+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2021. február 9. kedd, 07:05
Igenis lehet italt eladni elvitelre, és érdemes a bérleti díj csökkentését vagy átütemezését kérni a bérbeadóktól – mondja az Azonnalinak Pálvölgyi Miklós ügyvéd, aki az elvitelre való kinyitás miatt 60 napra bezáratott és megbírságolt Központot képviseli. Ha viszont valaki polgári engedetlenség keretében nyitott ki, be kell vállalnia a hosszú és kockázatos utat az Alkotmánybíróságig.

Az Azonnalin több cikkben is foglalkoztunk a veszélyhelyzet novemberi kihirdetése óta a vendégek előtt kényszerűen zárva tartó vendéglátóhelyek újranyitását célzó akciókkal. Az ügy érdekében tüntetéseket is tartottak január 31-én és február elsején – az aktívan igazoltató és bírságoló rendőrség részvételével –, viszont maga a február 1-re tervezett „tömeges üzletnyitás” – egy-két kósza kivételtől eltekintve – nem valósult meg az utolsó pillanatban jelentősen megszigorított szankcióknak köszönhetően.

 

Az első fecske viszont a Madách téri Központ volt, amely még korábban, január 22-én nyitott ki – kizárólag elvitelre.

 

A nyitást nagy érdeklődés övezte, a hely előtti téren sok ember gyűlt össze, amit a rendőrség azzal jutalmazott, hogy 60 napra bezáratta a Központot és félmillió forintos bírságot szabott ki a helyre. (Összehasonlításképp érdemes hozzátenni, hogy azóta az említett „tömeges üzletnyitási” akcióra tekintettel tovább szigorították a szabályokat: eszerint a rendőrök már mérlegelés nélkül kötelezően bezáratják a szabályok ellenére kinyitó helyeket minimum fél évre, és megemelkedtek a bírságösszegek is.)

 

A Központ pár nappal az eset után közölte is az Azonnalival: bírósági úton fogják megtámadni a rájuk kirótt bírságot és a bezáratást, ugyanis az az álláspontjuk, hogy ők minden szabályt betartottak, hiszen csak az elvitelre rendelők tartózkodhattak a kocsmában és az üzlethelyiségben senki nem fogyasztott.

 

Az ügyben a Központot képviselő ügyvéd, Pálvölgyi Miklós mondta el most az Azonnalinak, mire fognak hivatkozni a bíróságon, miért tartják jogellenesnek a Központ elleni rendőri intézkedést,

 

és mond néhány általánosabb jogi tippet is a többi nehéz helyzetbe került vendéglátósnak.

 

Azt is számon kérték, mi történik a kocsma előtt

 

A Központ bezáratásakor és megbírságolásakor a rendőrség indokként arra hivatkozott, hogy:

 

+ az üzlethelyiségben tartózkodó vendégek elviteles italra vártak, miközben a veszélyhelyzeti kormányrendelet csak az elvitelre kiadott ételekre várakozást említi jogszerű bent tartózkodási indokként;

 

+  az emberek kint a kocsma előtt beszélgettek és alkoholt fogyasztottak;

 

+ a helyen zene szólt.

 

A Központot képviselő Pálvölgyi Miklós ügyvéd szerint azonban egyik érv sem áll meg, és a Központ a veszélyhelyzeti kormányrendeletet teljes mértékben betartotta. Az étel-ital megkülönböztetésre vonatkozó szőrszálhasogatás kapcsán megjegyezte: van egy vendéglátóipari ágazati rendelet, amely kifejezetten rendelkezik arról, hogy ilyen esetekben az étel alatt italt is kell érteni.

 

Azzal kapcsolatban a Központot felelősségre vonni, hogy az elvitelre rendelő emberek a kocsma előtti közterületen mit csináltak, teljesen értelmetlen – mondja Pálvölgyi. Egy vendéglátóhelynek nincs eszköze arra, hogy az üzlethelyiségen kívül bármilyen szabályt is másokkal betartasson:

 

ha közterületen magánszemélyek nem hordják a maszkot vagy jogellenesen alkoholt fogyasztanak, az az ő dolguk, akkor a rendőrségnek őket kellene megbírságolnia, nem a kocsmát

 

– fejtette ki. A veszélyhelyzeti kormányrendelet ráadásul egyáltalán nem tiltja azt sem, hogy egy elvitelre nyitva tartó helyen zene szóljon – mondta.

 

A bezáratásról és a bírságról szóló rendőrségi határozatokat tehát bíróságon támadják meg, döntés azonban az ügyben várhatóan hónapok múlva, nyár környékén várható, akkor, amikor a zárvatartás feltehetően már a múlté lesz. Pálvölgyi az Azonnalinak azt mondta: kérelmezni fogják az eljárásban, hogy annak lezárultáig ne kelljen a félmilliós bírságot kifizetni (nyilván ha nyernek, akkor később sem), a határozat 60 napos bezáratásról szóló részét viszont addig is végre kell hajtani.

 

Ez azonban nem jelenti azt, hogy abba beletörődnének.

 

Amennyiben a bíróság kimondja, hogy a Központ a veszélyhelyzeti szabályokat betartotta, és a rendőrség intézkedése jogellenes volt, indítják is a kártérítési pert a 60 napos bezáratás miatt

 

közigazgatási jogkörben okozott kár jogcímén – mondta Pálvölgyi.

 

ŐK MÁR FELADTÁK. FOTÓ: DERCSÉNYI DÁVID / AZONNALI

 

Mit tehet a többi vendéglátós?

 

Azt semmiképp ne fogadják el, hogy italt ne adhatnának ki elvitelre – kezdte erre a kérdésre Pálvölgyi Miklós.

 

Az ügyvéd felidézte azt is, hogy a Miniszterelnökséget vezető fideszes miniszter, Gulyás Gergely a vendéglátóhelyek bérleti díjával kapcsolatban azt nyilatkozta: azt májusig az állami, önkormányzati tulajdonú bérlemények esetén nem kell fizetni, magánbérbeadóknál pedig – bár a kormány „nem akar beleszólni” – hivatkozzanak a bérlők vis maiorra (azaz elháríthatatlan külső okra), hogy megússzák a bérletidíj-fizetést. Pálvölgyi szerint teljes tévedés, amiről – az egyébként elvileg jogász végzettségű – miniszter beszél, az ugyanis nem vis maior, hogy az állam jogszabállyal zárva tartásra kényszerítette a vendéglátóhelyeket. Ettől még maga a helyiség ugyanis nem lesz használhatatlan.

 

Szerinte inkább

 

arra lehetne hivatkozni a bérbeadókkal szemben, hogy alapvetően megváltoztak a körülmények a szerződéskötéskorihoz képest, és ezért lenne helye a bérleti díj csökkentésének vagy átütemezésének,

 

ha nem is teljes elengedésének. Ez viszont csak akkortól kérhető, amikortól a keresetet a bíróságra benyújtották. Viszont kormányzati segítségre itt is nyílna lehetőség: ha ezeket a pereket soron kívülivé tenné a kormányzat, úgy hamarabb juthatnának lélegzethez a bérlők – nem csak a vendéglátószektorban.

 

Felvetésünkre, hogy eszerint a vendéglátósok leginkább morzsánként próbálhatnak-e csak némi kompenzációhoz jutni, jelen esetben nem is az állam, hanem a bérbeadójuk perlésével, Pálvölgyi azt mondta:

 

az állam ellen is szólnak alkotmányos érvek a veszélyhelyzet kihirdetésének jogszerűsége kapcsán, de ez nagyon hosszadalmas és kétesélyes pereskedéshez vezetne.

 

Utalt arra, amit Schiffer András is felvetett még az első, tavaszi veszélyhelyzet kihirdetésekor: hogy az Alaptörvény alapján nem is feltétlenül lehetne járvány miatt különleges jogrendet hirdetni, hiszen az Alaptörvény szerint a veszélyhelyzet elemi csapásokra vagy ipari szerencsétlenségekre vonatkozik. Pálvölgyi szerint a jogalkotó is belátta ezt a hibát, hiszen azóta módosították is az alkotmány különleges jogrendre vonatkozó rendelkezéseit. Ezek azonban csak 2023-ban fognak hatályba lépni, tehát az alkotmányos aggályok a novemberben kihirdetett és most meghosszabbított veszélyhelyzetre ugyanúgy érvényesek.

 

A gond ezzel csak az, hogy nagyon hosszadalmas egy ilyen eljárás, nem látszik a vége: először ilyenkor is közigazgatási pert kellene indítani, és – hacsak az eljáró bíró nem hajlandó maga az Alkotmánybírósághoz fordulni – csak azok sikertelensége esetén kerülhetne az AB elé az ügy. Meg persze az is kétséges, hogy az Alkotmánybíróság valaha kimondaná-e egyáltalán, hogy alkotmányellenesen hirdetett volna veszélyhelyzetet a kormány.

 

Mindenesetre azok számára – mondja kérdésünkre Pálvölgyi –, akik „polgári engedetlenségből” nyitottak ki valóban jogellenesen (tehát például nem elvitelre szolgálták ki a vendégeket) és így érte őket szankció, ez az egyetlen út látszik járhatónak.

 

NYITÓKÉP: Fortepan / Magyar Rendőr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az összeget Parragh László mondta az Azonnalinak. Mi ez az összeg, mi mindenből áll és hogyan jött ki? Utánajártunk.

Jövő hétfőtől szerdáig a Sinopharm-vakcinával való oltásra már magunk bejelentkezhetünk, nem kell a háziorvos hívását, mailjét várni.

Lehet majd menni könyvtárba
és edzőterembe is, de csak védettségi igazolással.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás