+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2021. február 15. hétfő, 18:15
Idén a járvány miatt nem lehetett megtartani a kitörésnapi emléktúrát, azaz a Budapest 1945-ös ostromgyűrűjéből kitörni akaró német és magyar katonák kétségbeesett akciójára emlékező hagyományos túrát. Ungváry Krisztián ezért egy virtuális túrázást lehetővé tevő oldalt csinált, hogy leszámoljon a mítoszokkal. A történészt kérdeztük.

1945. február első hetében a szovjet csapatok Budapest nagy részét már elfoglalták. A budai Várat német és magyar katonák próbálták védeni, súlyos harcok folytak a Déli pályaudvar környékén, a Széll Kálmán tér, illetve a Széna tér magasságában. Ekkor a védők kétségbeesett lépésre szánták el magukat.

 

1945. február 11-én kezdődött, majd a következő két nap során zajlott le a kitörésként ismert hadművelet.

 

A fele meghalt, a fele fogságba esett, markonyian érték el a célt

 

A kitörés célja az volt, hogy a Vár védői elérjék a fővárostól hatvan kilométerre nyugatra húzódó német vonalakat. Hivatalos jelentések szerint összesen 43 900-an vettek részt ebben, ennek körülbelül fele német, fele pedig magyar katona volt.

 

A 43 900 katona mintegy 1,5 százaléka, 700 fő érte el a nyugatra húzódó német vonalakat.

 

Az induló összlétszámból a kitörési kísérlet során mintegy 20 ezren meghaltak, körülbelül 20 ezren pedig megsebesültek és hadifogságba estek. A szovjetek viszont minimális veszteséget szenvedtek az akció során, körülbelül annyi szovjet katona halt meg, illetve tűnt el, mint amennyi elérte a kitörés nyugati célját, vagyis 700 fő.

 

Az akciót vezető német parancsnok, Karl Pfeffer-Wildenbruch az első adandó alkalommal megadta magát, így szovjet fogságba esett, míg csapatainak teljesíthetetlen parancsokat adott – a sokéves náci propaganda következtében, amely azt sulykolta a köztudatba, hogy a szovjet fogság egyenlő a halállal –, ezért is estek el rengetegen. Holott a statisztikák azt mutatják, hogy a második világháború során szovjet hadifogságba esett katonák 60-70 százaléka a háború vége után több évvel ugyan, de hazatért.

 

 

A kitörés napjáról a rendszerváltás után 1997-ben kezdte Becsület napi megemlékezés néven megemlékezni a szélsőjobb, még a hungarista Györkös István Magyar Nemzeti Arcvonalának szervezésében. 2005-től zajlik a kitörés útvonalának pontos bejárása hivatalosan a megemlékezés jegyében. A kezdetektől fogva éles vita zajlott arról, ez tényleg hagyományőrző túra-e vagy csak a nácik palástolt masírozgatása. Az Azonnali is részt vett a 2020-as emléktúrán, amelyről a beszámolót itt lehet elolvasni – túrázókra és nácikra is találtunk példákat.

 

Idén a koronavírus-járvány következtében az emléktúrát nem lehetett megtartani, viszont Ungváry Krisztián, a második világháború történetét kutató történész elindított egy honlapot – ez a Kitörésnapja.hu –, amelyen virtuális túrán lehet részt venni.

 

ÍGY NÉZ KI UNGVÁRY KRISZTIÁN HONLAPJA: EZ ITT A VIRTUÁLIS TÚRA TELJES, HATVAN KILOMÉTERES ÚTVONALA, A KAPISZTRÁN TÉRI ELSŐ ÁLLOMÁSSAL.

 

Virtuális túra és valóságos mítoszrombolás a honlapon

 

A Kitörésnapja.hu honlap maga jól átlátható, egyszerű, ám változatos, tartalmilag legalábbis. Interaktívan,

 

egy térképet követve járhatjuk be a kitörésben résztvevő csapatok útvonalát,

 

a vár Bécsi kapujától egészen a végpontig, a Piliseken túli Szomor településig. A túra minden egyes állomása egy-egy korabeli résztvevő kisebb életrajzát is tartalmazza.

 

A VIRTUÁLIS TÚRA MÁSODIK ÁLLOMÁSA, A VÁRBELI BÉCSI KAPU TÉR.

 

Külön erénye, hogy nemcsak „birodalmi” németek, hanem helyi, dunántúli svábok életrajzai is megjelennek, akik a Várat védők között harcoltak.

 

Például Josef Ringhoffer bakonygyiróti lakos, aki a nagyrészt németajkú település egyik ácsának fiaként született, otthon németül beszélt, de a család magyarul is viszonylag jól tudott. Ringhoffert tizenhét évesen besorozták az egyik SS-lovashadosztályba, részt vett a budapesti harcokban, így a kitörésben is. „Máig megrázó élménye, amikor az erdőben egy meredekebb szakaszon sok bajtársát lelőtték az oroszok és ő is csak minden erejének megfeszítésével tudott felkapaszkodni egy árok tetejére, ahol aztán fedezékbe kerülhetett” – olvasható a honlapon róla.

 

Mivel egyre inkább divatosak az emlékezetpolitikai mítoszok és a közgondolkodásban azok egyre inkább átveszik a hivatalos tudományos eredmények helyét, a honlapon egy mítoszokat összefoglaló és cáfoló menüt is el lehet érni. Itt például bebizonyítják azt, hogy

 

nem igaz, hogy a kitörésben résztvevők tettükkel – ahogy a szélsőjobboldali mitológia állítja – Európát védték a „vörös rémtől”, a szovjetektől. Nem, csakis a náci Németország érdekterét védték,

 

mivel Európa nagy része akkor már szövetséges megszállás alá került. „Maga a kitörés nem, de Budapest ostroma tagadhatatlanul hozzájárult a háború elhúzódásához és ahhoz, hogy a Vörös Hadsereg nem jutott annyira messze nyugatra” – áll a honlap magyarázó részénél.

 

Ungváry: Buzi, zsidó, rohadt fasiszta is voltam már

 

Az Azonnali megkereste Ungváry Krisztiánt, a honlap elindítóját. „A honlap az én magánakcióm” – kezdte beszélgetésünket a történész. Elmondta, hogy éppen az volt a célja, hogy

 

az interneten hőbörgő mindkét tábort reprezentáló szélsőséges kisebbségek mellett, a „csendes többséget” is megismertesse a magyar történelem vitás kérdéseivel.

 

„Azt tapasztalom, hogy a csendes többség nagyon hálás ezen tevékenységemért”, mondta. A honlap Facebook-oldaláról azt hitte – mesélte nekünk – hogy nagyon interaktív lesz, tele kérdésekkel, vitával, azonban mostanáig ezt nem tapasztalja. Viszont azt is elmondta, hogy a magyar nyilvánosság lényegében összes tábora véleményt nyilvánított már a honlapról. Mint mondta, jellemezték őt már:

 

„Buzi, zsidó, cigánytól kezdve a rohadt fasisztáig.

 

Az összes jelzős szerkezettel találkoztam már, ami végső soron engem igazol: ha mindenhonnan támadnak, egyszerre tudok náci és kommunista is lenni azoknak, akkor ez igazából azt jelenti, hogy én középen vagyok.”

 

A KITÖRÉS-TÚRA MÉG BUDAPESTI SZAKASZA, A JÁNOS-HEGYI KILÁTÓ.

 

Hogy miért lett a kitörés napi túrának szélsőjobboldali olvasata, illetve a magyar nyilvánosság miért szélsőjobboldali eseményként kezeli ezt, annak Ungváry nagyon egyszerű magyarázatát abban lelte meg, hogy szerinte

 

a kormányzati sajtó „alapvetően neonáci szövegekkel reklámozza” a kitörésre emlékező túrát.

 

Szerinte azért asszociálható könnyen a szélsőjobboldallal ez a kegyeleti gesztus, mert a megemlékezők (pontosabban a túra szervezői) a korabeli náci propaganda kritikátlan átvételével élnek.

 

„Ez azért is sajnálatos, mert a túrán résztvevők nem azonosak a túra szervezőivel. A gondolatviláguk teljesen eltérő, a résztvevők nagy többsége nem náci vagy nyilas szimpatizáns.”

 

Ungváry elmondta még, hogy a kitörés emléktúra ugyanazt az emlékezetpolitikai diskurzust ismétli meg, mint amelyik a XII. kerületi turulszobor kapcsán is érezhető volt. Vagyis a történész szerint

 

„van egy legitim igény, hogy gyászoljuk meg halottakat, és erre a legitim igényre rátelepül egy illegitim politikai igény,

 

nevezetesen az, hogy ezek a halottak kivétel nélkül hősök voltak, azért, mert a jó oldalon harcoltak.”

 

ILYEN KISÉLETRAJZOKAT LEHET ELOLVASNI MINDEN EGYES MEGÁLLÓNÁL.

 

Ungváry szerint a második világháborúban nem volt jó oldal, és az az emlékezetpolitikai lépés, hogy egyik oldal halottait hőssé teszi, a másik oldal halottairól pedig nem vesz tudomást, esetleg befeketíti, az „méltatlan és nem felel meg a történelmi tényeknek”. A hős kifejezés használatát azért is tartja problémásnak a történész, mivel jelenkori politikai értékítéletet társít hozzá. Ungváry szerint

 

„lehet, hogy a német katona hősiesen viselkedett, amikor mentette a bajtársait vagy legyőzte a halálfélelmét, de a katona általában azért szokott hőstetteket elkövetni, mert túl akar élni és nem azért, mert azonosul azzal a politikai rendszerrel, amely odaküldte”.

 

NYITÓKÉP: A Dunába robbantott Lánchíd, háttérben a szétlőtt vár. Fortepan / Kurutz Márton

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szilágyi György Jobbik-alelnököt indítják Jakab Péterék az előválasztáson a Budapest 14. választókerületben, ahol az előző két parlamenti választáson a Fidesz jelöltje nyert.

Az Európai Bizottság német elnöke protokollhibát vétett, amikor a kabinetfőnökével utasíttatta vissza az ukrán elnök meghívását Kijevbe.

Elszabadult a képregényboom Magyarországon, tele vagyunk jobbnál jobb címekkel: ötöt ajánlunk a klasszikusoktól Harari világmegfejtéséig!

Budapest a költségvetéséből egymilliárd forintot különített el arra, hogy a politikusok helyett a városlakók dönthessék el, hogy mit fejlesszenek ebből a pénzből. De mire akarják költeni az adóforintokat a budapestiek?

Az elmúlt egy hónapban adták be az eddigi összes covid elleni oltás 58 százalékát, de ez nem egységesen oszlik el a világon. Mutatjuk, hogyan áll az oltásokkal Közép-Európa!

Sebastian Kurz osztrák kancellár sajtóinformációk szerint az FPÖ elnökével azt tervezte, hogy a szélsőjobboldali pártra cseréli le a Zöldeket a kormányban. Az FPÖ-frakció akadályozta ezt meg.

„Itt valami nagyon rohad”, mondta Voiculescu a román egészségügyről az őt híressé tevő 2019-es Colectiv című dokumentumfilmben.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás