+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Dercsényi Dávid & Bakó Bea
2021. február 16. kedd, 19:30
Tesztelni szeretné Donáth Anna a jogállamisági mechanizmust, ezért fordult a Klubrádió ügyével az Európai Bizottsághoz. Pedig a rádió frekvenciavesztésének nincs köze az EU pénzügyi érdekeihez, márpedig a jogállamisági mechanizmust csak ilyen ügyekben lehet használni. Donáth viszont azt mondja az Azonnalinak: szerinte nem sértené a jogállamiságot, ha a céljától eltérően alkalmaznák és értelmeznék az új EU-s jogszabályt.

Kezdeményezni fogja Donáth Anna momentumos EP-képviselő a tavaly év végén elfogadott jogállamisági mechanizmus életbe léptetését a Klubrádió frekvenciájának elvétele miatt, írta ki a Facebookra. Azt maga is leírja ugyanakkor a posztjában, hogy a mechanizmus szövegezése szerint az EU-s pénzekkel való visszaélésre terjed ki.

 

Ahogy az Azonnali is írta a mechanizmus elfogadásakor az elemzésében, az nem alkalmas szimbolikus politikai ügyek miatti büntetésre, csak olyan jogállamiság-sértéseket lehet vele szankcionálni, amelyek

 

„kellően közvetlen módon sértik vagy súlyosan veszélyeztetik az EU pénzügyi érdekeit vagy az EU hatékony és eredményes pénzgazdálkodását”,

 

ahogy ez szerepel a rendelet szövegében.

 

A magyar kormány pont azt akarta elkerülni, hogy ideológiai okokra hivatkozva is működésbe lehessen léptetni a mechanizmust. Az EU-s pénzekhez való közvetlen kötés volt a tagállamoknak és intézményeknek is elfogadható kompromisszum.

 

Ettől elég távol esik a Klubrádió ügye, amelynek a szerződését a Médiatanács sorozatos szabálytalanságokra hivatkozva nem hosszabbította meg. Akkor hogyan lehetne életbe léptetni emiatt a jogállamisági mechanizmust?

 

Felhívtuk Donáth Annát, hogy tisztázzuk a kérdést. A momentumos EP-képviselő azt mondja, beadványt írt az Európai Bizottságnak arról, hogy tisztázzák egyfelől azt, hogy hol tartanak a hozzájuk már korábban a magyar médiahelyzettel kapcsolatosan beadott kötelezettségszegési eljárás iránti kérelmek.

 

Például 2016-ban Jávor Benedek, a Párbeszéd akkori EP-képviselője a Mérték Médiaelemző Műhellyel közösen nyújtott be beadványt az Európai Bizottsághoz, amely szerint a túlfinanszírozott állami média nem felel meg az EU-s követelményeknek, illetve később érkezett a Bizottsághoz az állami reklámköltésekkel kapcsolatos panasz is. Ezekben az ügyekben nem foglalt még állást a Bizottság, de egyébként nem is kell neki, ugyanis a Bizottság hivatalból indít kötelezettségszegési eljárásokat és nem köteles elszámolni azzal, hogy miért nem indít ilyet, még ha valaki javasolta is neki.

 

Másfelől arra is felhívta Donáth a Bizottság figyelmét, hogy „a magyar médiaszabadságot szétverő propagandagépezetet” EU-s forrásokból építették, utalván a többszáz médiumot tömörítő kormányzati médiaholding KESMA-ra is.

 

A Klubrádió esetének viszont jogilag és pénzügyileg sincs köze a KESMA-hoz. Ezen közbevetésünkre Donáth azt mondja:

 

„a jogállamisági mechanizmusról akkor derül ki, hogy mire jó, ha a gyakorlatban elkezdjük tesztelni.”

 

Ha azt a választ kapja a Bizottságtól, hogy arra nem vonatkozik a jogállamisági mechanizmus, akkor mondja meg a Bizottság, milyen fellépést látnak indokoltnak. Donáth bármilyen eszközt bevetne, hogy a Bizottság lépjen a magyar médiahelyzet ügyében.

 

„A mi feladatunk az, hogy megvédjük a jogállamiságot és a médiaszabadságot Magyarországot minden létező eszközzel” – mondja Donáth, ezért fel kell hívni a Bizottság figyelmét, hogy mulasztást követ el, ha csak tologatja az aktákat az asztalon, miközben már rég lépnie kellett volna.

 

De ha a mechanizmus nem a Klubrádió esetére van megalkotva, akkor annak használata a konkrét esetre épp a jogállamisággal menne szembe, nem?

 

– merül fel a logikus kérdés. A momentumos EP-képviselő szerint nem ez a helyzet, mert az Európai Parlament régóta harcol azért, hogy a mechanizmus hatálya kiterjedjen az olyan, jogállamiságot romboló intézkedésekre is, mint a médiaszabadság felszámolása.

 

Hiába van meg a konkrét jogszabály, még rengeteg értelmezési kérdés nyitva maradt, mondja a mechanizmusról Donáth. A rendeletben egy felsorolás írja le, milyen esetek megsértése után lehet pénzbüntetéssel sújtani a bűnös tagországokat. Ennek a felsorolásnak az utolsó pontja tágan is értelmezhető: „a tagállami hatóságok egyéb olyan helyzete vagy viselkedése, ami releváns az EU hatékony és eredményes pénzgazdálkodása vagy az EU pénzügyi érdekei szempontjából”. 

 

Ezért kell kiderüljön, hogy ezt hogy értelmezik a gyakorlatban, mondja, és hogy 

 

„min kell tovább dolgoznia az Európai Parlamentnek, hogy a mechanizmus a valódi hivatását” töltse be.

 

Donáth következtetése kapcsán érdemes emlékeztetni, hogy maga az Európai Parlament szavazás nélkül rábólintott a jogállamisági mechanizmus azon, végleges verziójára, amely nem csak a fent említett felsorolást és a pénzügyekhez való kellően közvetlenül kötődő jogsértés követelményét tartalmazza, de egyúttal ki is hagyja a közvetlenül választott Európai Parlamentet a tagállamok elleni pénzügyi szankciókról való döntésből. Azokról a végleges rendeletszöveg értelmében a Bizottság javaslata alapján a tagállamok minisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsa dönt, vagyis az EP maga nyugodott bele, hogy a jogállamisági mechanizmus konkrét alkalmazása terén neki nem osztottak lapot. 

 

NYITÓKÉP: Mathieu Cugnot / Európai Parlament, 2020

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Vasárnap ismeretette részletesebb előválasztási programját a párt. Négyhetes munkahét, új választási rendszer, bérlakásprogram. A részletekért olvasd el a cikkünk!

Újra itt van Ercsey Dániel boriskolája: ezen a héten az olaszrizlingről lehet mindent megtudni, amit csak érdemes.

A rendelkezésre álló vakcinákat lakosságarányosan osztanák szét az önkormányzatok között.

A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.

Kijöttek a közlönyben a csütörtökön bejelentett szigorítások részletei.

A bajor kormányfő közölte: a magyar kormánypártnak nincs többé helye az Európai Néppárt közösségében. Nem először fejezi ki, hogy véget ért a Fidesz és a CSU közötti jó kapcsolat.

Szerinte párttársait csak a miniszteri székek érdeklik.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Twitter megosztás Google+ megosztás