+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2021. február 9. kedd, 20:34
Miközben a német szélsőjobboldali párt alkotmányvédelmi megfigyelés alá kerül radikális kapcsolatai miatt, a párthoz közelálló értelmiségi holdudvar már egy új párt lehetőségét kutatta meg – eszerint a németek negyede kész lenne akár a jelenlegi AfD-től balrább álló új konzervatív erőre szavazni.

Az AfD egykoron professzorok pártjaként jött létre – a hamburgi közgazdászprofesszor Bernd Lucke körül csoportosuló kör elsősorban az euróválság kezelésével és önmagában a közös valutával volt elégedetlen. A 2015-ös menekültválság hozott aztán új témát a pártnak, amely beleállt az idegenellenességbe is. Lucke ezt azonban már nem érhette meg a párton belül, mert 2015 nyarán botrányos körülmények között –

 

miután a kongresszuson a pártalapítót egyesek még le is köpték – elhagyta az AfD-t. Az őt követő Frauke Petry sincs már a pártnál, az AfD radikálisaival ő se bírt.

 

A pártot régóta feszíti a konzervatívok és a radikálisok közötti ellentét – utóbbiak főleg azon keletnémet tartományokban vannak jelen, ahol az AfD jelenleg is a második-harmadik legerősebb erő. Főleg a nyugati pártszervezeteket zavarják az onnan érkező hírek, elvégre a keletnémet AfD – főleg Björn Höcke türingiai pártelnök köre – leér egészen a neonácikig. Emiatt azonban az AfD nem tud alternatíva lenni azon szavazók számára, akik ugyan elégedetlenek esetleg a CDU/CSU-val, de egy neonácikhoz közeli pártra sohasem szavaznának.

 

Ezen réteg hangja a párt egyik társelnöke, Jörg Meuthen professzor, aki a pártot az Európai Parlamentben képviseli. Az AfD legutóbbi kongresszusán szokatlanul éles hangnemben ment neki a párton belüli szélsőségeseknek – nemcsak a neonáciknak, de például a koronavírus-tagadóknak –, amiért ki is fújjolták. Meuthen azt sürgette, hogy

 

a párt térjen vissza középre, mert különben „elbukunk”.

 

Meuthen egykoron még azt is felvetette: a párt szakadjon ketté, a radikálisok szervezzék a maguk pártját, a konzervatívok pedig hozzanak létre egy polgári erőt, amely ugyan jobbra áll a CDU-tól, de határozottan elzárkózik a neonáciktól. (Jörg Meuthennel készült 2019-es Azonnali-interjút itt olvashatod el.)

 

Meuthent még nem érte el persze az AfD-társelnökök sorsa, azaz még nem kellett menekülnie saját párttagságától. De láthatóan csökken a tekintélye. Erről tanúskodik, hogy a társelnököt a párt szürke eminenciása, Alexander Gauland frakcióvezető is bírálta. Gauland amúgy azon kevés pártalapító egyike, aki még mindig az AfD-ben van – a politikus maga inkább szabadelvű konzervatívként írható le, de jól felmérte, hogy

 

az AfD-n belül a szélsőségesekkel szemben már képtelenség politizálni,

 

azaz – legalábbis a szavak szintjén – melléjük áll. Hasonlóan opportunista a másik frakcióvezető, Alice Weidel, aki eleve a liberális FDP-ből érkezett az AfD-be – tehát nem szélsőjobboldali múltja van –, de ő is felismerte, hogy a hatalmát csak akkor őrizheti meg, ha nem szegül szembe azon Höckéékkel, akiknek párton belüli platformja hivatalosan feloszlott, de igazából ma is jelentős befolyással rendelkeznek.

 

JÖRG MEUTHEN PROFESSZOR MÉG BÍRJA A PÁRT TÁRSELNÖKI POSZTJÁN, DE EGYRE FOGY KÖRÜLÖTTE A LEVEGŐ, A TAGSÁG RADIKÁLIS RÉSZE ELLENE VAN. FIGYELMEZTETŐ JEL LEHET SZÁMÁRA, HOGY 2013 ÓTA MÁR KÉT TÁRSELNÖKNEK IS MENEKÜLNIE KELLETT A PÁRTBÓL ÉPPEN A RADIKÁLISOK MIATT. FOTÓ: JM / EP

 

Már decemberben felmerült, hogy az AfD-t a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal mint az államrendre veszélyes párt megfigyelné – jelenleg csak a szélsőbaloldali Die Linke áll ilyen megfigyelés alatt. A megfigyelés kérdése még hivatalosan nem dőlt el – az AfD jelenleg jogi úton próbálná ettől eltiltatni a hivatalt –, de már maga a hír is sokat ártott az AfD-nek, amely – legalábbis a nyugatnémet tartományokban – szereti magát a CDU/CSU és az FDP polgári, jobbközép alternatívájaként beállítani. Hogy

 

a párt radikalizálódásától az AfD-közeli értelmiségi holdudvarban is tartanak,

 

mutatja: a radikális jobboldali Tichys Einblick újság felkérést adott arra egy közvéleménykutató cégnek, hogy vizsgálja meg, hányan lennének hajlandóak egy új jobboldali pártra szavazni, ami az AfD és a CDU között helyezkedne el – azaz valahol ott, ahová az AfD alapítói eredetileg megálmodták a pártot.

 

A felmérés szerint hét százalék mindenképpen szavazna egy ilyen pártra – ez amúgy kevesebb annál, mint ahányan jelenleg az AfD-re szavaznának –, de további 18 százalék elképzelhetőnek tartaná, hogy egy ilyen pártot ikszelne. Hozzá kell tenni: már eddig is több AfD-szakadár próbálkozott egy hasonló párttal – Bernd Lucke Liberális-Konzervatív Reformerek, Frauke Petry pedig Kék Párt néven hozott létre új pártokat, de egyikük se érné el még az egy százalékot se.

 

Éppen ezért az AfD-közeli Junge Freiheit hetilap – amely maga is sokszor kritikus az AfD radikálisaival – nem új pártot javasolna, hanem a jelenlegi megreformálását. A hetilap azonban figyelmeztet: az AfD helye „a jobbközép ellenzékben“ van. Az esetleges szélsőséges fordulat kapcsán az újság is megjegyzi, hogy ha nem sikerül pártot jobbközépen tartani – tegyük hozzá: a Junge Freiheit elég megengedően értelmezi a jobbközép fogalmát –, akkor

 

„egy egyszeri lehetőséget játszunk el, ami a mi nemzedékünk számára már nem tér vissza“.

 

NYITÓKÉP: Az AfD radikálisai tüntetnek Türingiában / AfD Türingia, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A német Zöldek hétfőn döntik el: Baerbockkal vagy Habeckkel lesz-e esélyük az ország történetében először zöld kancellárt adni. Vajon kit és mit támogatnak a két magyar zöldpártnál? Megkérdeztük.

Az iskolák is újra teljesen nyitva vannak, bár az osztályokban továbbra is viselni kell a maszkot. Az országban heteken belül jöhet a teljes nyitás.

Az orosz cég így biztosan nem vehet részt a dukovany-i atomerőmű bővítésében. Szombaton Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki.

Szilágyi György Jobbik-alelnököt indítják Jakab Péterék az előválasztáson a Budapest 14. választókerületben, ahol az előző két parlamenti választáson a Fidesz jelöltje nyert.

Az Európai Bizottság német elnöke protokollhibát vétett, amikor a kabinetfőnökével utasíttatta vissza az ukrán elnök meghívását Kijevbe.

Elszabadult a képregényboom Magyarországon, tele vagyunk jobbnál jobb címekkel: ötöt ajánlunk a klasszikusoktól Harari világmegfejtéséig!

Budapest a költségvetéséből egymilliárd forintot különített el arra, hogy a politikusok helyett a városlakók dönthessék el, hogy mit fejlesszenek ebből a pénzből. De mire akarják költeni az adóforintokat a budapestiek?

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás