A néző szorít az alapvetően szimpatikus antihős családnak, hogy aztán egyszerre borzadjon el a másokat tönkretevő döntéseiktől és fogadja el azokat. Egy mágikus környezetben játszódó bitang erős sorozat, amiben a megjátszott családi tökéletesség találkozik az örökölt kilátástalansággal. És a kartellel.
Marty Byrde, a sikeres pénzügyi szakember egy napon fogja a családját – a tőle elhidegült feleségét, Wendyt, nagykamasz lányukat és kiskamasz fiukat –, és mindent maguk mögött hagyva leköltöznek vidékre, hogy új életet kezdjenek. Marty az új lakóhelyükön is kamatoztatja tudását: különféle kis helyi cégekbe fektet be, közben Wendy is próbál magára találni, a gyerekek pedig beilleszkedni az új környezetbe.
Újonnan érkezettként és a helyi viszonyokat nem ismerőkként természetesen nem tudják elkerülni a súrlódásokat a helyiekkel, akiknek már a felmenőik is a környéken éltek: Snellékkel, a mezőgazdasággal foglalkozó kemény, idős házaspárral, vagy a zűrös Langmore-családdal.
Ez a helyzet egyaránt lehetne egy családi dráma és egy sitcom kezdete is,
Természetesen a hirtelen költözés is ezzel függ össze: Marty üzlettársa meglopta a kartellt, Marty pedig utolsó esélyként azzal bizonyíthatja a hasznosságát és kerülheti el, hogy őt és a családját is megöljék, hogy szűkös határidővel tisztára mos a kartellnek egy nagyobb összeget a Chicagótól távoli Ozark-tóvidéken.
Ehhez kellenek Martynak a különféle cégek a kocsmától a sztriptízbárig, és amíg a jószándékú befektető álarca mögött ügyködik a kartell pénzének tisztára mosásán, akaratlanul is keresztbe tesz a helyi heroingyártó és -terjesztő családnak, felkelti a környék kisebb kaliberű bűnözőinek érdeklődését, miközben az FBI is vadászik rá.
Ahhoz már hozzászokhattunk, hogy a sorozatok a mozifilmekéhez mérhető látvány mellett, aprólékosan kidolgozott környezetben kiváló színészi alakításokkal mesélnek el komplex történeteket, egy egészestés filmnél akár jóval hosszabb távra is elvarázsolva a nézőt. Talán a legkülönlegesebb élmény, amikor a sorozat egy antihőst követ nyomon, akinek a döntései a történet komplexitása és az árnyalt mellékszereplők miatt különös, a néző számára is átélhető súlyt kapnak.
Erre a legjobb példa – egyben minden idők egyik legjobb sorozata – a Breaking Bad, a fejét kábítószergyártásra adó középiskolai kémiatanár elképesztően valósághű új-mexikói környezetben játszódó története, amiben az eleinte alsógatyában csetlő-botló főhősből fokozatosan egy bárkit manipulálni képes bűnözői mastermind válik. Walter White, a Breaking Bad főhőse olyan döntéseket hoz, amik néha csak közvetve okozzák mások halálát, máskor azonban már ő dönt közvetlenül arról, hogy valakinek befejeződjön-e az élete, eleinte azért, mert nem lát más kiutat, később viszont azért veszi el mások, akár teljesen ártatlanok életet is, mert a rá vadászók elleni vagy csak a puszta „üzleti” stratégia úgy kívánja.
A baljóslatú, egy folyó felduzzasztásával létrehozott, helyenként a True Detective első évadát megidéző mágikus hangulatot árasztó tóvidéken játszódó Ozark – bár nem jut el a zsenialitás olyan szintjére, mint a Breaking Bad – nemcsak a témájában hasonlít az utóbbira, hanem abban is, hogy
És ilyen döntésekből nincs hiány: az alapvetően szimpatikus Byrde-családdal – ahol apuka foglalkozásával anya is tisztában van, és rövid idő elteltével a gyerekek elől sem tudják tovább titkolni vidékre költözésük igazi okát – a néző is könnyen azonosul, hogy aztán annál kényelmetlenebbül érezze magát a Byrde-ék ténykedése okozta pusztítást látva.
Ami még ennél is zavarba ejtőbb, az az, amikor a néző Byrde-ékkel együtt az olyan első látásra is ijesztő mellékszereplőkkel kezd el szimpatizálni, akik nem sokkal korábban még felfoghatatlan, égbekiáltó gonoszságot követtek el.
Wendy Byrde magára találása és felnövése Marty mellé egyenrangú féllé, majd már-már házon belüli versenytárssá különösen jól árnyalt karakterfejlődés. Darlene Snell karaktere kissé darabos, a harmadik évad egyik legkülönlegesebb és – újra – legzavarbaejtőbb pillanata mégis az övé.
Mindannyiuk közül Ruth Langmore karaktere a legösszetettebb. Az apja börtönben, ő pedig alig-felnőttként próbálja összetartani a két semmirekellő, piti bűnöző nagybáttyjaiból és két kamasz unokatestvéréből álló, lakókocsikban élő családját. Ruth, aki maga is büntetett előéletű, arra törekszik, hogy az unokaöccseit, különösen az okos, érzékeny Wyattat kiszabadítsa a semmirekellő életformából, amibe beleszülettek, miközben az őt a börtönből lelki terror alatt tartó apjának is igyekszik megfelelni.
A talpraesett lány egy idő után Martynak dolgozik, és egészen torokszorító minden egyes pillanat, amikor – látva Byrde-ék családi álidilljét, amilyenhez neki még csak hasonlóban sem volt része soha – a zűrös és kemény Ruth
A sorozat eddigi három évadában mindhárom nő meghozza a maga felfoghatatlanul nehéz döntését – és itt megint Ruth döntésének háttere a legárnyaltabb. Amíg ugyanis Darlene-é stratégiai döntés, Wendyé pedig annak belátása, hogy nincs más lehetőség, addig Ruth dilemmája választás a saját nyomorult világa és Byrde-ék álnormalitása, az előbbi kilátástalansága és az utóbbi biztosította kétes lehetőségek között.
Byrde-ék nem feltétlenül amorálisak: a másokat tragédiába taszító döntéseik próbára teszik őket – a velük azonosuló nézővel együtt. És ez a néző részéről egyre nehezebb: a cselekmény előrehaladtával ugyanis egy-egy mellékszereplő halála már nem csupán közvetett eredménye Byrde-ék ténykedésének, hanem egyre inkább Wendy tudatosan meghozott döntése, amivel a tőlük egyre jobban elidegenedő gyerekeik előtt is el kell majd számolniuk.
A sorozat negyedik, befejező évada 2021-ben jön a Netflixre, aki még nem látta, annak addig érdemes bepótolnia az első hármat.
NYITÓKÉP: Netflix Media Center
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.