+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2021. február 17. szerda, 07:10
Haldoklik a schengeni egyezmény a koronavírus-járvány miatt bevezetett határellenőrzések miatt, véli Urmas Paet, egy liberális észt EP-képviselő. De miért látja így? Miért problémás, hogy a tagállamok egyoldalúan vezetnek be különböző szabályokat? Ki a hibás mindezért? És mi lehetne a megoldás? Interjú!

Mikor utazott legutoljára nem munkaügyben külföldre?

 

Legutoljára Finnországban voltam augusztusban, de októberben Párizsban is jártam, bár akkor munkaügyben.

 

Mi volt az eljárás, amikor megérkezett ezekbe az országokba: fel kellett mutatnia egy negatív PCR-tesztet vagy karanténba kellett vonulnia?

 

Nem, augusztusban még más volt a helyzet, akkor nem volt karanténkötelezettség és tesztet se kellett felmutatni. Akkor többnyire normális volt a helyzet, ahogy még októberben is. Decemberig nem kellett felmutatni negatív tesztet.

 

Az elmúlt egy évben hány tesztet végeztetett el és mennyi időt töltött karanténban?

 

Karanténba egyszer se kellett vonulnom, de körülbelül tíz tesztet végeztettem el ezalatt az egy év alatt.

 

Nemrég írt egy véleménycikket arról az Euractivon, hogy ön szerint a schengeni egyezmény haldoklik. Miért látja így? Az egyezményben résztvevő államoknak joguk van ideiglenesen határellenőrzéseket bevezetniük, mint ahogy tették ezt például 2015-ben a migrációs válság alatt.

 

Minden korlátozásnak egyértelmű okai vannak, de az európai közösség mindig is büszke volt arra, hogy az emberek szabadon mozoghattak a schengeni övezeten belül. Ennek továbbra is természetesnek kéne lennie! Ahogy annak is, hogy ilyen nehéz időkben az Európai Bizottság és a tagállamok együttműködve próbáljanak meg közös szabályokat kidolgozni.

 

Sajnos a tavaszi lezárásokból semmit sem tanultunk.

 

Ezt abból láthatja mindenki, ami december óta zajlik EU-szerte: nincs közös megértés, nincs közös megközelítés. Néhány tagállamban kötelező a teszt, másoknál kötelező a karantén, de még ebben sincs közös gyakorlat: van ország, ahol 72 órával, van, ahol 48 órával, és van, ahol 24 órával korábbi teszt szükséges. Az egész helyzet komplikált, hiszen vannak olyan országok, akik eleve csak a munkaügyben érkezőket engedik be, más országok pedig csak és kizárólag a saját állampolgáraikat. Ezeknek a külön-külön bevezetett korlátozásoknak semmiféle adekvát oka nincs.

 

Ebben az értelemben én úgy látom, hogy Schengen mára idejétmúlttá lett: ma már nincs szabad mozgás Európában. És sem a tagállamok, sem az Európai Bizottság még csak meg sem próbál változtatni azon, hogy egyéni helyett közös, uniós megközelítésben gondolkodjunk.

 

INTERJÚALANYUNK, URMAS PAET, A LIBERÁLIS ÉSZT REFORMPÁRT EP-KÉPVISELŐJE. 2005 ÉS 2014 KÖZÖTT ÉSZTORSZÁG KÜLÜGYMINISZTERE VOLT, 2014 ÓTA PEDIG EP-KÉPVISELŐ. PAET MÉG FEBRUÁR ELEJÉN ÍRT EGY EURACTIVOS VÉLEMÉNYCIKKET SCHENGEN HALÁLÁRÓL, AMIRŐL AZ INTERJÚBAN IS KÉRDEZZÜK. FOTÓ: RICVARDO PAREGGIANI / EP

 

Milyen következtetéseket, tanulságokat kellett volna levonnia az EU-nak?

 

A járvány egyik legfontosabb tanulsága az emberek szabad mozgásának a korlátozása az Európai Unión belül. Ehelyett ki kellett volna alakítani egy közös rendszert, hogy a szabad mozgáshoz való jog továbbra is fenntartható legyen, hiszen sokaknak a munkájukból vagy tanulmányaikból kifolyólag most is utazniuk kell. De ebben nem történt semmi, a jelenlegi kaotikus rendszer van helyette.

 

Az uniós szakminiszterekből álló Európai Unió Tanácsa még tavaly októberben megfogalmazott ajánlásokat, hogyan lehetne megoldható az emberek szabad mozgása: azt kérték, hogy a tagállamok egységes szempontok szerint határozzák meg a zöldtől a pirosig terjedő besorolású régiókat és az oda való belépési feltételeket, de ne vezessenek be határzárat.

 

Először is, az ajánlások elég gyengék, mivel nem elég konkrétak. Ezenkívül az is fontos, hogy néhány állam már kidolgozott egy saját rendszert, amit más államok könnyen át tudnak venni, de ezek sem közös EU-s megoldások.

 

A legnagyobb probléma az, hogy nem látok olyan európai szintű vezetőt, aki ilyen nehéz időkben is meg szeretné védeni a schengeni egyezményt,

 

és aki ehhez hajlandó lenne kidolgozni egy közös rendszert. Ahelyett, hogy európai szinten gondolkodnánk, minden kormány nemzetállami szinten gondolkodik a témában.

 

Ha statisztikailag megnézzük az országok átfertőzöttségének az átlagát, kapunk egy számot. Ha közelebbről megvizsgáljuk ezeket a számokat, azt látjuk, hogy egy országon belül is eltérő az átfertőzöttség egy főváros vagy egy vidéki terület esetén. Ha csak az előbbi számok alapján sorolunk be országokat ide vagy oda, még az sem egy jó, adekvát válasz. Jelenleg amiatt vannak lezárva a határok, mert ezen átlagok alapján sorolják be az országokat, miközben ha az országokat részletesebben vizsgálnánk, akár teljesen eltérő képet is kaphatnánk.

 

Vagyis a határlezárások mesterséges számok alapján történnek, és ez még csak nem is segít úgy a járvány megfékezésében, mint ahogy azt gondolnánk:

 

ha megnézzük azokat az országokat, akik hónapokkal ezelőtt lezárták a határjaikat, akkor azt látjuk, hogy nincs nagy különbség a járványügyi számaikban azokhoz képest, akik meg nem.

 

De mi lenne akkor, ha például az Európai Bizottságnak meglenne ahhoz a hatalma, hogy bevezethessen ilyen szabályokat: ilyen esetben sok tagállam ellenkezne, mondván, miért nem a tagállamok döntenek.

 

Természetesen egy ilyen szabály bevezetése a tagállamok megértése és politikai akarata alapján lehetséges, de

 

minden egyes országnak meg kellene értenie, hogy a józan ész a közös szabályozást diktálja.

 

Praktikus okokból is sokkal egyszerűbb lenne, ha a schengeni övezetben mindenhol ugyanazok a szabályok lennének érvényesek.

 

Miért problémás, hogy nem lehet utazni akkor, amikor az Európai Bizottság és a tagállamok kormányai mindenkit arra szólítanak fel, hogy maradjanak otthon? Vagy a jelenlegi korlátozások a későbbiekben rossz precedenst teremtenek?

 

Rossz precedenst teremtenek, és ez már most is káros. Az EU mindig is büszke volt arra, hogy közös piacunk van, és hogy az emberek szabadon mozoghatnak. Viszont most azt látjuk, hogy azoknak az embereknek, akiknek különböző kapcsolataik vannak más EU-s országokban – legyen az családi, munkaügyi, tanulmányi vagy bármilyen kapcsolat –, nekik ezeket most nehéz ápolniuk. 

 

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy mindez a közös piacra is hatással van: az emberek nem minden esetben tudnak üzleti ügyben elutazni egyik országból a másikba.

 

A kapcsolati hálók gyengülnek manapság, ezek pedig hatással vannak a gazdaságra,

 

de vannak olyan hatások is, amik sokkal tovább velünk maradnak. A kárnak, amit a kemény határellenőrzések és a határzárak okoznak, hosszútávú pszichológiai, gazdasági és politikai következményei lesznek.

 

HATÁRZÁR A MAGYAR-SZLOVÁK HATÁRON, SZEPTEMBER 1-JÉN. A HATÁRZÁR BEVEZETÉSE ÓRIÁSI GONDOT OKOZOTT AZ INGÁZÓKNAK, VÉGÜL A MAGYAR KORMÁNY RACIONALIZÁLTA Az INTÉZKEDÉST. ERRŐL BŐVEBBEN ITT ÉS ITT ÍRTUNK. FOTÓ: MONIKA FILIPOVÁ / FB

 

Milyen későbbi hatásai lehetnek? Sokan úgy gondolják, hogy a korlátozások most helyénvalóak, hiszen egy járvány tombol a világon.

 

Rémisztő, hogy milyen egyszerűen ölték meg a schengeni övezeten belül a szabad mozgást. Mindössze pár nap kellett ahhoz, hogy évtizedek eredménye meghaljon.

 

Az egymással szembeni bizalmatlanság még a szomszédos országok között is növekedett, és ami engem még meglepett, hogy a tagállami közvélemény mennyire támogatta ezt a lépést mindenhol. Sok országban annyira támogatták a határzárak bevezetését, hogy még azt a kérdést se tették fel a nyilvánosságban, hogy ez amúgy tényleg segít-e, vagy van-e ennek értelme?

 

Ebben az értelemben az a tanulság, hogy mennyire törékeny minden, még az európai együttműködés, a közös piac és a szabad mozgás joga is. Ez most felnyitotta mindenki szemét.

 

Igen, de 2015-ben, a menekültválság alatt is hasonló történt. Mi a különbség akkor a kettő között?

 

Természetesen van különbség. 2015-ben ideiglenesen bevezettek bizonyos határellenőrzéseket, de ez nem jelentette azt, hogy az európai unós állampolgárok ne tudtak volna szabadon mozogni. De most erre alig van lehetőség, sok tagállamba még az európai uniós állampolgárokat sem engedik be.

 

A véleménycikkében említette, hogy ön szerint a tagállamok közötti bizalmatlanság a kemény határellenőrzések miatt nő, azonban azt nem említette, amikor az első hullám idején egyes tagállamok megtiltották a különböző orvosi és védekezéshez szükséges eszközök exportját más tagállamokba. Biztos, hogy az erős határellenőrzés a legnagyobb probléma?

 

Ezek együttesen növelik a bizalmatlanságot. Ha szoros kapcsolat van két ország között, de az egyik ország hirtelen lezárja a határait mindenféle előzetes egyeztetés nélkül, az nagy hatással van azokra, akiknek gyakran kell utazniuk az országok között. Ez természetesen rossz érzéseket, csalódást kelt az emberekben, hiszen a schengeni övezetben minden országnak jó szomszédként kellene hozzáállnia a többiekhez.

 

Ha egy ország olyan döntést hoz, ami több tízezer emberre van hatással, akkor előtte legalább egyeztetni kellene, hogy akkor miként lehetne áthidalni azt, hogy az embereknek ne okozzanak akkora kárt. De nem ez történik. 

 

Azt látjuk, hogy a belföldi népszerűség és a belpolitikai érdekek állnak a döntések mögött.

 

A cikkében azt írja, hogy nem túl optimista azt illetően, hogy az EU-s intézmények képesek lennének harmonizálni a schengeni övezeten belüli, tagállamonként eltérő utazási szabályokat. Miért gondolja így?

 

Mert már túl késő. Ha tényleg tanulni szerettek volna a tavaszi eseményekből, akkor nyáron lett volna pár hónapjuk kidolgozni egy közös megoldást, mivel tudtuk, hogy lesz második hullám. De semmilyen tárgyalás és semmilyen felkészülés nem volt a második hullámra. Ma, amikor már szinte egész Európa bezárkózott, késő. A kár már bekövetkezett.

 

És milyen alternatívát tudna elképzelni a jelenlegi rendszer helyett?

 

Mint említettem, sajnos már túl késő. De ideális esetben ugyanúgy teret kellene engedni a szabad mozgásnak, mint a normális időkben. A határlezárások és határellenőrzések nem állítják meg a vírust, hiszen az teljesen más mechanika szerint terjed. Így én nem gondolnám azt, hogy ezeknek a korlátozásoknak lenne hozzáadott értéke a járvány elleni védekezésben.

 

És mit gondol az oltásútlevelekről vagy covid-útlevelekről? Ezek segíthetnek a schengeni övezet visszaállításán?

 

Nem gondolom azt, hogy egy újabb bürokratikus szabály segítene ebben.

 

Természetesen remélem, hogyha az Európai Unió polgárainak az átoltottsága olyan szinten lesz, ahol lennie kell, akkor a járvány okozta problémák eltűnnek. De a jelenlegi szakaszban nincs még csak elegendő mennyiségű vakcinánk se, ez az egész hosszabb időt vesz igénybe, mint ahogy gondoltuk.

 

Szóval ön szerint az oltásútlevelekkel csak az a probléma, hogy egy újabb bürokratikus intézkedés lenne, miközben nincs elég vakcina?

 

Igen, mivel remélhetőleg pár hónapon belül az EU lakosságának nagy része már be lesz oltva, így akkor a problémának eleve meg kellene szűnnie. De nem árt megjegyezni, hogy az emberek nagyon sok betegség és vírus ellen beoltatják magukat, de miközben az EU-n belül utazok, soha, senki sem kérdezi meg tőlem, hogy amúgy milyen oltásokról vannak igazolásaim.

 

Ha eljutunk a megfelelő átoltottsági szintre, akkor normalizálódnia kellene a helyzetnek. Már semmi értelme nem lesz annak, hogy egy újabb igazolványt vigyünk magunkkal az útra.

 

Néhány országban már így is elkezdték kifejleszteni ezeket az oltásútleveleket, mint például Dániában. Tart attól, hogy az oltásútlevelek megjelenésével a schengeni országok – csakúgy, mint a határellenőrzések bevezetésekor – különutas politikát fognak folytatni és nem fognak egyeztetni egymással?

 

Igen, és már most is vannak előjelei annak, hogy ez fog történni. Néhány ország már egyoldalúan előhozakodott pár új ötlettel, és mindezt újfent anélkül, hogy más tagállamokkal egyeztetett volna előtte. Elég nagy a veszély, hogy egy újabb ötlet fogja majd megosztani Európát.

 

Mi segíthet ezen?

 

Csak a vakcina. Mint minden korábbi járványnál, most is csak a vakcina jelenthet megoldást a járványra. Nem a határellenőrzés, nem egy dokumentum, amit be kell mutatni, hanem az oltás. Ha elérjük a megfelelő mennyiségű átoltottságot, akkor fog eltűnni ez a probléma.

 

Előbb már említette a vakcinákat. Ön mit gondol az EU oltáskampányáról? Néhány tagállam, mint például Magyarország, olyan vakcinákat is engedélyeztetett, amit az Európai Gyógyszerüngyökség (EMA) még meg sem vizsgált, mivel a budapesti kormány úgy véli, hogy az EU túl lassú az ügyben.

 

Teljesen érthető, hogy az országok szeretnék felgyorsítani a vakcinák szállítását, azonban ez nem olyan egyszerű, hiszen nagyon magas a kereslet, és nem csak Európában, hanem Amerikában és a világ többi részén egyaránt. Hatalmas elvárásaink voltak a vakcinákkal szemben, hogy a megjelenésük után majd gyorsan eljut majd mindenkihez, de ez nem így működik, és természetes, hogy az országok minél több vakcinát szeretnének beszerezni. Nem politikai, hanem tudományos kérdésnek kéne lennie annak, hogy melyik vakcina jó arra, hogy az európai piacra kerüljön. Hagyjuk dolgozni az európai egészségügyi szervezeteket!

 

Igen, de Magyarország az EMA engedélye nélkül kezdett el például a Szputnyik V-vel oltani.

 

Ez nem mutat túl jó példát. Ha közös európai piacról beszélünk, akkor szerintem ebben az esetben is a közös szabályokat kellene követni, azaz először az EMA-nak kellene engedélyeztetni.

 

NYITÓKÉP: Az üres autópálya a hegyeshalmi határ előtt márciusban. Fotó: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Vasárnap ismeretette részletesebb előválasztási programját a párt. Négyhetes munkahét, új választási rendszer, bérlakásprogram. A részletekért olvasd el a cikkünk!

Újra itt van Ercsey Dániel boriskolája: ezen a héten az olaszrizlingről lehet mindent megtudni, amit csak érdemes.

A rendelkezésre álló vakcinákat lakosságarányosan osztanák szét az önkormányzatok között.

A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.

Kijöttek a közlönyben a csütörtökön bejelentett szigorítások részletei.

A bajor kormányfő közölte: a magyar kormánypártnak nincs többé helye az Európai Néppárt közösségében. Nem először fejezi ki, hogy véget ért a Fidesz és a CSU közötti jó kapcsolat.

Szerinte párttársait csak a miniszteri székek érdeklik.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Twitter megosztás Google+ megosztás