+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2021. február 9. kedd, 13:30
A neokonzervatív Welt am Sonntag lap birtokába jutott dokumentumok szerint Horst Seehofer keresztényszociális német belügyminiszter tavasszal tudósokat vett rá arra, hogy olyan modelleket dolgozzanak ki, amelyek egy szigorú lockdownt igazolnak.

Németországban márciusban kezdődött el a kínai koronavírus miatti lockdown – noha az akkori fertőzési számok alacsonyabbak voltak, mint a mostaniak, a berlini kormány a tartományokkal közösen április közepéig tartó (közel egy hónapos) teljes lockdown mellett döntött. A szövetségi belügyminisztérium, amelyet a keresztényszociális Horst Seehofer vezet, több kutatót is megkeresett akkoriban, hogy lehetőleg olyan modelleket dolgozzanak ki, amelyek a szigorú járványügyi politikát tudományos érvekkel is alátámasztanák.

 

A tudomány beállt a politika mögé?

 

A neokonzervatív Welt am Sonntag újság birtokába jutott egy 200 oldalas anyag, amely a minisztérium és több kutatóintézet közötti kommunikációt tartalmazza, és ez alapján állítja a lap:

 

a lockdownpolitika mögötti tudományos érvek politikailag is motiváltak lehettek.

 

A levelezést több hónapos jogi vita előzte meg, mert a járványügyi kérdésekben illetékes Robert Koch Intézet nem akarta azokat kiadni.

 

A levelezésben kiderül például, hogy Seehofer államtitkára, Markus Kerber a Robert Koch Intézet munkatársait

 

egy olyan modell kidolgozására kérte volna fel, amely „megelőző és represszív jellegű intézkedéseket” alapozhat meg.

 

A levelezés értelmében az intézet munkatársai eleget is tettek a minisztériumi kérésnek, és négy nap alatt kidolgozták azon modelleket, amelyekkel a szövetségi kormányzat tudta akkoriban a sajtóban tudományosan megindokolni a bevezetett lockdownt. Az akkor kidolgozott modell azzal számolt, hogy

 

„a legrosszabb esetben” akár egymillió halottja is lehet a 2020-as évben a kínai koronavírusnak,

 

és a 80 milliós országban 57 millió ember fertőződhet meg. Hozzá kell tenni: a modellt annak alapján dolgozták ki, hogy mi történhet, ha nem vezetnek be szigorú intézkedéseket. A német kormány tavaly márciusban valóban ezen számokra hivatkozott, amikor szigorú lockdownpolitikát követelt – az akkori minisztériumi anyag elérhető volt már tavasszal is az interneten. De az nem derült ki belőle, hogy a tudósokat maga a belügy kérte meg a legrosszabb forgatókönyv kidolgozására.

 

A járvány kirobbanása óta – amit egy tavaszi közel egyhónapos, illetve november óta ismét bevezetett lockdown kísért – Németországban eddig 62 ezer halott volt, és több, mint kétmillióan fertőződtek meg. A németországi halottak túlnyomó többsége 70 év feletti:

 

a 62 ezer halottból 51 ezer 70 évnél idősebb volt.

 

A vártnál jóval alacsonyabb számok melletti érv az, hogy ez éppen a lockdown eredménye lenne – valamint az intenzív osztályokon még így is túlterheltség alakult ki (bár elutasítani, valamint a triázs módszerével életben maradásról dönteni Németországban sehol sem kellett).

 

Nem várható közeli nyitás

 

Németországban most is szigorú lockdown van érvényben (a legtöbb tartományban kijárási tilalommal, mindenütt zárva vannak az iskolák, éttermek, üzletek, stb.), szerdán üléseznek újra a tartományi miniszterelnökök a szövetségi kormányzattal: itt

 

vélhetően a lockdown legalább február végéig tartó meghosszabbításáról fognak dönteni.

 

A német politika célja, hogy az egy hétre eső új fertőzések száma 100 ezer lakosra vetítve ne haladja meg az 50-et – jelenleg jelentősen csökkennek a fertőzések, Németország-szerte átlagban 75 ember fertőződik meg 100 ezer lakosonként egy hét alatt. A csökkenő számok bizonyos enyhítéseket lehetővé tesznek már – ezeket főleg az igazságszolgáltatás éri el. Például a délnyugati Baden-Württemberg tartományban, ahol november óta esti kijárási tilalom volt érvényben (este 8 és reggel 5 óra között), a mannheimi közigazgatási bíróság hétfőn kimondta: a kijárási tilalom a csökkenő esetszámok miatt már nem „szükséges és arányos”, ezért csütörtöktől hatályon kívül helyezte a zöld-kereszténydemokrata helyi kormány ezirányú intézkedését.

 

Karl Lauterbach, a szociáldemokraták egészségpolitikusa – aki maga is infektológus – azonban óv a lockdown lazításától, szerinte ugyanis az új mutánsok megjelenése miatt tavasszal egy harmadik hullám várható. A politikus – aki nem gyakorol érdemi politikai hatalmat, inkább értelmiségiként szokta a véleményét megosztani a talkshow-kban – legalább áprilisig fenntartaná a jelenleg is érvényben lévő szigorú szabályokat.

 

A SZOCIÁLDEMOKRATA KARL LAUTERBACH PROFESSZOR MÉG SZIGORÚBB ÉS HOSSZABB LOCKDOWNT SZORGALMAZ, AZ INFEKTOLÓGUS VÉGZETTSÉGŰ POLITIKUS MÁRCIUSTÓL A KEMÉNY LOCKDOWN HÍVE VOLT. FOTÓ: KL / FB

 

Vele ért egyet Markus Söder keresztényszociális bajor miniszterelnök is. Söder szerint a jelenlegi helyzetben ugyan csökkennek a fertőzések, de egyrészről ő ezt éppen a szigorú lockdown sikerének tartja, másrészről pedig Lauterbachhoz hasonlóan ő is a vírusmutációk megjelenésétől tart – éppen ezért a bajor politikus, akinek esélye van a CDU/CSU kancellárjelöltjévé is válni,

 

ellenzi, hogy a szerdai megbeszélésén a szövetségi kormányzat a tartományokkal közösen egyértelmű lazítási tervet dolgozzon ki.

 

Nem mindenki követi azonban Södert. Az északi Schleswig-Holstein tartomány kereszténydemokrata-zöld-liberális kormánya már most kidolgozott egy lazítási tervet: Eszerint négy lépcsőfokban jutnának el a teljes nyitásig. A kieli kormánykoalíció részét alkotó Zöldek azonban szkeptikusak, hogy ez tartható lesz, szerintük fennáll a veszélye annak, hogy olyan ígéreteket fogalmaznak meg most, amelyeket nem fognak tudni mégsem betartani.

 

NYITÓKÉP: Angela Merkel és Markus Söder sajtótájékoztatót tart / MS, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A német Zöldek hétfőn döntik el: Baerbockkal vagy Habeckkel lesz-e esélyük az ország történetében először zöld kancellárt adni. Vajon kit és mit támogatnak a két magyar zöldpártnál? Megkérdeztük.

Az iskolák is újra teljesen nyitva vannak, bár az osztályokban továbbra is viselni kell a maszkot. Az országban heteken belül jöhet a teljes nyitás.

Az orosz cég így biztosan nem vehet részt a dukovany-i atomerőmű bővítésében. Szombaton Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki.

Szilágyi György Jobbik-alelnököt indítják Jakab Péterék az előválasztáson a Budapest 14. választókerületben, ahol az előző két parlamenti választáson a Fidesz jelöltje nyert.

Az Európai Bizottság német elnöke protokollhibát vétett, amikor a kabinetfőnökével utasíttatta vissza az ukrán elnök meghívását Kijevbe.

Elszabadult a képregényboom Magyarországon, tele vagyunk jobbnál jobb címekkel: ötöt ajánlunk a klasszikusoktól Harari világmegfejtéséig!

Budapest a költségvetéséből egymilliárd forintot különített el arra, hogy a politikusok helyett a városlakók dönthessék el, hogy mit fejlesszenek ebből a pénzből. De mire akarják költeni az adóforintokat a budapestiek?

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás