt, akik nem értettek egyet a világi iskolával, vagy például nem akarták, hogy a lányaik a fiúkkal közösen vegyenek részt testnevelés órán. Ezentúl

 

csak nagyon szigorú szabályok betartása esetén van lehetőség magántanulóvá válni.

 

A törvénytervezet emellett bevezeti a szeparatizmus büntetőjogi tényállását, amit az merít ki,

 

aki közszolgálatban dolgozó személyt – így akár tanárt – annak republikánus és laicista nézetei miatt fenyeget vagy kritizál. A törvénytervezet értelmében ezentúl 75 ezer euróval sújtható az, aki ezt elköveti.

 

„Szocialisták, kommunisták, Ferenc pápa mellettünk!”

 

A törvénytervezetet – amely kedden első olvasatban ment át a Nemzetgyűlésben, most még a Szenátusnak is meg kell szavaznia – az ellenzék nagyrésze nem támogatta, de eltérő indokaik voltak. A Jean-Luc Mélenchon vezette nacionálkommunista Lázadó Franciaország szerint rasszizmus az iszlamizmussal szembeni harc – ez azzal is összefügg, hogy Mélenchon támogatói között nagyon sok algériai van, a Lázadó Franciaország választási gyűlésein a francia mellett az algériai zászló is mindig lobog. Mélenchon maga a jelentős muzulmán lakossággal rendelkező Marseille-t képviseli a Nemzetgyűlésben.

 

Mélenchon a parlamenti vitában „több megértést és toleranciát” szorgalmazott a vallások irányába, amire

 

a szélsőbaloldali politikus Macron belügyminiszterétől, Gérald Darmanintől megkapta a vádat, hogy „a klerikalizmust védelmezi”.

 

JEAN-LUC MÉLENCHON (FOTÓVAL A KEZÉBEN) 2018-BAN MOSZKVÁBAN VONUL FEL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS GYŐZELMET ÜNNEPLENDŐ. FOTÓ: JLM / FB

 

Mélacnhon szerint a törvény egésze a muzulmánok ellen irányul, akiket ő védelmébe akar venni. A politikus azt mondta: „a törvény azt hiszi, hogy felszámolja a terrorizmus talaját”, de elfelejtené eközben, hogy „a terrorizmus táptalaja az emberi szellem, mert minden történelmi korszakban voltak fanatikusok és terroristák”. Mélenchon

 

egyetértően idézte Ferenc pápát és a francia katolikus püspöki kart – ahogy ő mondta: „ide hallgassatok, szocialisták, kommunisták, ők a mi védelmezőink!” –, mert szerinte a macroni tervek már nem is laicizmust, hanem „egy állami ateizmust” várnának el,

 

ami a szélsőbaloldali politikus szerint mindig erőszakhoz és szenvedéshez vezetett a történelemben.

 

Ezzel szemben a konzervatív Republikánusoknak viszont az a bajuk a törvénytervezettel, hogy az nem eléggé szigorú, szerintük a törvénytervezet „csak egy kirakat”, amely „a tényleges veszélyt” még most sem érzékeli.

 

Marine Le Pen attól tart, hogy Macrontól az iszlamizmus vádját kapja meg

 

A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés azonban nagyrészt egyetért a törvénytervezettel, a szélsőjobboldali párt legtöbb képviselője annak egyes részeit – például a mecsetek rendkívüli bezárását lehetővé tevő büntetőtörvénykönyv-módosítást – meg is szavazta. A törvény más részei kapcsán azonban tartózkodtak – Marine Le Pen szerint egyrészről problematikus, hogy a törvény számos szabadságjogot sért (az utóbbi időben a Nemzeti Tömörülés alapjogi kérdésekben egyre liberálisabb álláspontot foglal el), másrészről a Le Pen-párt attól tartott, hogy ha nemmel szavaznak, akkor Macronék az iszlamizmus támogatásával fogják őket megvádolni a 2022-es elnökválasztási kampányban.

 

Guillaume Tabard, a konzervatív Le Figaro publicistája „Júdás-csókkal” azonban már most megvádolta Le Penéket: szerinte

 

a pártnak fontosabb, hogy ne szavazzanak Macronnal együtt, minthogy segítsék az elnök iszlamizmus elleni harcát.

 

Amúgy a Szocialista Párt (PS) képviselői is úgy jártak el, mint Le Penék: tartózkodtak. Szerintük a laicizmust védelmezni kell, de Macron politikáját nem tartják e téren őszintének.

 

NYITÓKÉP: Emmanuel Macron beszédet mond. Elysée, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Vasárnap ismeretette részletesebb előválasztási programját a párt. Négyhetes munkahét, új választási rendszer, bérlakásprogram. A részletekért olvasd el a cikkünk!

Újra itt van Ercsey Dániel boriskolája: ezen a héten az olaszrizlingről lehet mindent megtudni, amit csak érdemes.

A rendelkezésre álló vakcinákat lakosságarányosan osztanák szét az önkormányzatok között.

A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.

Kijöttek a közlönyben a csütörtökön bejelentett szigorítások részletei.

A bajor kormányfő közölte: a magyar kormánypártnak nincs többé helye az Európai Néppárt közösségében. Nem először fejezi ki, hogy véget ért a Fidesz és a CSU közötti jó kapcsolat.

Szerinte párttársait csak a miniszteri székek érdeklik.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Twitter megosztás Google+ megosztás