Kínos tállyai vereséget szenvedett a Kaposvár - bunda vagy csak egy fordulatos meccs?

Gyanús körülmények között kapott ki a Magyar Kupában az NB II-es Kaposvári Rákóczi FC az NB III-as Tállyától. Aki megtette a Tállya győzelmét úgy, hogy a félidőben még vereségre álltak, akár ötvenhatszoros pénzt is kaszálhatott nemzetközi fogadóoldalakon. Vizsgálat döntheti el, hogy volt-e csalás, de a bunda mára igazi nehezen tetten érhető, globális iparág lett.

Tállya inkább a száraz és édes tokaji borairól, valamint az M3-as autópályát is ellátó bányájáról híres, mintsem a focijáról, ez azonban nem sokáig lesz így. Különös eredmény született ugyanis szerdán a MOL Magyar Kupa nyolcaddöntőn, a Tállya KSE – Kaposvári Rákóczi FC meccsen. 0-2-es félidő után a hazai, zempléni, NB III-as csapat fordított, és 5-3-ra legyőzte az NB II Keleti csoportjában szereplő, de tavaly még NB I-es Kaposvári Rákóczi FC-t. Az M4 Sport összefoglalója szerint a kulcsmomentum az volt, amikor

Az NB III-ban még nem indult meg a bajnokság, a tállyaiak a vezetőedző M4 Sportnak adott nyilatkozata szerint egy taktikai edzéssel készültek a meccsre. Amúgy a felkészülés közepén járnak, de

A Kaposvár edzője, Várhidi Péter az állami sportcsatornának nyilatkozva nem értette, mi történt a csapatával a második félidőben. Mint mondta, a tállyai

ezért a kaposvári edző nem érti, miért hagyták őket a játékosai ellenállás nélkül játszani. A Kaposvár játékosa, Szakály Attila arról beszélt, az elején elszórakozták a lehetőségeket, a kiscsapat talált egy gólt, fellelkesült,

A Tállya győzelmére nemcsak az osztálykülönbség miatt volt kis esély, hanem azért is, mert a csapat október óta nem nyert, utolsó helyen áll az NB III-ban.

Itthon elvileg tilos fogadni külföldi oldalakon

A Kaposvári Rákóczi FC a meccs után, már lehiggadva nyilatkozatot adott ki: elhatárolódnak a mérkőzésen történtektől, és a klub vezetősége a meccs kivizsgálását kéri az MLSZ-től, illetve a Szerencsejáték Zrt-től. Ezzel arra utalnak, hogy fogadási csalás történhetett: a TTBK Sport sportfogadási tanácsadó cég Facebook-oldala szerint aki megtette a Tállya győzelmét úgy, hogy az első félidőben vereségre állt, a másodikban nyert, az ötvenhatszoros pénzt nyert egy ismert nemzetközi fogadóoldalon. 

Mi van ezekkel a nagy fogadási oldalakkal? A szerencsejáték szervezése állami monopólium, mondja ki a vonatkozó törvény, tehát csak azok szervezhetnek ilyet, akiknek az állam erre engedélyt ad, netes fogadásnál ez a Szerencsejáték Zrt. A külföldi nagy fogadási oldalak itthon illegálisnak számítanak, ezeket a netes címeket a Szerencsejáték Felügyelet (igen, tényleg ez a neve, és tényleg így írják) blokkolja. Az URL-ek blokkolása egy évre rendelhető el ideiglenesen, ám újra meghosszabbítható.

Tehát elvileg tilos, a gyakorlatban azonban simán megoldható Magyarországról a fogadás a nagy nemzetközi fogadóoldalakon, ahol a betett pénz ötvenhatszorosát lehetett visszanyerni a Tállya-Kaposvár meccsre tett megfelelő fogadással.

Tállyán nem tudnak bundáról

Felhívtuk Mihalszki Norbertet, a győztes Tállyai Községi Sport Egyesület elnökét, hogy folytatnak-e vizsgálatot, ő azonban feldúltan annyit mondott az Azonnalinak, hogy

majd elköszönt, és bontotta a vonalat.

Körbekérdeztünk Tállyán is. Helyi forrásaink azt mondták, meglepődtek ugyan az eredményen, de nem hallottak csalásról pletykálni. A csapatot lelkes játékosok alkotják, kis pénzekből tartják azt fenn, nincs mögötte olyan tőkeerős vagy pluszpénzeket bevonzani képes fideszes mentor, mint mondjuk a Mezőkövesd mögött Tállai András parlamenti államtitkár és pénzügyminiszter-helyettes, vagy a Kisvárda mögött Seszták Miklós fideszes politikus, nem is beszélve a felcsúti Puskás Akadémia FC-ről és Mészáros Lőrincről. Más forrásunknak a tállyai csapat szakmai vezetői azt mondták,

A kérdés tehát az, hogy sima focisztori történt-e – az erősebb csapat vezetést szerzett, majd kiengedett, elbízta magát, a kiscsapat talált egy gólt, fellelkesült, és nyert –, vagy pedig összebeszéltek a játékosok, hogy egy kis pluszpénzt szerezzenek. Az is benne van a pakliban, hogy 

A Szerencsejáték Zrt. szerint náluk minden oké

A Szerencsjáték Zrt kiadott egy közleményt, ami a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) álláspontját is tükrözi. Mint írják, a meccset minimum hármas kötésben, 8 különböző típusú fogadási piaccal (pl.: 1X2, Gólszám 2,5, Hendikep 1:0) kínálta, amelyek között

„A mérkőzés az élőben fogadható események közé sem került be. Az összecsapás összesen 95 ezer szelvényen szerepelt, amely megfelel a Magyar Kupa ezen szakaszában beérkező átlagos fogadási számnak. Az előzetes esélyekhez képest a mérkőzés végeredménye meglepetésnek számít, de a szokásostól eltérő, gyanús fogadási mintát nem tapasztaltunk.”

A meccset ugyanúgy monitorozták, mint a többit, „rendkívüli intézkedés nem történt, a beérkezett fogadások érvényesek voltak, az eredmények megállapítását követően a nyeremények kifizetése rendben megkezdődött”. 

Az MLSZ a Szerencsejáték Zrt. közleményéhez még annyit tesz hozzá, hogy álláspontja változatlan: minden rendelkezésére álló eszközzel megvédi a sportágat a labdarúgással összeegyeztethetetlen cselekményektől, és a zéró tolerancia elvét alkalmazza a csalókkal szemben.

Mint láttuk, nem Magyarországon működő fogadóirodáknál lehetett félidő/végeredmény opcióra fogadni. A Kaposvár ugyanakkor a Szerencsejáték Zrt-t kérte meg a vizsgálat lefolytatására, ami megtörtént. Az MLSZ így lezártnak tekinti az ügyet, egyelőre legalább is mindenképp. 

A 80-as, 90-es években virágzott nálunk a bunda

Vessünk egy pillantást a bundavizsgálatok módszertanára és a mai magyar helyzetre is! A mai tudásunk szerint – már amennyire ezek az ügyek feltárhatóak – a fogadási csalások globális ügyek, leginkább rendszerszinten érdemes őket vizsgálni, majd feltárni. Egyszeri meccsek alapján ez kevéssé lehetséges, magyarázza az Azonnalinak Böcskei Balázs, korábbi labdarúgó-játékvezető, a Tangó és Kes bűnügyi podcast egyik házigazdája, aki szerint a magyar foci ma nem egy bundafertőzött közeg.

Az eddigi legnagyobb európai bundabotrány, a 2009-ben kirobbant, összesen 33 magyar meccset és 50 magyar gyanúsítottat is érintő, végül a magyar vádolottakat illetően felfüggesztett börtönbüntetéssel záruló bochumi bundaügyeknek nevezett leleplezés után szigorodott a meccsek figyelése – folyamatosan látják az ezt figyelő európai megfigyelőrendszerek, hogy például egy távol-keleti fogadóirodában hirtelen mondjuk

Ezeket figyelik a Svájcban székelő, UEFA alá tartozó szervek, amelynek munkatársai folyamatosan nézik monitorokon a legális fogadási oldalak pénzmozgásait, és leginkább ők szúrják ki, ha valami gyanúsat látnak, majd értesítik a nemzeti szövetségeket, hatóságokat – teszi hozzá..

Amit ilyenkor mindenképp megnéznek, az az, hogy az adott mérkőzés szerepel-e a nagyobb fogadóirodák kínálatában. A Tállya-Kaposvár-meccs értelemszerűen a Tippmixen bent volt, de ez még nem jelent semmit, a Magyar Kupa-meccseknek helyük van a Tippmixen, de mint láttuk, a nagy nemzetközi fogadóirodáknál is bent volt. Általános gyakorlat, hogy amíg a 80-as években még az érintettek, a csalást elkövető játékosok részt vettek maguk is a fogadásokban, ma közvetítők sokaságát használják. De ennek sincsenek nyomai a magyar futballban, meséli Böcskei.

Szakmai konszenzus tehát, hogy a magyar focira kevésbé jellemző a bunda, más volt ez azonban a Kádár-rendszerben,

Böcskei a Tállya-Kaposvár meccs kapcsán tehát el is ugrana a bundavádtól, azt még felvetés szintjén sem vetné fel,

ilyen gólokat lehet kapni. A Szerencsejáték Zrt. közleménye is erre utalt azzal, hogy nem találtak gyanús ügyleteket.

A kaposvári felvetés a vizsgálatról inkább játékosoknak szóló üzenet, fegyelmezés lehetett Böcskei szerint, mivel kellett valami magyarázatot találniuk a kínos vereségre, de elkövethető védekezési hibák történtek, a játékban benne volt előbb a kaposvári gyors vezetés, majd a fordulat.

Nem egy rossz ütemű becsúszás, hanem a fogadás és egyes mozzanatok együttese lesz gyanús 

Ha lesz is vizsgálat, az Böcskei szerint nem talál majd bundagyanút, mert 

A bundamérkőzéseket amúgy sem egyes jelenetek alapján lehet megítélni, hanem legalább ennyire fontos a meccs egészét vagy a csapat bajnokságon belüli státuszát nézni. Egy-egy hibáról nehéz eldönteni, hogy direkt vagy véletlen történt, még ha a szurkolók szeretik is rögtön bemondani egy hiba után, hogy bunda volt.

A bochumi ügyek is azt mutatják, hogy

(és ilyenkor nagyobbak is a tétek), és amikor megtörténik egy esemény úgy, hogy közben és arra jön egy vagy több fogadás nagy összegben, az lesz gyanús. Ekkor nézik vissza, mérlegelik a körülményeket: például ha befújtak egy jogos 11-est úgy, hogy egy csomó (vagy akár csak egy, de az marha nagy összegű) fogadás érkezik arra, hogy büntetőből gól fog születni a meccs utolsó 10 percében. Az akár felvetheti a gyanút, mondja Böcskei.

A játékosokat szimplán lefizetik, ők már általában nem fogadnak

Azért jobb a Távol-Keleten fogadni, mint Európában, mert ott nagyobb anonimitást biztosítanak a fogadóirodák, jobban el lehet bújni. Ezt az Új Szónak mondta el két ügyész és a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivőe a 2013-ban lejátszott hét bundagyanús meccsről, amelyben az Eger meccseit vizsgálták. Több lépcsőn, ügynökökön keresztül lehet fogadni, ezáltal is jobban el lehet bújni, és míg az európai fogadóirodák egy idő után letiltják a túl sokat nyerő ügyfeleket, Ázsiában ez nincs így.

Az azonnali fogadás manipulásához kell tudniuk másodpercre pontosan, mi történik a pályán, erre is alkalmazott embereik vannak. Az ügyészek úgy látták, egy mérkőzés eredményének befolyásolásához legalább három-négy ember kell, de a bírót is be lehet vonni a csalásba. A játékosoknak a távol-keleti szindikátusok kínálnak fel pénzt, hogy belemenjenek a várt eredménybe, a cikk szerint

így nem is a játékos maga fogad, hiszen nagyobb pénzt kap a csalásért, mint amennyit nyerhetne.

Egyelőre tehát inkább úgy tűnik, nem egy bonyolult nemzetközi hálózat egy eleme volt a zempléni kupameccs, inkább az elkeseredett klubvezetők próbálták a csapat rossz teljesítményét a bundagyanúval elfedni. De lehet, hogy évek múlva leszünk csak okosabbak.  

NYITÓKÉP: A Kaposvári Rákóczi Facebook-oldala