+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. február 10. szerda, 12:45
Több mint 40 lengyel médium döntött úgy, hogy 24 órán keresztül adásszünetet tartanak, hogy így tiltakozzanak az új lengyel médiatörvény-javaslat ellen, ami közel egymilliárd złoty bevételtől fosztaná meg a médiapiacot. Szerintük a kormány ki akarja őket véreztetni a koronavírus-járványra hivatkozva.
„Itt most az ön kedvenc portáljának kellene lennie, de ma nem fog semmit sem olvasni rajta. Így ugyanis megtudhatja, hogyan nézne ki a világ független média nélkül”

 

– ezek a sorok fogadták szerda délelőtt a legtöbb lengyel lap olvasóit, miután 43 lengyel médium döntött úgy, hogy február 10-én 24 órán keresztül adásszünetet tartanak, hogy így tüntessenek a lengyel kormány új médiatörvény-javaslata ellen, amely alapján 2 és 15 százalék közötti adót kellene fizetniük a cégeknek a reklámbevételeik után, a kiadócégek méretének függvényében.

 

A kormány szerint az új adóra azért van szükség, hogy ezekkel a „hozzájárulásokkal” az egészségügyet és a kultúrát támogathassák, amelyeket rosszul érintették a közel egy éve tartó kínai koronavírus-járvány miatti korlátozások.

 

Az akcióhoz több neves kiadó is csatlakozott: a német hátterű Axel Springer Polska kiadó egyik napilapja, a Fakt a szolidaritási akció napján így jelent meg:

A címoldalon az olvasóiknak egy személyes hangvételű levélben elmagyarázzák, hogy az új törvényjavaslat egyértelműen a szabad média ellen irányul, és ezzel veszélyeztetik a független, szabad médiumok megélhetését. A főszerkesztő által jegyzett vezércikkben rámutatnak arra, hogy a független médiumokat legutóbb a szocializmus idején üldözték, és ekkor tekintettek úgy a független lapokra, hogy azok „veszélyt jelentenek a közre”. A lap szerint a kormánynak a közösségi médiumok, illetve a saját csatornáik megjelenése miatt lett „egyre nagyobb étvágya a nagyobb irányítás iránt”, és emiatt akarják elhallgattatni a független hangokat.

 

Az ONET oldalán közzétett nyílt levélben az akcióhoz csatlakozó kiadók szerint a törvényjavaslatnak négy hatása lehet a lengyel médiapiacra:

 

+ a lengyel médiumok egy része gyengülni fog, de szélsőséges esetben akár megszűnhetnek;

 

+ korlátozni fogja a minőségi és a helyi tartalmak előállítását;

 

+ mélyíteni fogja a lengyel médiapiacon az egyenlőtlenséget, mivel miközben az új adóteher közel 1 milliárd złoty (közel 80 milliárd forint) bevételtől fosztja meg a független médiumokat, addig a lengyel közmédia évente 2 milliárd złotyból (közel 160 milliárd forint) működik;

 

+ előnyben részesíti azokat a vállalatokat, amelyek nem készítenek lengyel, illetve a helyi tartalmakat, míg azokat megsarcolják, akik igen. A közelmény ilyen példaként a techóriásokat említi, akiket az új adó összesen 50-100 millió złotyval terhelheti meg, míg ezzel egyidőben

 

a független médiát 800 millió złoty (közel 64 milliárd forint) bevételtől fosztanák meg.

 

Piotr Muller kormányszóvivő szerint az új médiaadóra a koronavírus-járvány miatt van szükség, és a kormány az így szerzett pénzeket a nehéz helyzetbe került egészségügyre és kultúrára fordítaná. Muller minderről az állami TVP tévében beszélt, amely a szolidaritási akcióhoz nem csatlakozott, és már az elnökválasztás alatt sem túlzottan a kiegyensúlyozott tájékoztatásról volt híres.

 

A szolidaritási akcióra a nagyobbik lengyel kormánypárt, a Szolidaritás és Igazságosság (PiS) politikusai is reagáltak. Paweł Jabłoński, a lengyel külügyminisztérium államtitkára Twitterén gúnyosan megjegyezte, hogy az Európai Bizottság német elnöke, Ursula von der Leyen az oltáskampányok kapcsán pozitív példaként említette Lengyelországot, azonban erről a legtöbb lengyel média nem számolt be.

 

A PiS 2015-ös hatalomra kerülése óta többször is felszólalt azellen, hogy szerintük a lengyel médiapiac túlzottan a külföldiek kezében összpontosul, és ezen változtatni szeretnének. A Reporters Without Borders szerint a lengyelországi médiaszabadság az elmúlt öt évben sokat romlott: míg 2015-ben a 180 országból 18. helyre rangsorolták a lengyel médiaszabadságot, tavaly már csak a 62. helyre, ami 2019-hez képest három hellyel rosszabb.

 

NYITÓKÉP: Az ONET.pl kezdőlapja február 10-én.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A moldovai Alkotmánybíróság két éven át tartó politikai válság végére tett pontot. Az elnök nyugatbarát pártja vezet, akár egyedül is kormányozhat.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.

Cak az oltás első dózisát kapta meg. A kormány időközben ígéretet tett a rendszer pontosítására.

Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!

Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás