+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Renczes Ágoston
2021. február 16. kedd, 15:49
A vizsgálatban részt vevők 96 százaléka háromnegyed év után is hordozta az anitestet, az ő kétharmaduk pedig a koronavírus ellen specifikus védettséget biztosító memóriasejtet is.

A svédországi Danderyd település kórháza és a stockholmi Karolinska Intézet – Európa egyik legnagyobb orvosi egyeteme – által végzett kutatás a koronavírus-fertőzés elleni hosszútávú immunitás kialakulását vizsgálta. A kutatásban olyan személyek vettek részt – 370 egészségügyi dolgozó, akik a fertőzésnek erősen ki voltak téve  –, akiknél még 2020 tavaszán kimutatták az koronavírus antitestjét – írja a stockholmi Aftonbladet bulvárlap.

 

A tanulmány szerint a vizsgált személyek 96 százaléka még kilenc hónap elteltével is rendelkezett az antitestekkel,

 

miközben az antitestet hordozók kevesebb mint egy százalékánál mutatták ki a koronavírus jelenlétét a kutatás ideje alatt, ami azt jelenti, hogy ezek az emberek valószínűleg nem is tudják továbbadni a vírust. 

 

Specifikus védettség

 

Kétharmaduknál ráadásul kimondottan a koronavírus hatására termelődött T-memórisejteket is kimutatták,

 

vagyis ők specifikusan a koronavírus ellen védettek, így egészen biztosan nem fertőződnek meg újra és másokat sem fertőzhetnek meg.

 

A kutatás során egy antitestekkel nem rendelkező kontrollcsoportot is vizsgáltak; ugyanezen idő alatt 22 százalékuk kapta el a fertőzést. 

 

A tanulmány következtetése tehát az, hogy akik tünetek nélkül vagy enyhe tünetekkel átesnek a koronavírus-fertőzésen – amire az antitestek megléte utal –

 

azok hosszú távú védettséget szereznek és nem fertőződnek meg újra és nem is hordozzák a vírust.

 

A kutatók szerint ez különösen jó hír, figyelembe véve, hogy Svédországban is hiány van vakcinából. A vizsgálatnak lesz egy következő fordulója, a résztvevőket akkor azokkal hasonlítják majd össze, akik addigra megkapják az oltást.

 

A beoltottaknak és az oltás előtt állóknak is jó hír

 

„Ez biztató fejlemény – mondja az Azonnali érdeklődésére Letoha Tamás kutatóorvos –, és

 

nemcsak azoknak jó hír, akik már átestek a fertőzésen, hanem azoknak is, akik az oltás előtt állnak,

 

mert azt jelenti, hogy a vírus-antigének által kiváltott immunválasz tartós és hosszútávú védelmet tud nyújtani.” Letoha egyébként több kutatásról is tud, ami hasonló eredménnyel járt.

 

Február 11-én Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem rektora azt mondta egy beszélgetésen, hogy Magyarországon már közel négymillió ember átesett a koronavírus-fertőzésen. Az nem derült ki a beszélgetésből, hogy ezt Merkely mire alapozza, de ő is azt mondja, hogy „úgy tűnik, ha valaki átesett ezen a fertőzésen, még egyszer komolyan biztosan nem fogja megkapni ezt a fertőzést, addig, ameddig valami csúnya variáns nem jelentkezik”. 

 

NYITÓKÉP: Danderyds Sjukhus AB / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A német Zöldek hétfőn döntik el: Baerbockkal vagy Habeckkel lesz-e esélyük az ország történetében először zöld kancellárt adni. Vajon kit és mit támogatnak a két magyar zöldpártnál? Megkérdeztük.

Az iskolák is újra teljesen nyitva vannak, bár az osztályokban továbbra is viselni kell a maszkot. Az országban heteken belül jöhet a teljes nyitás.

Az orosz cég így biztosan nem vehet részt a dukovany-i atomerőmű bővítésében. Szombaton Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki.

Szilágyi György Jobbik-alelnököt indítják Jakab Péterék az előválasztáson a Budapest 14. választókerületben, ahol az előző két parlamenti választáson a Fidesz jelöltje nyert.

Az Európai Bizottság német elnöke protokollhibát vétett, amikor a kabinetfőnökével utasíttatta vissza az ukrán elnök meghívását Kijevbe.

Elszabadult a képregényboom Magyarországon, tele vagyunk jobbnál jobb címekkel: ötöt ajánlunk a klasszikusoktól Harari világmegfejtéséig!

Budapest a költségvetéséből egymilliárd forintot különített el arra, hogy a politikusok helyett a városlakók dönthessék el, hogy mit fejlesszenek ebből a pénzből. De mire akarják költeni az adóforintokat a budapestiek?

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás